Magyarország aláírja a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodást - HENT hírlevél


Január 26-án Magyarország ? az Európai Unióval és húsz európai uniós tagállammal együtt ? aláírja a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodást.

A Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás (Anti-Counterfeiting Trade Agreement, ACTA) célja a világviszonylatban egyre nagyobb méreteket ölt? hamisítás és kalózkodás elleni fellépés területén a nemzetközi együttm?ködés meger?sítése, a szellemitulajdon-jogokat érint? jogérvényesítés hatékonyságának növelése. Az ACTA-ról szóló tárgyalások megindítását 2007 októberében jelentették be a WTO egyes részes államai, a tárgyaló felek az Európai Unió és tagállamai, Ausztrália, Kanada, Japán, a Koreai Köztársaság, Mexikó, Marokkó, Új-Zéland, Szingapúr, Svájc és az Amerikai Egyesült Államok (USA) voltak. A megállapodás szövegét tizenegy tárgyalási fordulót követ?en a felek 2010 novemberében véglegesítették. A megállapodás 2011. március 31-e óta áll nyitva aláírásra, els?ként 2011. október 1-jén Ausztrália, Kanada, Japán, a Koreai Köztársaság, Marokkó, Új-Zéland, Szingapúr és az USA írták alá azt.
2012. január 26-án az Európai Unió és ? Románián, Németországon, Hollandián, Cipruson, Szlovákián és Észtországon kívül, amelyek aláírását még eljárási okok késleltetik ? tagállamai, köztük Magyarország is aláírja a megállapodást Tokióban. Az Európai Unió aláírása mellett az egyes tagállamok aláírására azért van szükség, mert az ACTA olyan el?írásokat is tartalmaz, amelyek a nem harmonizált, azaz tagállami hatáskörbe tartozó büntet? politikát is érintik. Az aláírást követ?en a megállapodás megkötését még az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia, az aláíró feleknek pedig ? így Magyarországnak is ? ratifikálniuk kell azt. Ennek része az is, hogy hazánkban a megállapodás angol és magyar nyelv? szövege törvényben kerül kihirdetésre.
Az ACTA a hamisított és kalóz termékek határon átnyúló kereskedelméhez kapcsolódó kihívásokkal összefüggésben a részes államok közötti együttm?ködést, a hatóságok jogérvényesít? tevékenysége során kialakult "legjobb gyakorlatok" összefoglalását és a jogérvényesítést szolgáló intézkedések terén közös jogi keretszabályok felállítását célozza. A megállapodás a határokon alkalmazandó intézkedések, a polgári jogi és büntet?jogi jogérvényesítési eljárások, valamint a digitális környezetben elkövetett jogsértésekkel szembeni jogérvényesítés tekintetében tartalmaz jogi minimumszabályokat tartalmazó rendelkezéseket. Látni kell azonban, hogy ezek sem az uniós, sem a hazai jogszabályok módosítását nem teszik szükségessé, mivel mindkét normarendszer jelenleg is megfelel az ACTA-ban el?írt kötelezettségeket (s?t, egyes területeken meg is haladják azokat).
Az ACTA-val kapcsolatban leggyakrabban elhangzó kritikákkal ellentétben a megállapodás nem írja el? a részes államok számára, hogy kötelezzék az internetszolgáltatókat azon felhasználóik internetes kapcsolatának a letiltására, akik többszörösen online szerz?i jogi jogsértést követnek el, és a megállapodás rendelkezései az alapvet? jogok, mint a szólásszabadság, adatvédelem tiszteletben tartása mellett kívánják a szellemi tulajdonjogok érvényesítését hatékonyabbá tenni.
A megállapodás kedvez? hatása ? tekintettel arra, hogy a hatályos hazai és uniós szabályozás szigorúbb az ACTA-ban foglalt kötelez? rendelkezéseknél ? els?sorban nem közvetlenül az Európai Unióban, hanem a magyar jogosultak külföldi jogvédelme terén, harmadik országokban, továbbá a fogyasztók védelmének er?södésében jelentkezhet.

HENT hírlevél