2019. január 1-től a kötelező minimálbér teljes munkaidőben foglalkoztatott esetében 149.000 Ft/hó (2018-ban 138.000 Ft/hó volt). Ez heti bér alkalmazása esetén 34.260 Ft/hét, napibérnél 6860 Ft/nap, órabér alkalmazása esetén 857 Ft/óra [324/2018. (XII. 30.) Kormányrendelet].
A garantált bérminimum (képesÃtéshez kötött munkakörben) összege teljes munkaidÅ‘ben 195.000 Ft, heti bér alkalmazása esetén 44.830 Ft/hét, napi bérnél 8.970 Ft/nap, órabér alkalmazása esetén 1.121 Ft/óra.
Munkaviszonyban, teljes munkaidÅ‘ben foglalkoztatottnál minimálbér esetén a munkavállaló többletterhe 2019-ben 3685 Ft (SZJA, nyugdÃjjárulék, egészségbiztosÃtási járulék, munkaerÅ‘ piaci járulék), a munkáltató többlet terhe 2310 Ft, (szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás). A munkavállaló nettó jövedelme 7.315 Ft-tal emelkedik (a munkavállalóra vonatkozó egyedi adó- és járulékkedvezmény figyelembevétele nélkül).
A garantált bérminimum esetén 2019. január 1-től a fenti számok az alábbiak szerint alakulnak: a munkavállaló 4858 Ft-tal több adót és járulékot fizet az előző évihez képest, a munkáltató terhe 3.045 Ft-tal nő, a munkavállaló nettó jövedelme 9.652 Ft-tal emelkedik.
A garantált bérminimum a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylÅ‘ munkakörben foglalkoztatott részére megállapÃtott személyi alapbér (helytelen kifejezéssel: „diplomás” bérminimum).
Részmunkaidő esetén a munkaidő mértékével arányosan csökkentett a havi, heti, napi minimálbér, illetve garantált bérminimum összege. Ezzel párhuzamosan a fizetett járulékok is arányosan csökkennek.
Minimálbér megállapÃtásakor meg kell vizsgálni, milyen munkakört tölt be a munkavállaló. Amennyiben képzettségre van szükség az adott munkakör betöltéséhez a garantált bérminimum a minimálisan fizetendÅ‘ bér. Fontos tehát, hogy nem a munkavállaló végzettsége, hanem a munkakör betöltéséhez szükséges végzettség dönti el, hogy minimálbért vagy garantált minimálbért kell-e alkalmazni.
A minimálbér és garantált bérminimum megállapÃtása munkaviszony esetén irányadó. Ebben az esetben a Munka Törvénykönyvében foglaltak szerint jelenléti Ãvet, szabadság nyilvántartást kell vezetni, a többletmunkáért és a rendkÃvüli munkaidÅ‘ben végzett munkáért járó dÃjat is meg kell fizetni.
Amennyiben nem munkaviszonyban, hanem társas vállalkozásnál tagi jogviszonyban, tagi megállapodás alapján végez valaki munkát, akkor más a helyzet. A dÃjazás mértékét a társaság és a tag között létrejött tagi megállapodás határozza meg, figyelembe véve, hogy amennyiben a tagnak más biztosÃtással járó jogviszonya nincs, akkor a minimálbérhez igazodó járulékot mindenképp meg kell fizetni.
Megint más a helyzet, ha valaki tagi jogviszonyban, kiegészÃtÅ‘ tevékenységet végzÅ‘ tagként (nyugdÃjas tag) vesz részt a vállalkozás működtetésében. Ekkor a tagi jövedelemben részesülÅ‘tÅ‘l 10 % nyugdÃjjárulék, 15 % SZJA kerül levonásra, a vállalkozás pedig 7.500 Ft/hó egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet.
2019. január 1-tÅ‘l a munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdÃjasnak minÅ‘sülÅ‘ személy nem fizet nyugdÃjjárulékot és egészségbiztosÃtási járulékot, a bérébÅ‘l 15% személyi jövedelemadó kerül levonásra.
Fontos tehát, hogy ez a kedvezÅ‘ adózási forma kizárólag a munkaviszonyban álló saját jogú nyugdÃjasra vonatozik. Aki tagi jogviszonyban, megbÃzási szerzÅ‘dés alapján végez munkát, az SZJA mellett továbbra is nyugdÃj- és egészségbiztosÃtási járulékot is köteles fizetni.
Az itt leÃrtak csak a minimálbér változásával összefüggÅ‘ legfontosabb információk, a lehetÅ‘ségek és kötelezettségek változását minden esetben az adott helyzetnek és az érintett személynek megfelelÅ‘en egyedileg kell meghatározni.
Â
Budapest, 2019. január 9.
Dr. Elmerné Bagi Edina
Könyvelők Fóruma vezetője
Â
Â
Â