Miniszimpózium a kistelepülések gyógyszerellátásáról


A kistelepülések gyógyszerellátásáról tartottak miniszimpóziumot az MGYK székházában szeptember 19-én. A dr. Hankó Zoltán által moderált összejövetelen részt vett dr. El Koulali Zakariás tiszti főgyógyszerész is.

 Az összejövetel mintegy 30 résztvevő jelenlétében dr. Hankó Zoltán köszöntő szavaival vette kezdetét; az elnök külön üdvözölte dr. El Koulali Zakariás tiszti főgyógyszerészt, aki meghívottként vett részt a megbeszélésen. „Nem először foglalkozunk a kérdéssel, korábban a Benczúr Hotelben úgyszintén egy miniszimpózium keretében körbejártuk már a témát” – emlékeztetett. Miniszimpózium a kistelepülések gyógyszerellátásárólAz akkori összejövetelen elhangzottakat, illetve azok eredményeit tavaly szeptemberben már benyújtották az Egészségügyért Felelős Államtitkárságra, amire érdemi választ még nem kaptak. Az elnök a továbbiakban felhívta a figyelmet a kistelepülések gyógyszerellátásának fontosságára, ugyanis, mint mondta, különböző piaci szereplők részéről több olyan javaslattal is találkozni – gyógyszerkiadó automaták, kiterjesztett csomagküldő szolgálat, gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazás stb. –, amelyek nem orvosolják a problémákat, sőt – meggyőződése szerint – rontanának is a jelenlegi helyzeten. Újabban olyan felvetésekkel is találkozni lehet, hogy a kistelepülések gyógyszerellátásához egyáltalán szükség van-e gyógyszerész jelenlétére. A szimpózium célja körbejárni azt a kérdést, hogyan lehet biztosítani a kistelepüléseken már működő gyógyszertárak fennmaradását, illetve mit lehet tenni azokon a helyeken, ahol nem biztosított a közvetlen gyógyszerellátás.

Miniszimpózium a kistelepülések gyógyszerellátásárólAz első vitaindító előadást dr. Nagy Vilmos a Pest megyei szervezet alelnöke, a Kamara adatfeldolgozó munkabizottságának tagja tartotta, aki a vidéki gyógyszertárak szakember ellátottságának kérdéskörét járta körbe. Emlékeztetett korábbi munkáira is, amelyek a kistelepülések gyógyszerellátásának létszámproblémáival foglalkoztak. Bemutatta a korábbi évek elemzéseinek eredményeit, a kormegoszlási adatokat és az egyes szegmensek munkaerő-ellátottságát. Mostani előadásában az egy gyógyszerészre eső lakosok számának területi eloszlását vizsgálta. Megállapította, hogy ez széles skálán mozog, a munkabérek eloszlása pedig pont ennek a fordítottja. Úgy találta, hogy 2000 lakos egy gyógyszerésznek vállalható munkaterhet ad, az egy gyógyszerészre jutó ennél magasabb lakosságszám már szakmailag nehezebben kezelhető - tekintve a gyógyszerész gyógyszertárban meglévő egyéb szakmai kompetenciáit. Szükségesnek látta az ország egyes területei között tapasztalható egyenlőtlenségek kiegyenlítését. Végezetül a helyzet javítása érdekében javaslatokat is megfogalmazott.

Miniszimpózium a kistelepülések gyógyszerellátásárólDr. Sohajda Attila alelnök a vidéki gyógyszertárak gazdasági helyzetét elemezte. „A gyógyszerellátás biztosítása politikai cél is” – hangsúlyozta. Előadásában az egyes típusok szerint bemutatta a gyógyszerforgalmazó helyek számát. Közvetlen gyógyszerellátás 1853 településen biztosított és 1301 helyen sem közforgalmú, sem fiók, sem kézigyógyszertár nem működik. „Nekünk kell tennünk valamit a helyzet megoldására” – hívta fel a figyelmet ő is – ugyanis jelen vannak olyan piaci érdekek, amelyek elsősorban csak az anyagi haszonban érdekeltek. A továbbiakban kitért a kis gyógyszertárak működőképességének növelésére, bemutatta a bevétel növelésének és a kiadások csökkentésének néhány lehetséges módját. Bemutatta a gyógyszertári vállalkozások forgalmi megoszlását, ahogy az árrés-tömeg és a bérezés kérdéseivel is foglalkozott. Összegzésként azokat a lehetőségeket elemezte, amelyekkel növelhető a vidéki kis patikák működőképessége. Ilyen például az állami szerepvállalás fokozása, a működési célú támogatás, a generikus ösztönzők, az árrés-rendszer korrekciója, a marketing, pályázati lehetőségek vagy a hitelprogram.

Miniszimpózium a kistelepülések gyógyszerellátásárólA vitaindítókat fórum követte, ahol számos felvetés, javaslat hangzott el.  Többen az eddig még ki nem fizetett működési célú támogatást hozták szóba, hozzátéve, hogy vajon miért kell minden évben kérni. Más hozzászólók az ország egyes területei közötti nagy különbségeket említették: minden vidék sajátosságai más megoldást igényelnek. A házhozszállítás, illetve a csomagküldés is szóba került az internetes gyógyszerrendelés mellett. Ezzel kapcsolatban volt, aki a német példára figyelmeztetett, ahol egy holland cég domináns szerepbe került. Az kézi gyógyszertárakkal kapcsolatos gyógyszerészi lehetőségek is a témák között voltak, ahogy az önkormányzatok erőteljesebb bevonása is. A szakember utánpótlás kérdéséhez is többen hozzászóltak, de felvetődött az is, hogy sok idős gyógyszerész láncoknak adja a patikáját.

Miniszimpózium a kistelepülések gyógyszerellátásárólDr.El Koulali Zakariás zárszavában egy sajnálatos tényt is megosztott a hallgatósággal: 9 hónap alatt 30 fiókpatika zárt be. Az elmaradt működési célú támogatással kapcsolatban megjegyezte, hogy jónak tartaná azt a megoldást, hogy ne kelljen minden évben az Államtitkárság jóváhagyására várni, hanem egyfajta automatizmust be lehetne építeni a rendszerbe. Felhívta a figyelmet arra, hogy közel sem megoldott a generációváltás, továbbá több példa is azt mutatja, hogy kis patikákat nem akarnak a fiatalok megvenni, mert nem látják biztosítottnak a megfelelő jövedelmezhetőséget. Miniszimpózium a kistelepülések gyógyszerellátásárólÚgy látja, a vidék gyógyszerellátásának megoldásában a gyógyszerészekre hárul a kezdeményezés feladata.

Végezetül dr. Hankó Zoltán felolvasta az egy évvel ezelőtt az államtitkárságnak benyújtott dokumentumot, amelyben számos javaslatot fogalmaztak meg. A résztvevők az akkori javaslatokat ma is aktuálisnak és képviselendőnek tartották.  Az elnök köszönetet mondott a részvevőknek, majd elmondta, hogy a vidék gyógyszerellátásával kapcsolatos korábban már benyújtott javaslataikat megújítják és újra megküldik az Államtitkárságnak.

mgyk.gyh