Mi lesz a veszteséges patikákkal? - A nagykeresked?k gyógyszertári kinnlev?sége tavaly 66 milliárd forintot tett ki - Dr. Hankó Zoltán - Világgazdaság 2011. december 8.


 

A patikaliberalizáció után a lakossági gyógyszerellátás rendszere destabilizálódott. A rendelkezésre álló források nem elégségesek a kiegyensúlyozott m?ködéshez, és a küls? t?ke bevonása közel sem volt olyan lépték?, mint ahogy azt sokan láttatni szerették volna.

A KSH által közölt mérlegadatokat feldolgozva az elmúlt években többször elemeztük e lap hasábjain Bodrogi József egészségügyi közgazdásszal közösen a lakossági gyógyszerellátás helyzetét. Most a 2010-es mérlegadatok alapján három szempont bemutatására nyílik lehet?ség. A veszteséges gyógyszertári vállalkozások elemzéséhez figyelembe kell venni, hogy 2006-ig közforgalmú gyógyszertárat a betéti társaság (bt.) kivételével társas vállalkozás nem m?ködtethetett, és az összes gyógyszertár (2006-ban kb. 2010) kevesebb mint 15 százalékát m?ködtették egyéni vállalkozás (ev.) formájában. Fontos továbbá, hogy a liberalizáció kezdete (2007 eleje) óta új gyógyszertárakat szinte kizárólag kft.-k és rt.-k (a továbbiakban együtt kft.-k) létesítettek, és a korábbi bt.-k egy része is átalakult a kisebb személyes kockázatot hordozó kft.-vé. A bt.-k és az ev.-k száma 2008-ban már csak 1775, 2010-ben pedig csupán 1584, az általuk m?ködtetett gyógyszertárak száma körülbelül 1590. Ugyanakkor a kft.-k száma 2008-ban 396, 2010-ben pedig 706 volt; a 706 kft. által m?ködtetett gyógyszertárak száma körülbelül 850.

Míg a liberalizációt megel?z? évben 89 gyógyszertárat m?ködtet? bt. és 29 ev. m?ködött veszteségesen, két évvel kés?bb már 337 bt. és 48 ev., az újonnan létrejöv? közül pedig 142 kft. volt veszteséges. 2010-ben 269 bt., 34 ev. és 225 kft. m?ködött veszteségesen. A 2010-ben OEP-nek elszámolást benyújtó 2451 gyógyszertár közül 560-570 m?ködött veszteségesen. A veszteséges vállalkozások deficitének összesített értéke közelíti a hétmilliárdot.

Ugyanakkor az ágazat adózott eredménye 2010-ben valamivel több 7 milliárdnál (ez az el?z? évben 6,7 milliárd volt). Ez szinte teljes egészében a bt.-khez és az ev.-khez köthet?, mert a veszteséges és nyereséges kft.-k szaldója nem éri el a 300 millió forintot sem. Ezek az adatok annak fényében különösen aggasztók, hogy a beszállítói kedvezmények 2010ben ágazati szinten 9-10 milliárdot tettek ki: a kedvezmény nélkül az ágazat teljes egésze veszteséget termelne.

A kft.-k szignifikánsan roszszabb sajátt?ke-ellátottságát mutatja, hogy az egy gyógyszertárra jutó átlagos értéke a bt.-k által m?ködtetett gyógyszertárak esetén 26,6, míg a kft.-k esetén csak 10,6 millió forint. Ugyanakkor az egy gyógyszertárra jutó havi árbevétel mértékében alig van különbség a bt.-k és a kft.-k között: az árbevétel átlaga 21,7, illetve 23 millió/hó/gyógyszertár. A saját t?ke aránya az összes forráson belül 40,8 százalék a bt.-knél és 13,4 a kft.-k esetében. Ezek után nem meglep?, hogy a 286 negatív saját t?kéj? vállalkozás közül 107 a bt. és 179 a kft. A negatív saját t?kével rendelkez? gyógyszertári vállalkozások kb. 350 gyógyszertárat m?ködtettek 2010-ben, a negatív saját t?ke összesített értéke elérte a nyolcmilliárd forintot. Míg 2006-ban a nagykeresked?k teljes gyógyszertári kinnlev?sége 35-40 milliárd forint között volt, ez az érték 2010 végén már elérte a 66 milliárdot. Ez esetben is célszer? a különböz? vállalkozási formák szerinti vizsgálódás: míg a bt.-k esetében az egy gyógyszertárra jutó szállítóállomány évek óta stagnál, a kft.knél folyamatosan növekszik, és 2010-ben gyógyszertáranként elérte a 41 millió forintot. A patikák eladósodásának növekedése a nagykeresked?k felé az elmúlt években teljes egészében a kft.khez köthet?. A 2010-ben veszteséges társas vállalkozásokat külön vizsgálva a mérleg fordulónapján a szállítóállomány a bt.knél vállalkozásonként 22,7, a kft.-knél 52 millió forint. Ez a bt.knél kb. 55, a kft.-knél 110-115 napi átlagos forgalomnak felel meg. Tovább árnyalja a képet, hogy az összes rövid lejáratú kötelezettség a veszteséges bt.-k esetén átlagosan 38, a veszteséges kft.-k esetén átlagosan 82 millió forintot tesz ki. Megállapítható tehát, hogy a liberalizáció után a lakossági gyógyszerellátás rendszere destabilizálódott. A rendelkezésre álló források nem elégségesek a kiegyensúlyozott m?ködéshez, és a küls? t?ke bevonása közel sem volt olyan lépték?, mint ahogy azt sokan láttatni szerették volna. A patikaszám gyors ütem? növekedéséhez szükséges források jelent?s részét a nagykeresked?k a szállítóállományon keresztül biztosították, annak ellenére, hogy a veszteséges patikam?ködtetés és a patikai vállalkozások saját t?kéjének elvesztése tömegessé vált.

A nagykeresked?k piaci magatartásában a közöttük lév? versenyen túl a patikapiac feletti kontroll igénye is meghatározó volt.

Mindezek alapján kijelenthet?, hogy az év elején hatályba lépett modellkorrekció szükséges volt. Más kérdés, hogy a Széll Kálmán-terv hogyan hat a lakossági gyógyszerellátás rendszerére. A 2010-ben a körülbelül 91 milliárdra tehet? árrésbevétel 2012ben 8-10 százalékkal is csökkenhet, és a következ? évek sem ígérnek forrásb?vülést. Ahhoz, hogy az elmúlt években kialakult drámai helyzet ne romoljon tovább, jelent?s kompenzációra van szükség. Ennek hiányában gyorsuló ütem? leépülés vár az ágazatra, ez nemcsak súlyosbodó ellátási zavarokkal és a körbetartozás további növekedésével jár majd, hanem a modellkorrekció célkit?zéseinek a meghiúsulása miatt újabb strukturális átalakítás igényét is felvetheti.

dr. Hankó Zoltán


Helyzetkép a gyógyszertárakról

   2006   2007   2008   2009   2010 
Közforgalmú gyógyszertárak száma*  2010  2140  2348 2364 2451
Veszteséges Bt-k száma 89 287 337 282 269
Veszteséges egyéni vállalkozások száma 29 35 48 44 34
Veszteséges kft-k száma** - 105 172 233 225

* AZ ÚJONNAN NYÍLÓ ÉS ID?KÖZBEN BEZÁRÓ GYÓGYSZERTÁRAK EGYENLEGE
** 2006-BAN KFT. MÉG NEM M?KÖDTETHETETT KÖZFORGALMÚ GYÓGYSZERTÁRAT

FORRÁS: DR.TORMA ÁRPÁD, MGYK