Ki veszi vissza a gyógyszertárakat? - Népszabadság 2012. augusztus 8. - 4. oldal


Tulajdonszerzés - A patikák üzemeltetése inkább az egészségügyi alapellátás része, mint profitszerz? vállalkozás

 

Csak az vágjon bele a patikaüzletrész-vásárlásba, aki fiatal, vagy akinek a gyermeke is gyógyszerésznek készül ? tanácsolta egy kaposvári patikus, amikor a gyógyszertárak visszavételének lehet?ségér?l kérdeztük.

A felkeresett vidéki nagyvárosok és kistelepülések gyógyszertárainak patikusai név nélkül sem szívesen fejtették ki véleményüket arról: miként érinti ?ket, hogy az állam pénzügyi alapot hoz létre a patikák visszavásárlásának segítése céljából. A gyógyszerészek tulajdonhoz juttatásának mellékhatásaként a több gyógyszertárral rendelkez? patikusok várhatóan csupán egyet tarthatnak tulajdonban, a többit el kell adniuk. ? Kecsegtet? és szakmailag indokolt a tulajdonvétel felajánlott lehet?sége, de nem vagyok benne biztos, hogy sokan élnek vele, hiszen ez nem csekély anyagi áldozattal jár ? mondta érdekl?désünkre egy debreceni patikus. ? úgy véli: valóban tarthatatlan volt az a helyzet, hogy a liberalizáció után elárasztották az ágazatot a nem szakmai befektet?k. Emiatt is jogos az az igény, hogy a patikusok 2014-t?l és 2017-t?l két lépcs?ben lehet?séget kaphatnak a tulajdonosi betársuláshoz. A debreceni gyógyszerész ugyanakkor úgy látja, hogy sok patikus nem lesz képes vállalni az ehhez szükséges hitelfelvétellel járó anyagi kockázatot, mégpedig éppen azért, mert a liberalizáció óta ?patikafölösleg? van. Csak Debrecenben negyven százalékkal n?tt az elmúlt években a gyógyszertárak száma, és nyilvánvalóan nincs mindegyikre szükség. Alaposan végig kell gondolnia tehát: ajánlatos-e anyagi áldozatot hozni egy olyan gyógyszertár tulajdonrészéért, amelyet esetleg be kell majd zárni. Egy veszprémi gyógyszerész szerint a patikusok joggal félnek a tulajdonosi léttel járó kockázatoktól. A patikus ugyanis soha nem volt klasszikusan vállalkozó szemlélet?, csak belekényszerítették valamiféle gazdasági társasági formába. Továbbra is idegenként mozog azonban a marketingakciókkal tarkított kemény piaci világban, hangsúlyozta a jelenleg alkalmazottként dolgozó gyógyszerész. Hasonlóképpen vélekedett Tamás László János, a gy?ri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház f?igazgatója, aki két szálon is köt?dik a patikákhoz. A kórháznak van saját gyógyszertára, melynek az üzemeltetésére el?ször egy gazdasági társaságot akartak létrehozni, végül a regionális egészségügyi intézmény maga üzemelteti a gyógyszertárat. A f?igazgató felesége pedig Gy?rújbaráton m?ködtet patikát családi vállalkozásban. ? A patika Magyarországon hagyományosan az alapellátás részének számít, inkább szolgáltató, mint profitszerz? vállalkozás. A liberalizáció ezt a hosszú évek során kialakult sajátosságot nem vette figyelembe ? taglalta Tamás László János, és utalt arra: a privatizáció idején sokak számára csábító volt az akkor még 25 százalékos árrés, mely mára 11 százalékra zsugorodott. Arra kérdésünkre, hogy a hálózatokba szervez?d? patikák a közös beszerzés miatt nem tudnak-e olcsóbbak lenni, Tamás László János kifejtette: a láncolatok tulajdonosai ma már jórészt gyógyszer-nagykereskedelmi vállalatok, amelyek számára az a f? el?ny, hogy saját termékeiket is forgalmazzák a gyógyszertárakban. A láncolat egyéb költségei azonban vélhet?en elviszik az ebb?l ered? haszon jelent?s részét. Nem beszélve arról ? és ezt így látta két gy?ri és három szombathelyi patikus is ? a nagykeresked?k árai között lényeges különbségek nincsenek. Els?sorban nem az anyagi nehézségeket, hanem az életkori sajátosságokat emelte ki érdekl?désünkre Tari János, a gyógyszerészkamara Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei vezet?je, aki azt mondta: Szabolcsban nagyon sok az id?sebb kollégája, ?k már szívesen átadnák a patikát a fiatalabbaknak. Tari János szerint a nyugdíjba készül? gyógyszerész-társadalomtól nem lehet elvárni, hogy tulajdonszerzésen gondolkodjon. Hozzátette: a kormányf?i javaslat részletei nem ismertek, de az ország jelenlegi gazdasági helyzetét, valamint a patikák jellemz?en egyre csökken? árrését tekintve, alaposan meg kell fontolni egy ilyen vállalkozást. Más kelet-magyarországi patikusokkal beszélgetve azért kiderült az is, hogy a gyógyszerészeknek politikai félelmeik is vannak: sokan tartanak attól, hogy 2014-ben egy esetleges kormányváltás után ? mint fogalmaztak ? ?alapjaiban borul minden?, ezért most tényleg teljesen fölösleges azt tervezgetni, hogy mi is lesz majd 2017-ben. Érdekl?désünkre többen elmondták: egy olyan kiszámíthatatlan politikai légkörben, mint a mostani, a vállalkozások nem tudnak hosszú távra tervezni. Többen felhívták a figyelmet arra a szempontra is, hogy azok a nem szakmai befektet?k, akiknek a kárára a patikusok tulajdonrészt szerezhetnek a gyógyszertárakban, valójában ?ellenérdekelt felek?. Ez azzal a következménnyel jár ? magyarázták ?, hogy ha ezek a pénzügyi befektet?k kell?képpen er?s lobbitevékenységet képesek kifejteni, akkor 2017-ig akár meg is fúrhatják a terveket, vagy jelent?s módosításokat érhetnek el. Ez a tényez? ugyancsak arra inti a patikusokat, hogy nagyon alaposan mérlegeljenek. Egy patikahálózat gyógyszertárában dolgozó alkalmazott ? aki azt kérte, még a városa nevét se írjuk le ? arról beszélt tudósítónknak: ha a mostani tulajdonos gyógyszerforgalmazókat kiebrudalják a patikákból, az új tulajdonos által m?ködtetett gyógyszertárak sokkal rosszabb feltételekkel kapják majd t?lük a tablettákat és egyéb termékeket. Ezáltal pedig tovább romlik a patikák jövedelmez?sége, s?t néhány helyen fenntartani sem lesz könny? ?ket. A Dél-Dunántúlon tucatnyi olyan gyógyszerészt kérdeztünk meg, aki kollégája patikáját irányítja, hogy a kormány szándékát megismerve gondolt-e üzletrészvásárlásra. A faggatottak túlnyomó többsége még név nélkül sem adott érdemi választ, mondván: nem lenne szerencsés, ha munkaadója megérezné, a tulajdonára fáj a foga. Az egyik pécsi patika 32 éve a pályán lév? vezet? gyógyszerésze azt mondta, már megszokta az alkalmazotti státuszt, úgy véli, nincs érzéke az üzleti kapcsolatok kiépítéséhez, és nincs bátorsága hitelt felvenni, hisz pár éve van csak a nyugdíjig. Egy másik pécsi patikus ekképp indokolta, hogy miért nem akar belevágni f?nöke valamelyik gyógyszertárának megszerzésébe: neki sok üzlete van, és nem mind nyereséges, ha el kell adjon néhányat, nyilván azoktól szabadul meg, amelyek veszteségesek vagy épphogy nullszaldósak. Azokat meg rizikós megvenni. Egy olyan vállalkozás, amely 5-10 patikát m?ködtet, elbírja, hogy van az üzletek között 2-3 veszteséges, amelyik viszont egyet visz, annak nyereséget kell termelnie, különben a gazdája súlyosan eladósodik. A kérdezett patikusok fele falvakban vezet üzletet. ?k kivétel nélkül saját vállalkozásban végzik a munkájukat, így ?ket a kormányf? ígérete nem ihlethette meg. Egyikük úgy fogalmazott, hogy a községekben aligha találunk olyan patikát, amelyik valamelyik lánchoz tartozna. A láncokat azok a patikák érdeklik, ahol d?l a pénz, a falusi patikák csak verg?dnek.

 

forrás: Népszabadásg