Lépésr?l lépésre - Niczky Em?ke - az interjú második része - mgyk.hu


Mozgalmas hónapok el?tt a szakma és a kamara

A gyógyszerészi szakma többéves "exodusa" után tavaly ?sszel bekerült az új alapszabályba egy olyan fejezet, amely a kit?zött célokat rögzíti. Ezek között szerepel a gyógyszertárak m?ködési feltételeinek javítása és többségi gyógyszerészi tulajdonlása, a gyógyszerészek szakmai és egzisztenciális függetlenségének megteremtése, a gyógyszerészi kompetenciák fejlesztése és a beosztottakkal való kapcsolattartás is. Nem meglep? tehát, hogy a kamara legmagasabb döntéshozói testülete által elfogadott dokumentum szellemében tárgyalhattak nemrég a kormányf?vel a kamara vezet?i. Hankó Zoltán köztestületi elnökkel az interjú els? részében a miniszterelnökkel folytatott júliusi konzultáció részleteir?l beszélgettünk, most els?sorban a többi aktualitásról és az elkövetkez? id?szak f?bb tennivalóiról esik szó.

 

Mint az interjú els? részéb?l is kiderült, a kormányf?vel az árrés-korrekció kérdését is megtárgyalták. Mit mondott err?l a miniszterelnök?

- Indokoltnak tartotta és elmondta, hogy a kormány támogatja a patikák számára kedvez? változásokat az árrés-rendszerben. Úgy tudom, hogy a kamarai találkozót megel?z? kormányülésen is téma volt az árrés-korrekció, ahol a rendelet megjelenésének felgyorsításáról kormányhatározat született. Az árrés-korrekcióra a miniszterelnök kitért a találkozót követ? sajtótájékoztatón is.

 

És hogyan látja ön az augusztusi árrés-korrekciót?

- A korrekcióra egy hosszabb folyamat részeként tekintek, amelynek most legalább két aspektusát érdemes figyelembe venni. A degresszív árrés-rendszer 1993. január 1-jei bevezetése óta eltelt majdnem húsz év alatt csupán kétszer volt valorizációs irányú árréskorrekció. El?ször 1997. januárban a patikaprivatizációra tekintettel kb. 0,5%-os korrekcióra került sor, melynek éves kihatása akkor kb. 0,6 milliárd forint volt. Majd 2004. január 1-én ? a hatósági árak 2003. tavaszi bevezetéséhez kapcsolódó konfliktusok zárásaként ? a dobozdíjat 850 forintra emelték, ennek az éves kihatása akkor kb. 4,5 milliárd volt. Közben persze bevezették a 630 Ft-os dobozdíjat ? ennek éves mínusza 4,2 milliárdot tett ki ? és folyamatosan egyre drágább lett a gyógyszerek átlagára. Mindezek összegz?déseként a patikai árrés-százalék a felére csökkent: a degresszív árrés-rendszer bevezetését megel?z?en felülr?l számolva kb. 22%-os árrés a közfinanszírozott gyógyszerek körében az idei év elejére jóval 11% alá csökkent. Ha tehát a kormány az árrés-korrekciót 2012 nyarán indokoltnak látta, annak minden forintját meg kell becsülni.

Sokszor volt már szó arról, hogy a Széll Kálmán-tervvel párhuzamosan tavaly tavasszal megfogalmaztunk bizonyos ellensúlyozó lehet?ségeket, mert a korábbi liberalizáció miatt kivéreztetett patikák több forráskivonást nem bírnak el. Olyan kompenzációs intézkedéseket kértünk, amelyek egyben csökkentik a már létez? gondokat és fokozzák a gyógyszertári betegellátás hatékonyságát. Ez év januártól generikus ösztönz?t vezettek be a patikák számára, amelynek negyedévenkénti összege 900 millió forint. Az ösztönz?ben minden patika részesülhet, ugyanakkor a rendszer a legnehezebb helyzetben lév? kis- és közepes forgalmú gyógyszertárakat preferálja. A generikus kompenzáció a jöv? évi költségvetésben 3,6 milliárd forinttal szerepel, tehát továbbra is biztosítottnak látszik a negyedévenkénti 900 millió forint. Ugyancsak januártól növekedett többszörösére a kisforgalmú gyógyszertárak vissza nem térítend? m?ködési célú támogatása. Ehhez idén a források dönt? hányadát még a nagy forgalmú patikák szolidaritási díjas befizetései adják, 2013-ban azonban ez a "különadó" már kivezetésre kerül, és a költségvetés teljes egészében magára vállalja a kispatikák támogatását. Kamarai nyelvre lefordítva ez azt jelenti, hogy a kis patikák pénzt kapnak, a nagyok pedig visszakapják a pénzüket. A likviditási problémák csökkentésére idén 1,2 milliárdra sikerült növelni a kispatikák kamatmentes támogatás-el?legének az összegét, és ez a támogatás a korábbiaknál kedvez?bb feltételekkel igényelhet?. Ennek a több elemb?l összeálló rendszernek a részeként tekintek az árrés-korrekcióra.

Tisztában vagyok azzal, hogy az eddigi lépésekkel az ágazat problémáit nem sikerült megoldani, de a további romlást fékezni lehetett. És azt is látom, hogy a patikáink számára kedvez? döntésekkel szemben vannak ellenérzések is. A generikus ösztönz? bevezetése még csak a gyárakkal, a hatóanyag-rendelés pedig már az orvosokkal is érdekkonfliktust generált. Az árrés-átcsoportosítással szemben nagy er?ket mozgósítanak a nagykeresked?k és arra számítok, hogy a patikai szolgáltatások finanszírozásának bevezetésekor az egészségügy klasszikus szerepl?ivel is ütköznünk kell majd. Mégis remélem, hogy a folyamat megy tovább, és a miniszterelnökkel történt megállapodásnak megfelel?en a gyógyszertárak szolgáltatásfejlesztésére szolgáló források is minél hamarabb a rendelkezésünkre állnak majd.

 

Milyen konfliktusokat kellett vállalni a nagykeresked?kkel az árrés-korrekció kapcsán?

- El?ször is le kell szögezni: a korrekcióval a kormányzat kinyilvánította, hogy a patikáknak többletforrásra van szükségük. Erre azonban idén költségvetési forrás nincs és a gyógyszerkasszában túlköltés várható. Továbbá politikai döntés van arról, hogy a betegterhek nem növekedhetnek. Így nem maradt más lehet?ség, mint a nagykeresked?k terhére történ? átcsoportosítás. Ameddig lehetett, azt az álláspontot képviseltük, hogy a patikai árrés-korrekciót ne terheljék a nagykeresked?kre, azonban a korrekcióról nem mondhattunk le. Erre sem szakmai, sem erkölcsi alapunk nem lett volna!

A nagykeresked?k azt sérelmezik, hogy miért nem álltunk ki hangosabban az érdekeikért. S?t id?nként már olyan hangokat is hallok, mintha az árrésük csökkentését is mi javasoltuk volna. A nagykeresked?k azoknak a kamarai elemzéseknek a közzétételét is sérelmezték, amelyekben ágazati adatok alapján igyekeztünk tájékoztatni a kollégáinkat, hogy ismerjék a tényeket, ha a beszállítójukkal tárgyalni kezdenek. Pedig fontos volt, hogy miután a nagykeresked?k egyoldalúan felmondták a beszállítói szerz?déseket, a kollégáink legalább az alapadatokat és összefüggéseket ismerjék.

 

A nagykeresked?k reakciója kapcsán tulajdonképpen a patikákat is sérelem érte!

- Igen, különösképpen azokat, amelyekt?l többet akarnak visszavenni annál is, mint amennyi az árrés-átcsoportosítás összege. Más kérdés, hogy többször is végignézve az elmúlt évek ?spontán? árrés-átrendez?dését és az árrésolló nyílását, a nagykeresked?k 2011-es mérlegeit, bevételeiket, költségszerkezetüket és nagykereskedelmi tevékenységük eredményességét, egyáltalán nem légb?l kapott a kormány-el?terjesztésnek az a megállapítása, hogy az árrés-átcsoportosítás a nagykeresked?k számára még elviselhet? tehernövekedést okoz. Ez persze akkor már nem okvetlenül igaz, ha pl. egy nagykeresked? a teljes ágazati átcsoportosításhoz hasonló nagyságrendben akarja továbbra is finanszírozni a saját érdekkörébe tartozó veszteséges patikáit.

 

Augusztus 23-án tárgyalóasztalhoz ülnek. Mire számít?

- Azt remélem, hogy értelmes és józan mederben tartható konzultációt folytathatunk. Nem ez az els? érdekkonfliktus a nagykeresked?k és a gyógyszertárak között. Azt szeretném, ha rövid id?n belül minden gyógyszertár pozitív szaldóval kerülne ki az árrés-átrendezésb?l, hiszen a politikai döntéshozóknak is az volt az els?dleges céljuk, hogy a patikai ágazat m?ködési feltételeit javítsák. Az indulatok múlását követ?en erre számítok, és ezt néhány javaslattal szeretnénk el?segíteni. Látni kell azt is, hogy a kormány nem el?ször hajt végre egymástól függ? piaci szerepl?k között olyan forrás-átcsoportosítást, amellyel a kisebb érdekérvényesít? képességgel rendelkez?t akarja kedvez?bb helyzetbe hozni. A nagykeresked?k a mostani árrés-veszteséget úgyis ki fogják n?ni, az árrésolló pedig rövid id?n belül újra nyílni fog, mert a nagykereskedelmi árrés a legfels? sávban ezután is százalékos marad, a patikáké pedig továbbra is fix érték lesz sajnos.

 

Nemrég azt nyilatkozta, hogy a gyógyszertárak a beszerzési társulások kiterjesztésével, a gyártókkal való közvetlen tárgyalással is növelhetik a függetlenségüket. Egy piacgazdaságban miért kéne megkerülni a nagykeresked?ket?

- Korábbi krízishelyzetekben már létrejöttek gyógyszerészek által tulajdonolt nagykereskedések és beszerzési szövetségek is, ezek egy része a mai napig megmaradt és eredményesen m?ködik. A szövetségek egy része a nagykeresked?kkel áll kapcsolatban, mások már a gyártókkal tárgyalnak egyes gyógyszercsoportok beszerzésér?l. Ezt követend? mintának tartom.

 

Vajon a patikák képesek-e elérni olyan jó feltételeket, mint a nagykeresked?k?

- Ez sok mindent?l függ. Az egyik m?köd? társulás kb. százötven patikát fog össze, egy másikban ötvennél több gyógyszertár m?ködik együtt. Elmondásuk szerint komolyan veszik ?ket az üzleti partnerek. Az elmúlt hetekben az ország négy különböz? területén indult el hasonló szövetségek szervezése, amihez a kamara minden segítséget megad. Ez sem lesz konfliktusmentes folyamat, hiszen ez a tevékenység is érdekeket sérthet, azonban meg kell ragadni minden eszközt ahhoz, hogy a patikák ereje növekedjen és önállóak lehessenek.

 

Kihagyhatatlan a beszélgetésb?l a kamarai törvény módosítása, mely szerint igen nehéz lesz a választásokat lebonyolítani a magas részvételi küszöb miatt. Milyen technikai feladat vár a gyógyszerészekre?

 

- Olyan új szabályt fogadott el a parlament, amely a választói gy?léseken érvényességi feltételként a szavazói létszámot els? körben 50, majd a második körben 25 százalék fölött határozza meg. A gyógyszerészkamara eddigi történetének ismeretében a területi küldöttgy?léseken és az országos küldöttközgy?lésben ez az arány elvárható és teljesíthet?, hiszen eddig is ilyenek voltak az érvényességi feltételek. Ám az új ciklus elején, amikor a területi szervezeteknek el?ször közgy?lést kell tartani, a 25%-os minimum-el?írás is komoly kihívást jelent. Például egy nagy megyében akár száz kilométert is kell utazni azért egy olyan tagnak, aki a küldött státuszt sem vállalja, hogy valakire leadja a szavazatát. A törvénymódosítás miatt most hozzá kell nyúlni az alapszabályhoz, a választási szabályzathoz és talán a szervezeti struktúrához is, hogy a soron következ? választásokon teljesíthessük ezeket az el?írásokat. Talán a térségi beosztás segíthet a probléma megoldásában.

 

A törvény a távszavazást is lehet?vé teszi.

- Igen, s?t választási id?szak meghirdetése is lehetséges. A távszavazás bevezetésénél egyel?re nem látom a garanciát arra, hogy minden tag önként és saját maga szavazhat, a választási id?szak bevezetése pedig komoly bizalmi kérdéseket vethet fel. És egyébként is úgy illik, hogy aki a kamarában bármilyen pozíciót be akar tölteni, annak a szemébe nézhessenek a választói. Ez pedig személyes részvételt feltételez. Minden területi elnök megkapta az együtt gondolkodásra felkér? levelet, és valószín?, hogy kora ?sszel, még az alapszabály-módosítás tervezetének megfogalmazása el?tt ugyanebben a körben meg fogjuk beszélni a lehet?ségeket.

 

Az alapszabály módosítás érinti-e a kórházi területi szervezet megalakulását?

- Nem, mert az eljárás még a törvénymódosítás el?tt kezd?dött és a jogszabály úgy fogalmaz, hogy az új szabályokat csak a módosítás hatályba lépését követ?en megkezdett eljárásokban kell alkalmazni.

 

Hogyan tovább az ?szi hónapokban?

Lépésr?l lépésre. A kormányzati tárgyalásokra és a jogszabály-korrekciós kezdeményezésekre már nem térek ki, ezek többségével a beszélgetés els? részében részletesen foglalkoztunk. Amikor a kamara mai vezetésével elkezdtük a munkát, egyik célként bevételnövel? források bevonását és kiadásracionalizáló lépések kezdeményezését jelöltük meg a patikáknak és a kamaránál egyaránt. Az élet- és balesetbiztosítást már minden tag számára megkötöttük. Ez megteremti a lehet?séget a gyógyszertárak kedvezményes felel?sség- és vagyonbiztosításához. További lehet?ségeket is vizsgálunk. A kollégák már találkozhattak az elnökségi tájékoztatókkal, amelyek segítenek a gazdálkodásban és a szakmai feladatok megoldásában. Ilyen volt a generikus ösztönz?vel, az új munka törvénykönyvével és a biztosítással foglalkozó tájékoztató. Remélem, hogy heteken belül megjelenhet a farmakovigilanciáról egy összeállítás és készül egy ajánlás a patikák min?ségügyi kézikönyvéhez, illetve a bels? min?ségügyi rendszeréhez. Folyik a szervezetépítés: nemsokára megalakulhat a kórházi gyógyszerészi szervezet és megkezdi munkáját az oktatási állandó bizottság is. Napokon belül hatályba lép a szakképzési rendelet, ami új távlatokat nyit a szakgyógyszerészi kompetenciák rendezésében. Ehhez kapcsolódóan megkezdtük egy olyan továbbképzési program kialakítását, amely a gyógyszertár-m?ködtetéshez nyújthat komoly segítséget. Vizsgáljuk az asszisztens- és szakasszisztens-képzés rendszerét és a kamarai részvétel lehet?ségét az asszisztensképzésben. Megkezd?dött az etikai audit el?készítése és néhány szakmai-etikai ügy is bekerült az illetékes etikai testületekhez. Precedens érték?ek lesznek az etikai bizottságok eljárásai és döntései. Megkezd?dött a novemberi köztestületi napok szervezése is. Mozgalmas hónapok várnak ránk, csak gy?zzük energiával.

Niczky Em?ke


mgyk.hu