Kérdezze meg gyógyszerészét! - Vitaminszükségletünk évszaktól és életkortól függ?en


A Patika Magazin hasábjain 2013 tavaszán a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöksége sorozatot indított, ugyanis az id? tájt olyan jogszabályi változások léptek hatályba, amelyek célja a gyógyszerek kedvez? hatásainak minél jobb kiaknázása és a gyógyszerek alkalmazásával együtt járó kockázatok csökkentése volt. A sorozat egyebek mellett célul t?zte ki, hogy részleteiben is bemutassa, mit várhatnak el Önök, betegeink a gyógyszerészekt?l. Elkötelezettek vagyunk ugyanis abban, hogy a gyógyszerészek minél hasznosabb tagjai legyenek az egészségügyi ellátásnak és lehet?ségeikhez mérten segítsék a biztonságos gyógyszeralkalmazást. Honlapunkon most újraolvashatják cikkeinket.

 

 A XX. század elején felismerték, hogy az egészséges táplálkozás nem csupán a megfelel? kalóriatartalmú élelmiszerek fogyasztását jelenti, hanem egészségünk meg?rzéséhez bizonyos mikronutriensek (vitaminok, ásványi anyagok) kell? mennyiség? biztosítására is szükség van.

Ma már jól ismertek az egyes vitaminok hiányának és túlzott mennyiség? alkalmazásának következményei is, azonban a vitaminok megfelel? dozírozása máig viták tárgyát képezi. Mit és mennyit szedjünk életkorunktól, egészségi állapotunktól vagy éppen az aktuális évszaktól függ?en? Van-e relevanciája a megadózisú vitaminkészítmények alkalmazásának, illetve számolnunk kell-e túladagolással kapcsolatos veszélyekkel?

C-vitamin a megfázás kezelésében ? Tévhit vagy igazolt terápia?

A C-vitamin a legismertebb hatóanyagok egyike, amelyet sokan jól bevált házi praktikaként emlegetnek a megfázás megel?zésében és kezelésében. Számos erre irányuló vizsgálat szerint az aszkorbinsav közvetve valóban szerepet játszhat a megfázás terápiájában, azonban a vegyület esszenciális voltát els?sorban antioxidáns tulajdonságának és kollagénszintézisben betöltött szerepének köszönheti. Ennek ellenére mára már a megfázás tüneteinek kezelése és a C-vitamin alkalmazása teljesen összefonódott a köztudatban. Tény, hogy hozzájárulva az egyes fehérvérsejttípusok élettani funkciójához, valóban szükséges az immunrendszer kielégít? m?ködéséhez, azonban jelenlegi ismereteink szerint a megel?zési és a terápiás céllal szedett C‑vitamin sincs jelent?sen kedvez? hatással a megfázásos betegségek el?fordulási gyakoriságára, súlyosságára és id?tartamára sem. Jóllehet a nagy fogyasztásával kapcsolatban ismertek kedvez? tapasztalatok, azonban ezt a jótékony hatást meggy?z? vizsgálatokkal kellene alátámasztani, hogy a jöv?ben ez az ismeret a napi terápiás gyakorlat során is alkalmazhatóvá váljon. Így kijelenthet?, hogy a C-vitamin beviteli forrásául szolgáló számos jól ismert zöldség, gyümölcs (paprika, citrom, narancs, csipkebogyó, alma) biztosítja a feln?ttek számára ajánlott napi 75?90 mg bevitelét, ugyanakkor az alternatív vitaminterápia hívei által egyre inkább népszer?sített több grammos készítmény fogyasztását semmilyen tudományos érv nem igazolja. 

A téli D-vitamin-pótlás

Télvíz idején jellemz? náthás, influenzás panaszok okainak, illetve lehetséges megel?zésének, kezelésének feltérképezése során egyre kitüntetettebb figyelmet kap manapság a D‑vitamin. Ennek oka, hogy a mostanáig f?ként csont- és izomrendszerben kifejtett jótékony hatásairól ismert vegyületnek ma már számos krónikus betegség megel?zésében is szerepet tulajdonítanak. Napjainkban hiányát a civilizációs betegségek között tartjuk számon, ezért a magyarországi orvostársaságok konszenzust dolgoztak ki a lehetséges prevenció és a kezelés javasolt módjáról, iránymutatásul szolgálva a napi orvosi gyakorlatban.  A D-vitamin aktív formája (kalcitriol) a b?rben napsugárzás (UV-fény) hatására alakul ki, amely képes el?segíteni az immunrendszer egyes sejtjeinek (T-, B-sejtek) optimális m?ködését. Feltételezik, hogy a nyári hónapokban az UV-sugárzás elég er?s ahhoz, hogy a b?rben megfelel? mennyiség szintetizálódjon, ugyanakkor az ?sz beköszöntével az UV-sugárzás gyengülése következtében mennyisége alul marad az ideálisnál. Ennek következtében a szervezet könnyen fogékonnyá válik influenzával, illetve más légúti fert?zésekkel szemben, ezért az optimális D-vitamin-mennyiség biztosítása (egészséges feln?tt esetében napi 1500?2000 NE azaz 37,5?50 μg) télen különösen fontos. Ugyanakkor a tabletták, kapszulák használata itt is el?vigyázatosságot igényel, hiszen a nem megfelel? alkalmazás esetén a zsírszövetben raktározódó vitamin könnyen túladagolási tüneteket produkálhat.

A várandósság alatti vitaminkezelés aspektusai

A várandósság id?szaka speciális periódust jelent a vitaminok optimális mennyiségben történ? bevitele szempontjából. Közülük a legfontosabb a folsav, hiszen hiányában a vel?cs?záródási rendellenességek (nyitott gerinc, agy- és koponyahiány) kockázata rendkívül megn?. Ideális mennyisége terhességben napi 0,4?0,8 mg, ami azonban a vegyes, változatos étrend betartása mellett is jóval kisebb mennyiségben jut a szervezetbe. Így a természetes források (spenót, brokkoli, kelbimbó) fogyasztásán túl ajánlott a folsavtartalmú készítmények alkalmazása. A folsav bevitele a tervezett terhességet megel?z? 2-3 hónaptól legalább az els? trimeszter végéig javasolt, hiszen a legsúlyosabb fejl?dési rendellenességek veszélye a magzati fejl?dés 15?77. napja között áll fenn. A számos, várandósoknak javasolt vitamin összehasonlításakor a folsavtartalom az els?dleges szempont.

Összegzés

Ma már megkérd?jelezhetetlen tény a vitaminok fogyasztásának szükségessége, azonban az optimális mennyiség továbbra is vitatott. Jóllehet bizonyos állapotok (várandósság), kórképek (felszívódási zavarok) valóban szükségessé teszik a vitaminkészítmények alkalmazását, ugyanakkor bátran kijelenthetjük, hogy a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás betartása mellett a megadózisú készítmények alkalmazása felesleges. A vitaminok ajánlott dózisát úgy határozzák meg, hogy kifejthessék bizonyított és az egészség meg?rzéséhez szükséges élettani hatásaikat. Ha egy vegyületnél az újabb felfedezések, korábban nem ismert élettani hatások feltárása szükségessé teszi, az ajánlott dózist korrigálják ? ez történt nemrég a D-vitamin esetén. Az étrend-kiegészít?ként forgalmazott vitaminkészítmények összetételét az egyes vitaminok ajánlott napi bevitelének figyelembevételével határozzák meg. Az ehhez viszonyított dózisok (az ajánlott bevitel százaléka) segíthetnek a megfelel? készítmény kiválasztásában. A túlságosan alacsony dózisú termékek esetén a hatás elmaradása reális veszély, a túladagoltaknál pedig kétséges, hogy a túlzott bevitel jár-e valós haszonnal.

Dr. Kovács Bernadett