Kompenzáció nélkül nem megy - pharmanet.hu


A 2011. évi gyógyszerkassza egyensúlyának betartása, valamint a hosszú távú támogatáspolitikai hatékonyság biztosítása érdekében az Országgy?lés 2011 júliusától bevezetend? támogatáspolitikai intézkedéseket fogadott el. A második félévben hatályba lép? intézkedések egyrészt ár- és forgalomcsökkenésból fakadó árréstömeg-kiesést fognak okozni, októbert?l kezd?d?en, másrészt készletleértékel?déssel járó veszteségre is számítaniuk kell a gyógyszerészeknek.  Dr. Hankó Zoltánnal, az MGYK alelnökével beszélgetünk.

-          Ön hogyan látja, ezek az intézkedések hogyan fognak hatni a gyógyszerészek ?mindennapjaira??

-          Sok gondot és megoldandó problémát fognak okozni. Régóta ismert, hogy a 2011-es gyógyszerkassza 343,5 milliárd forint, ami ? a gyártói befizetésekkel is számolva ? 297 milliárdos egyenleget jelent. Ez 17 milliárddal kevesebb a tavalyi összegnél, és legalább 25-tel az idei várható támogatás-kiáramlásnál. Április elején már voltak ún. egyenlegjavító intézkedések és most újabbakra került sor. Ezek egy része a gyári befizetéseket növeli, a másik része tényleges támogatáscsökkenést jelent. A második félévben hatályba lép? intézkedések egyrészt ár- és forgalomcsökkenésból fakadó árréstömeg-kiesést fognak okozni, dönt?en októbert?l kezd?d?en, másrészt készletleértékel?déssel járó veszteségre is számítani kell. Továbbá a generikus verseny újbóli felpörgése a forgalom átstrukturálódásával jár és ez inmobil készleteket eredményezhet. A tegnapi minisztériumi egyeztetésen is felhívtuk erre a figyelmet és a probléma kezelését kértük. A kompenzációt a minisztérium is indokoltnak tartja, hiszen az ?egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról? szóló el?terjesztés 15. oldalán úgy fogalmaz: ?A gyógyszertárak az egyes gyógyszerek nagyobb árcsökkenése esetén a készletek leértékel?dése következtében szenvedhetnek el veszteséget, illetve az alacsonyabb árszinten ? a jelenlegi árrés szabályozás miatt ? bevételcsökkenés lehetséges. Ennek kezelése szükséges lehet az árcsökkentések hatályba lépése el?tt, külön jogszabályban?. Ha elkezd?dnek az egyeztetések, azt szeretném, hogy ne csak a második féléves intézkedések nyomán kialakuló helyzetr?l tárgyaljunk, hanem kezdjük el a Széll Kálmán-terv 2012-es intézkedéseihez kapcsolódó kompenzációról is az egyeztetéseket.

 

-          Felkészültek-e a már a gyógyszerészek az új preferált referencia ársáv bevezetésére?

-          Sokat beszéltünk már az elmúlt hónapokban a preferált referencia ársávról, azonban végleges formájában csak az egészségügyi salátatörvény és a salátarendelet megalkotásával vált, illetve válik ismertté. Ez egy komplex módosításcsomag része, ami érinti a gyártói licitet, a fixesítési eljárást, a delistázást, a preferált ársávba be nem került gyógyszerek támogatásának mértékét és a közgyógyellátás terhére írható gyógyszerek körét is. A rendszer teljeskör? megismerése csak a törvény- és rendeletmódosítás megjelenését követ?en lesz lehetséges. Azon leszünk, hogy a kamarai tagok minél hamarabb megismerhessék ezt az új rendszert.

 

-          Elindult-e már az MGYK-nál az új szervezeti struktúra kiépítése?

-          Igen. A kamarai törvény szabta keretekhez igazodva május 31-ig kellett a tagsági viszonyt rendezni. Ezután a megyék megkezdték a közgy?lések szervezését és több megyében erre már sor is került. Az országos alakuló küldöttközgy?lés szeptember második felében lesz, ekkor kerül megalkotásra az alapszabály és az etikai kódex is. Ezután a megyékben lesznek a tisztújítások, majd ? várhatóan december elején ? az országos tisztújító küldöttközgy?lés. A folyamatokról a kamara honlapján rendszeres a tájékoztatás.

 

-          Egyik megszólalásában ön sürgeti az adósságmonitoring rendszer felállítását, megfelel? patikai kompenzációs rendszer kidolgozását, valamint vészforgatókönyvek készítését. Kifejtené, hogy mire gondolt?

-          Mindhárom kérdés többször is szóba került már, a háromról együtt el?ször a Szócska Miklós államtitkár úr által kezdeményezett múlt heti kamarai egyeztetésen beszéltem. A gyógyszer-gazdaságossági törvény felhatalmazó rendelkezései közé idén január 1-jén került be a felhatalmazó rendelkezés az adósságmonitorozó rendszer részletes szabályainak kidolgozására, azzal a céllal, hogy az ágazati eladósodás és körbetartozás tényleges mértéke feltárható legyen, és megfelel? mechanizmusokat lehessen kidolgozni az eladósodás csökkentésére, valamint a nagykeresked?k és a patikák egymással szembeni védelmének er?sítésére. A Széll Kálmán-terv tükrében ennek a rendszernek a kialakítása különösen aktuálissá vált, annak ellenére, hogy a bevezetését és a tartalmát illet?en nagyok az érdekkülönbségek.

A Széll Kálmán-terv els?dlegesen nem a gyógyszertárak bevételeinek a megcsapolását célozza, mégis jelent?s forráscsökkenéssel jár majd. Az említett minisztériumi egyeztetésen a várható forráscsökkenés mértékére a ?brutális? jelz?t használtam. Ezt az ágazat ? a jelenlegi helyzetet és az eladósodottság mértékét is figyelembe véve ? megfelel? kompenzáció nélkül nem képes túlélni. A kompenzáció tehát indokolt. A kompenzáció eszközeir?l és mértékér?l hónapokon belül dönteni kell, erre vonatkozóan a kamarában megfelel? javaslatokat dolgoztunk ki. A vészforgatókönyvek készítését és egy folyamatos monitoring-rendszer létrehozását pedig azért tartom fontosnak, mert egy ilyen lépték? átalakítás hatásai nehezen modellezhet?k el?re és olyan problémák is adódhatnak, amelyek kezeléséhez a szokásos kormányzati döntési mechanizmusok túlságosan lassúak.

-Köszönöm a beszélgetést.

 

 

Tóth Ilona

Forrás: pharmanet.hu

 

Az interjú 2011. június 30-án készült. (a szerk.)