Kompetencia- és adherencia-fejlesztés


A gyógyszerészek népegészségügyi szerepe, az adherencia kérdésköre és a kompetencia-fejlesztési lehet?ségek is szerepeltek Vándorgy?lés szombati programjában.

Kompetencia- és adherencia-fejlesztésA szombat délel?ttprogramban dr. Papp Renáta, a MÁOTE alelnöke „Gyógyszerészek a népegészségügy rendszerében” címmel tartotta el?adást. „Hiszem azt, hogy a gyógyszerészek és az orvosok együttm?ködve sokat tudnak tenni a betegek egészsége, a népegészségügyi célok megvalósítása érdekében”. Mint mondta, kormányzati szándék, hogy a javítsanak a népegészségügyi mutatókon, els?sorban azokon a területeken, mint a gyermekegészségügy, a daganatos, a mozgásszervi, a keringési és a mentális betegségek. A kormány az alapellátás er?sítését kiemelt stratégiai célnak tartja.

Ezt követ?en a „Három generációval az egészségért program” cím? pályázatot említette, amelynek benyújtásai határideje február 28. volt. A pályázat keretében lehet?ség nyílik a program megvalósítására, amely az egészségügyi alapellátás fejlesztését, valamint az alapellátásban résztvev? szerepl?k együttm?ködését állítja központba, bevonva ugyanakkor a szakellátást, az egészségfejlesztési irodákat, valamint a területi és települési önkormányzatokat – hangzott el. Ez háziorvosi praxisoknak kiírt pályázat volt, várhatóan a praxisok 10 százalékuk nyerhet rajta. A három generáció célzott prevenciójával kapcsolatban kiemelte, hogy a munkába elengedhetetlen az orvosokon kívül más egészségügyi szakemberek – dietetikus, gyógytornász, pszichológus stb. – bevonása.

A továbbiakban a gyógyszerész és orvos adherencia növelésének érdekében tehet? közös tevékenységével folytatta. Több vizsgálat eredményét is bemutatta, amelyek arra utalnak, hogy b?ven van tennivaló ezen a területen. Az együttm?ködés lehet?ségei közül említette a háziorvosi indikátorrendszert.

Milyen eszközök állnak rendelkezésre? Úgy látja, az egészségügy koordinációján kell javítani. Fontos a személyes kommunikáció. Idézte a British Medical Association egyik cikkét, miszerint az orvosi praxis teamben fontossági szempontból az ápolók után, vagy velük egy sorban a gyógyszerészek állnak. Végezetül az orvos és a gyógyszerész közötti személyes kapcsolat fontosságát hangsúlyozta.

Kompetencia- és adherencia-fejlesztésSzintén délel?tt hangzott el dr. Somogyi Orsolya,azMGYK Kompetencia Munkabizottság elnöke „A Komplex gyógyszertári adherencia-fejleszt? program el?készítése” cím? el?adásában a komplex adherencia pogram el?készítésének  keretében a gyógyszerészi kompetenciák és az adherencia kérdéskörét járta körbe. Bevezet?jében a kérdés törvényi hátterét ismertette „De mi kell ahhoz, hogy valóban így m?ködjön egy gyógyszertár?” – tette fel a kérdést. Els?sorban kompetencia és az adherencia-fejlesztésre van szükség, e cél érdekében 2018. október 6-án hat szakmai szervezet közrem?ködésével összejött egy olyan szakmai összefogás, ami a középpontba ezt a kérdést állította.

Az 5XM pilot programmal folytatta, aminek egy jelent?s szakasza már lezajlott. Egyik pillére a lakossági ismeretterjesztés volt. A betegeknek szánt anyag a hatékony és biztonságos gyógyszeralkalmazás elemeit mutatta be saját ikonrendszere segítségével. A másik pillér a kompetenciák fejlesztésére szolgáló szakmai segédanyagok elkészítése volt.

Ezt követ?en néhány el?zetes eredményt osztott meg a hallgatósággal: 223 gyógyszertárat vontak be a pilot programba, 205-t?l kaptak visszajelzést. E mellett 77 személyes szakmai visszajelzés érkezett, mondhatni, széles szakmai konzultáció valósult meg. Ugyanakkor 1092 lakossági visszajelzést kaptak.

El?adása második részében azokat a szakmai fórumokat említette, amelyek hozzájárultak a program kiterjesztéséhez. A Gyógyszerészi Hírlap cikksorozatban foglalkozik a kérdéssel. Fontos szerepe volt a graduális és a posztgraduális képzésnek is abban, hogy minél hatékonyabban valósuljon meg a program. A záróvizsga el?tti szakmai gyakorlatot is említette, ahol az egyetem és a Kamara együttm?ködésében ismerkedhettek a hallgatók a témával, s?t a szakgyógyszerész-képzés jelent?ségét is kiemelte ebb?l a szempontból.

Eddigi eredményeik alapján úgy látja, már fél év alatt is jelent?s javulás érhet? el az adherencia fejlesztésében. Célként jelölte meg a betegségspecifikus segédanyagok kidolgozását, még távolabbi célként pedig a jogszabályi korrekció lehet?ségének átgondolását.

Kompetencia- és adherencia-fejlesztésA szombat délutáni program els? el?adója dr. Süle András, az MGYK Kórházi-klinikai Területi Szervezet elnöke volt a „Közös kompetencia-fejlesztési lehet?ségek a kórházi és közforgalmú gyógyszerészetben” cím? el?adásával. „Sok szó esik rólunk, sok szó esik a gyógyszerekr?l, de én a betegr?l szeretnék beszélni” – mondta. Minden egészségügyi hivatás a betegnél ér össze, a betegnél találkozik, hozzá kapcsolódik – így tud a betegellátás egységessé válni. Mégis, mintha egy láthatatlan fal választaná el a közforgalomban és a kórházban dolgozó gyógyszerészeket. Az nem igaz ugyan, hogy nem kommunikálnak egymással, de olyan kognitív kommunikációra van szükség, ami mindenkit mindenkivel összekapcsolna a beteg érdekében.

Több külföldi példa is van ezzel kapcsolatban – mondta, ? egy norvégot idézett. Ott, ha a kórházban valamilyen krónikus betegségben beállítják a beteg gyógyszerelést, akkor neki közfinanszírozott módon a közforgalmú gyógyszertárban 2 gondozási esemény áll rendelkezésére azért, hogy a terápiás adherencia jobb legyen. Ahhoz, hogy nálunk is valami hasonló együttm?ködés valósuljon meg, „mindnyájunknak jobban ki kell néznünk a saját dobozainkból, jobban meg kell ismerni a másikat”.

A továbbiakban a beteg szemszögéb?l közelítette meg a gyógyszerelés kérdését, ami, mint mondta, teljesen más dimenzióban m?ködik. Hogyan érthet? el mégis, hogy jól m?ködjön? Válaszként bemutatott egy szubjektív alapon összeállított listát arról, mik gátolhatják az eredményes gyógyszeres terápiát. Ide sorolta, hogy a szakorvosok túlságosan specializálódtak, korlátozott kórtörténet áll rendelkezésre, vagy például valami diszfunkció lép fel a kezelés során. De nem segíti a terápiát a kórházi fert?zés, ahogy a betegeknél tapasztalható információhiány sem. A gyógyszerészeknek több pontban is szerepük lehet a helyzet javításában. Ezt követ?en felhívta a figyelmet a gyógyszerészi gondozási események folytonosságára. Nem kell, hogy az említett képzeletbeli fal létezzen, ugyanis csak valamiféle együttm?ködés kell az adherencia növeléséhez. Végezetül egy 1987-es Pesti Hírlap egyik cikkének a címét idézte – Egészségvédelem a patikákban – ma még csak kísérlet? ­–, majd annak a reményének adott hangot, hogy hamarosan nemcsak kísérletr?l lehet beszélni.

mgyk.gyh
Fotó: dr. Nagy Vilmos

Kompetencia- és adherencia-fejlesztés

Kompetencia- és adherencia-fejlesztés