A patikaliberalizáció után a lakossági gyógyszerellátás rendszere destabilizálódott. A rendelkezésre álló források nem elégségesek a kiegyensúlyozott működéshez, és a külső tőke bevonása közel sem volt olyan léptékű, mint ahogy azt sokan láttatni szerették volna.
A KSH által közölt mérlegadatokat feldolgozva az elmúlt években többször elemeztük e lap hasábjain Bodrogi József egészségügyi közgazdásszal közösen a lakossági gyógyszerellátás helyzetét. Most a 2010-es mérlegadatok alapján három szempont bemutatására nyílik lehetőség. A veszteséges gyógyszertári vállalkozások elemzéséhez figyelembe kell venni, hogy 2006-ig közforgalmú gyógyszertárat a betéti társaság (bt.) kivételével társas vállalkozás nem működtethetett, és az összes gyógyszertár (2006-ban kb. 2010) kevesebb mint 15 százalékát működtették egyéni vállalkozás (ev.) formájában. Fontos továbbá, hogy a liberalizáció kezdete (2007 eleje) óta új gyógyszertárakat szinte kizárólag kft.-k és rt.-k (a továbbiakban együtt kft.-k) létesítettek, és a korábbi bt.-k egy része is átalakult a kisebb személyes kockázatot hordozó kft.-vé. A bt.-k és az ev.-k száma 2008-ban már csak 1775, 2010-ben pedig csupán 1584, az általuk működtetett gyógyszertárak száma körülbelül 1590. Ugyanakkor a kft.-k száma 2008-ban 396, 2010-ben pedig 706 volt; a 706 kft. által működtetett gyógyszertárak száma körülbelül 850.
Míg a liberalizációt megelőző évben 89 gyógyszertárat működtető bt. és 29 ev. működött veszteségesen, két évvel később már 337 bt. és 48 ev., az újonnan létrejövő közül pedig 142 kft. volt veszteséges. 2010-ben 269 bt., 34 ev. és 225 kft. működött veszteségesen. A 2010-ben OEP-nek elszámolást benyújtó 2451 gyógyszertár közül 560-570 működött veszteségesen. A veszteséges vállalkozások deficitének összesített értéke közelíti a hétmilliárdot.
Ugyanakkor az ágazat adózott eredménye 2010-ben valamivel több 7 milliárdnál (ez az előző évben 6,7 milliárd volt). Ez szinte teljes egészében a bt.-khez és az ev.-khez köthető, mert a veszteséges és nyereséges kft.-k szaldója nem éri el a 300 millió forintot sem. Ezek az adatok annak fényében különösen aggasztók, hogy a beszállítói kedvezmények 2010ben ágazati szinten 9-10 milliárdot tettek ki: a kedvezmény nélkül az ágazat teljes egésze veszteséget termelne.
A kft.-k szignifikánsan roszszabb sajáttőke-ellátottságát mutatja, hogy az egy gyógyszertárra jutó átlagos értéke a bt.-k által működtetett gyógyszertárak esetén 26,6, míg a kft.-k esetén csak 10,6 millió forint. Ugyanakkor az egy gyógyszertárra jutó havi árbevétel mértékében alig van különbség a bt.-k és a kft.-k között: az árbevétel átlaga 21,7, illetve 23 millió/hó/gyógyszertár. A saját tőke aránya az összes forráson belül 40,8 százalék a bt.-knél és 13,4 a kft.-k esetében. Ezek után nem meglepő, hogy a 286 negatív saját tőkéjű vállalkozás közül 107 a bt. és 179 a kft. A negatív saját tőkével rendelkező gyógyszertári vállalkozások kb. 350 gyógyszertárat működtettek 2010-ben, a negatív saját tőke összesített értéke elérte a nyolcmilliárd forintot. Míg 2006-ban a nagykereskedők teljes gyógyszertári kinnlevősége 35-40 milliárd forint között volt, ez az érték 2010 végén már elérte a 66 milliárdot. Ez esetben is célszerű a különböző vállalkozási formák szerinti vizsgálódás: míg a bt.-k esetében az egy gyógyszertárra jutó szállítóállomány évek óta stagnál, a kft.knél folyamatosan növekszik, és 2010-ben gyógyszertáranként elérte a 41 millió forintot. A patikák eladósodásának növekedése a nagykereskedők felé az elmúlt években teljes egészében a kft.khez köthető. A 2010-ben veszteséges társas vállalkozásokat külön vizsgálva a mérleg fordulónapján a szállítóállomány a bt.knél vállalkozásonként 22,7, a kft.-knél 52 millió forint. Ez a bt.knél kb. 55, a kft.-knél 110-115 napi átlagos forgalomnak felel meg. Tovább árnyalja a képet, hogy az összes rövid lejáratú kötelezettség a veszteséges bt.-k esetén átlagosan 38, a veszteséges kft.-k esetén átlagosan 82 millió forintot tesz ki. Megállapítható tehát, hogy a liberalizáció után a lakossági gyógyszerellátás rendszere destabilizálódott. A rendelkezésre álló források nem elégségesek a kiegyensúlyozott működéshez, és a külső tőke bevonása közel sem volt olyan léptékű, mint ahogy azt sokan láttatni szerették volna. A patikaszám gyors ütemű növekedéséhez szükséges források jelentős részét a nagykereskedők a szállítóállományon keresztül biztosították, annak ellenére, hogy a veszteséges patikaműködtetés és a patikai vállalkozások saját tőkéjének elvesztése tömegessé vált.
A nagykereskedők piaci magatartásában a közöttük lévő versenyen túl a patikapiac feletti kontroll igénye is meghatározó volt.
Mindezek alapján kijelenthető, hogy az év elején hatályba lépett modellkorrekció szükséges volt. Más kérdés, hogy a Széll Kálmán-terv hogyan hat a lakossági gyógyszerellátás rendszerére. A 2010-ben a körülbelül 91 milliárdra tehető árrésbevétel 2012ben 8-10 százalékkal is csökkenhet, és a következő évek sem ígérnek forrásbővülést. Ahhoz, hogy az elmúlt években kialakult drámai helyzet ne romoljon tovább, jelentős kompenzációra van szükség. Ennek hiányában gyorsuló ütemű leépülés vár az ágazatra, ez nemcsak súlyosbodó ellátási zavarokkal és a körbetartozás további növekedésével jár majd, hanem a modellkorrekció célkitűzéseinek a meghiúsulása miatt újabb strukturális átalakítás igényét is felvetheti.
dr. Hankó Zoltán
Helyzetkép a gyógyszertárakról
| 2006 | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | |
| Közforgalmú gyógyszertárak száma* | 2010 | 2140 | 2348 | 2364 | 2451 |
| Veszteséges Bt-k száma | 89 | 287 | 337 | 282 | 269 |
| Veszteséges egyéni vállalkozások száma | 29 | 35 | 48 | 44 | 34 |
| Veszteséges kft-k száma** | - | 105 | 172 | 233 | 225 |
* AZ ÚJONNAN NYÍLÓ ÉS IDŐKÖZBEN BEZÁRÓ GYÓGYSZERTÁRAK EGYENLEGE
** 2006-BAN KFT. MÉG NEM MŰKÖDTETHETETT KÖZFORGALMÚ GYÓGYSZERTÁRAT
FORRÁS: DR.TORMA ÁRPÁD, MGYK