Meddig még?


November 15-én jelent meg a parlament honlapján egy olyan javaslat, amely a gyógyszer-gazdaságossági törvény módosítását célozta. A javaslat teljes kör? ellenzéki összefogással született: a benyújtók között egyaránt volt jobbikos, MSZP-s, DK-s, LMP-s és párbeszédes képvisel?. A javaslat els?dleges célja a jelenlegi 4000-4500 f?s patikalétesítési korlát leszállítása 3000 lakosra, méghozzá úgy, hogy pályázat kiírására kötelezné hivatalból az OGYÉI-t attól függetlenül, hogy a 3000-et meghaladó lakosságszámú településen már van(nak) gyógyszertár(ak), vagy még nincsenek. A javaslat a gyógyszertárak közötti minimális távolság egységesítését, településnagyságtól függetlenül 250 m-re történ? csökkentését is el?irányozta.

Az indoklás szerint a javaslat a kistelepüléseken lakók gyógyszerellátásának javítását t?zte ki célul, és példaként említette, hogy Marcaliban (ahol eddig 3 gyógyszertár m?ködött, de egy halálozás miatt most már csak két gyógyszertár áll a betegek rendelkezésére) nem lehet új gyógyszertárat létesíteni, mivel a településen 11.500 lakos él. Tendenciózusak voltak a gyógyszertár-ellátottsággal kapcsolatban közölt adatok is. Mint írták, a települések 87,2%-án a jelenlegi szabályozás szerint az OGYÉI nem írhat ki „hivatalból” pályázatot, mindeközben az országban lév? 3155 település közül 2751 településen kevesebb lakos él 4500-nál. Arra vonatkozóan, hogy a gyógyszertár-ellátottság tényleges adatai milyenek, semmilyen utalás nem volt.

Az indoklásban hangsúlyos szerepet kapott a dohánytermék-kiskereskedelemre való hivatkozás, amelynek törvényi szabályozása szerint azon a településen, ahol a lakosok száma a 3 ezret nem haladja meg legfeljebb egy, ahol pedig a 3000 f?t meghaladja, minden 3000 f? után további pályázat kiírásának van helye. Mint írják: „Ma Magyarországon tehát minden településen lehet trafik üzemeltetésére pályázatot kiírni és minden 3000 f? lakos után további egyet. Aggályos, hogy az adott esetben életet ment? és egészséget megóvó gyógyszerek forgalmazásának feltételei az egészségünkre kifejezetten káros dohánytermékek forgalmazási feltételeihez képest sokkal szigorúbbak, ezért indokolt a gyógyszertárak esetében is a 3000 f? lakost alapul venni.”

Sokat gondolkodtam azon, hogy vajon mi motiválhatta a javaslatot benyújtó képvisel?ket. Hiszen egy vélt vagy valós helyi probléma megoldására nem okvetlenül kell a patikai szabályozás alapjait megváltoztatni. S?t, ma is van lehet?ség arra, hogy akármilyen kis településen – megfelel? kezdeményezés esetén – kézi, fiók, s?t (!) közforgalmú gyógyszertár is létesülhessen. Ehhez nem kell 3000-re levinni a patikalétesítés demográfiai korlátait! Ráadásul, a javaslat elfogadása esetén, a kistelepülések gyógyszerellátása garantáltan romlana, tehát pont ellenkez? hatást váltana ki, mint amit – legalábbis papíron – akarnak. A demográfiai korlátok  lejjebb vitele nem a kistelepüléseken járna új gyógyszertárak nyitásával, hanem a városokban. S?t, az így megnyíló gyógyszertárak a vidéki kistelepülések gyógyszertáraitól vonnának el forgalmat, forrást és szakembert. Nehezen tudtam elképzelni azt is, hogy ezt az összefüggést az aláíró képvisel?k ne ismerték volna fel.

A dilemmáimra december 4-én a Népjóléti Bizottság ülésén kaptam választ: a javaslat bizottsági tárgyalásán a javaslatot jegyz? jobbikos képvisel?k oldalán – szakért?i szerepben – a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének munkatársa jelent meg… Egy csapásra minden érthet?vé vált.

Vajon meddig lehet ezt a hazug magatartást szó nélkül t?rni? És vajon meddig kell még ezzel a káros mentalitással együtt élnünk?

(P.s.: A Népjóléti Bizottság 9:3 arányban elutasította a javaslat tárgysorozatba vételét.)

Budapest, 2018. december 5.

Dr. Hankó Zoltán
elnök