A június 10-i Patikanapon a kecskeméti Hunyadi János Gyógyszertárban tartott ünnepi megnyitó után szakmai konferenciára került sor, ahol a cÃmben megfogalmazott kérdésre keresték a választ – több oldalról is megközelÃtve.
Az Országos Patikanap szakmai rendezvényének a kecskeméti Gáspár András Technikum adott otthont az ünnepi megnyitót követÅ‘en. A „Mit kÃván a magyar beteg a gyógyszertárban?” mottójú rendezvényen az országos elnökség és a Területi Elnökök Értekezletének tagjai, a helyi és a környezÅ‘ megyékbÅ‘l érkezÅ‘ gyógyszerészek és számos érdeklÅ‘dÅ‘ vett részt. A szakmai program moderátora dr. Horváth-Sziklai Attila volt.
A konferencia elÅ‘adói – betegegyesületek együttműködési fórumának vezetÅ‘je, cukorbeteg-egyesületek szövetségének elnöke, beteg szervezet vezetÅ‘je, közvélemény-kutató, gyógyszerészek és kamarai vezetÅ‘k – a mottóban megfogalmazott kérdést több oldalról is körbejárták. A cél az volt, hogy közös szakmai álláspontot alakÃtsanak ki arra, hogyan csökkenthetÅ‘k a gyógyszertárak és a gyógyszerészek munkája révén radikálisan az elégtelen vagy hibás gyógyszerválasztás és gyógyszerhasználat, valamint az egészségműveltség hiányosságai miatt bekövetkezÅ‘ egészségkárosodások. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy az állam és a betegek gyógyszerekre és egészségügyi ellátásokra fordÃtott kiadásai csökkenjenek. De arra is választ kerestek, hogy a betegigények kielégÃtésére mennyire állnak készen a gyógyszerészek, és miként segÃtheti ezt a tevékenységet a gyógyszerellátás struktúrája.
Â
Dr. Pogány Gábor elnök, Nemzeti Betegfórum
Mit kÃván a beteg a gyógyszertárban? – tette fel a kérdést az elsÅ‘ elÅ‘adó, dr. Pogány Gábor (elnök, Nemzeti Betegfórum) is, e mondat egyben elÅ‘adásának cÃme is volt. Válaszában elmondta, hogy ugyanazok az igények, mint bárhol máshol: gyorsan, jót, olcsón. Ne legyen hiánycikk, ne kelljen helyettesÃtÅ‘ generikumot kapnia betegnek, a patikus pedig kérdés esetén tudjon segÃteni. Az emlÃtettek részletezése során kitért a gyógyszerészi gondozásra, aminek a kiszélesÃtését fontosnak tartja – ehhez viszont elengedhetetlen a patikusok kompetenciahatárainak kiszélesÃtése. Szükségesnek tartotta továbbá egy netes adatbázis létrehozását az orvosok számára a hiánycikkekkel kapcsolatban. A gyógyászati segédeszköz használatára történÅ‘ betanÃtás, az egészséges életmódot hirdetÅ‘ kampányok, az OTC gyógyszerekkel kapcsolatos kommunikáció támogatása – jó lenne, ha ezek mind a gyógyszerészi gondozás feladatkörébe tartoznának. SegÃteni az étrend-kiegészÃtÅ‘ választásában, betegtájékoztató kiadványokat adni a betegeknek – sorolta tovább azokat a lehetÅ‘ségeket, amelyek a gyógyszerészi gondozás keretében sokat segÃtenének a betegeknek. Â
Nemcsak arra kereste a választ, hogy mit tehet a gyógyszerész, hanem kitért a betegek együttműködésére is, hangsúlyozva az edukáció fontosságát. Azt, hogy mennyire elengedhetetlen az együttműködés, egy korábbi IQVIA felmérés alapján mutatta be, ahol a terápia hatástalanságának legfÅ‘bb okait vizsgálták. LegfÅ‘bb okként a terápiahűség, az adherencia hiányát emlÃtette. Kiemelte: az adherencia nem cél, hanem eszköz. Példával támasztotta alá, hogy a változó adherencia hogyan befolyásolja a hatásosságot és a biztonságot. MindezekbÅ‘l következik, hogy biztatni kell a beteget arra, hogy merjenek kérdezni. „Csak legyen rá idÅ‘! De a gyógyszertárban még mindig több idÅ‘ van rá, mint az orvosnál” – hangzott el. Egy felmérésben vizsgálták az egészségértéssel, tudatossággal kapcsolatos kérdéseket is. E tekintetben a hazai adatok nem rosszabbak az európai átlagnál, de gondok azért bÅ‘ven vannak. Hangsúlyozta a helyzet javÃtása szempontjából az életmódváltás szükségességét – ebben a betegszervezeteknek lehet szerepük.
Dr. Pogány Gábor elÅ‘adása után dr. Hankó Zoltán elmondta, hogy a betegszervezetek jelentÅ‘s részét tömörÃtÅ‘ egyesülettel korábban már volt szerzÅ‘déses kapcsolata a kamarának, azonban a COVID-járvány az együttműködést blokkolta, Közös cél, hogy az együttműködést intézményesÃtett keretek között megújÃtsák – ezt a célt szolgálta dr. Pogány Gábor meghÃvása is.
Â
Kicsi Dóra közgazdász piackutató – NMS Hungary
Kicsi Dóra (piackutató, Magyarország NMS Hungary Kft.) következett ez után, aki „A gyógyszertárak szabályozásával, tevékenységével és szolgáltatásaival kapcsolatos lakossági felmérés eredményei” cÃmmel ismertette a kamarai felkérésre végzett kutatás eredményét. Miután bemutatta a felmérés módszertanát, elmondta, a lakossági attitüd vizsgálat mellett céljuk volt a patikalátogatási szokások és preferenciák felmérése is. Az 1000 fÅ‘ részvételével végzett, online, önkitöltÅ‘s kérdÅ‘Ãvet olyan 18 éven felüliek töltötték ki, akik a gyógyszervásárlásban „döntéshozók”, és az utóbbi egy évben legalább kétszer voltak gyógyszertárban. Kutatásuk három fÅ‘ területre terjedt ki: (1) patikával szembeni elvárások (2) a patikus szerepe és a (3) szabályozás és patikai szolgáltatások.
A patikával szemben általános elvárásként legtöbben a kiszolgálás megfelelÅ‘ szÃnvonalát fogalmazták meg (mind szakmai, mind nem-szakmai szempontból), emellett a megfelelÅ‘ és elérhetÅ‘ kÃnálat, azaz a vásárolni tervezett készÃtmények elérhetÅ‘sége meghatározó jelentÅ‘ségű. Rákérdeztek arra is, hogy véleményük szerint milyen az ideális patika. A válaszadók szerint a legfontosabb jellemzÅ‘i a vásárolni tervezett készÃtmény rendelkezésre állása, a kiszolgálás szakmai minÅ‘sége, valamint a kedvezÅ‘ árszÃnvonal. Egy „tipikus mai gyógyszertár”jellemzésére is kérték a válaszadókat, akiknek a többsége szerint ez inkább kereskedelmi egység jelleggel bÃr, és kevésbé egészségügyi szolgáltató intézmény. Ideális esetben az elvárások szerint az egészségügyi szolgáltató intézmény irányába való eltolódás indokolt lenne.
A patikusok szerepével kapcsolatban a vásárlók kisebb hányada preferálja, hogy kizárólag gyógyszerész végzettségű szakember szolgálja ki. Ugyanakkor proaktÃv információátadást várnak el a gyógyszerek hatóanyagát, illetve azok egymást befolyásoló hatását illetÅ‘en. Panaszok esetén inkább problémáik patikai megoldását és vény nélküli készÃtmény ajánlását igénylik, mintsem orvoshoz irányÃtást.
A szabályozás és patikai szolgáltatások kérdésköre szempontjából a túlnyomó többség szükségesnek tartja, hogy a gyógyszerek vásárlásához felkészült szakember segÃtsége elérhetÅ‘ legyen. A patikai egészségügyi szolgáltatások iránti igény meghatározó. A papÃr alapú recepthez a többség nem ragaszkodik. Az állandó gyógyszert szedÅ‘k fele tapasztalt már nehézséget a szokásos recept felÃratásakor az orvos elérhetÅ‘ségének nehézkessége miatt. A túlnyomó többség (több mint 80%) igényli, hogy közvetlenül a patikából szerezhesse be a rendszeresen használt gyógyszereket anélkül, hogy az orvossal fel kelljen Ãratnia. A kutatásban vizsgált szakmai jellegű szolgáltatások közül az egyszerűbb szűrÅ‘vizsgálatok iránt a legnagyobb a nyitottság – hangzott el.
Összegzésként a második elÅ‘adó is feltette a kérdést: Mit vár el a beteg? A válaszokból kiderül, hogy elsÅ‘sorban megbÃzható szakértelmet: a patikus legyen kellÅ‘en felkészült szakember, akinek a véleményére bátran hagyatkozhatnak. Elvárják a proaktÃv információátadást, mindenekelÅ‘tt a gyógyszerek hatóanyagáról, illetve a potenciális interakciókról. Egészségügyi panaszok esetén inkább vény nélküli készÃtmény ajánlását, mintsem orvoshoz irányÃtást és/vagy életmód-tanácsokat igényelnek. A szakértelem mellett az udvarias kiszolgálás áll a második helyen, harmadikként pedig az állandó, megfelelÅ‘ készletszintet várják, tehát a keresett készÃtmények rendelkezésre állását: legyen elérhetÅ‘, amire szükség van, ne kelljen késÅ‘bb visszamenni vagy más patikába is elmenni.
Az elÅ‘adást követÅ‘en többen hozzászóltak az elhangzottakhoz. A diszkusszió során kiderült: több kérdésben másként értelmezik az eredményeket a közvéleménykutató céggel szemben a gyógyszerészek. A kamarai elnök elmondta, hogy sok olyan hasznos megállapÃtása van a felmérésnek, amelynek a további mélyelemzése indokolt – ezért is kértek fel egy külsÅ‘ céget a közvéleménykutatásra – és azért, hogy mindenki profitáljon a közvéleménykutatás eredményeibÅ‘l, a céggel a Kamara az elemzÅ‘ munkát tovább folytatja.
Â
Dr. Füzesi Brigitta – CEOSZ elnök
A konferenciának a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetsége (CEOSZ) elnöke is meghÃvott elÅ‘adója volt, jelezve, hogy nem „általában a betegrÅ‘l” tanácskoznak. Dr. Füzesi Brigitta arról adott tájékoztatást, hogy „Mit várnak a cukorbetegek a gyógyszerésztÅ‘l?”. Miután bemutatta a Szövetséget, kiemelte, hogy nagyon jó az együttműködés a kormánnyal, de kapcsolatot alakÃtottak ki az MGYK-val is. A cukorbetegek számának ismertetése utánbemutatta mindazokat a feltételeket, amelyek a betegség jó menedzseléséhez szükségesek. EmlÃtést tett egy felmérésrÅ‘l, ami az orvosok szerepét vizsgálta a diabéteszes betegek ellátásában. Az eredmény: a cukorbetegek nagyon bÃznak az orvosokban, de a kezelésükben az orvosok súlya csökken, csökkenÅ‘ bizalom tapasztalható a betegek részérÅ‘l.Vizsgálták azt is, hogy a betegek mennyire értik az orvos által elmondottakat. E szerint a betegeknek, saját bevallásuk szerint, 35 %-a érti csak az orvos által mondottakat. Azt is vizsgálták, mit várnak a cukorbetegek a gyógyszerésztÅ‘l? Sorolta az elvárásokat: például figyelem, érdeklÅ‘dés, költséghatékony terápia, gyógyszerészeti ellátás, egészségügyi tanácsok, gyógyszerbiztonság… Ezek teljesÃtése során hosszú távú, kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolat alakÃtható ki a beteg és a gyógyszerész között. Ezen elÅ‘nyök „lojális betegekhez, lojális vásárlókhoz” vezetnek.
A cukorbetegek patikai gondozáshoz való hozzáállásával kapcsolatban kiemelte a betegedukációt. Kérte, hogy a gyógyszerészek kérdezzenek a betegtÅ‘l, mert a beteg nem mer kérdezni. FelhÃvta a figyelmet a cukorbetegség genetikai hátterére – e kérdéssel sehol sem foglalkoznak. A patikusokra nagy szerep hátul a családi háttér feltérképezésében. Az új cukorbetegek számára készült készülékek ajánlása, étkezési tanácsok, kiadványok, szűrÅ‘vizsgálatokra szóló buzdÃtás – mind-mind a gyógyszerészi gondozás témakörébe tartozik. Végezetül a szervezet eddigi eredményeirÅ‘l és további terveirÅ‘l számolt be.
Â
Dr. Somogyi Orsolya és Dr. Ambrus Réka – MGYK
„A konzultatÃv expediálás megvalósulása a betegek szemszögébÅ‘l” cÃmű elÅ‘adás hangzott el ez után dr. Somogyi Orsolya (MGYK) elÅ‘adásában, aki a dr. Ambrus Rékával a Rozsnyay Mátyás Emlékversenyre közösen késztett felmérésük eredményeit mutatta be. BevezetÅ‘jében kitért a 2018-19-ben indult Komplex gyógyszertári adherencia-fejlesztési programra, ennek állomásaira, eredményeire. „Most jutottunk el addig, hogy megnézzük, mindez hogyan valósult meg a gyakorlatban” – mondta. FelhÃvta a figyelmet arra, hogy a konzultatÃv expediálás jogszabályi kötelezettség is.
A felmérésben célul tűzték ki, hogy képet kapjanak a gyógyszeralkalmazási szokásokról, arról, honnan szerzik az információkat, milyen minőségű információkat kapnak az expediálás során a betegek, és maguk a betegek milyen gyógyszerelési problémákkal találkoznak.
A felmérésbÅ‘l a konzultatÃv expediálás fejlesztéséhez szükséges fontos következtetéseket tudtak levonni. Egyrészt kiemelkedÅ‘ a gyógyszertárak és Ãgy a gyógyszerészek kommunikációs szerepe az egészségügyi információs aszimmetria csökkentésében! Ezt egyértelműen alátámasztják az interjús betegek és az online kitöltÅ‘k által adott válaszok, amelyek szerint az orvosi találkozásokat követÅ‘en nagy arányban maradnak bennük kérdések és általában a gyógyszertárakban kielégÃtÅ‘ válaszokat kapnak. E mellett azt találták, hogy szükség van az egységes módszertanú konzultatÃv expediálás fejlesztésére (pl. IT támogatás) és a speciális gyógyszerészi tanácsadás fókuszpontjainak definiálására. Fontos megállapÃtás, hogy az orvos felkeresése elÅ‘tti gyógyszerészi tanácsadás szükségességét egyértelműen erÅ‘sÃteni kell a betegek és a társadalom körében! Sokan informálódnak ugyanis egyéb felületekrÅ‘l is (pl. OTC-k kapcsán) és meglehetÅ‘sen sokan önállóan döntenek a vény nélküli készÃtmények kiválasztásáról. A tanácsadáshoz fontos a személyes gyógyszerész-beteg kapcsolatok kialakÃtása, illetve a személyes megjelenés a közforgalmú gyógyszertárakban.A negyedik megállapÃtásuk az volt, hogy a gyógyszerelési problémák meglehetÅ‘sen nagyarányú elÅ‘fordulása miatt érdemes nagy hangsúlyt fektetni ezek kiszűrésére egységes gyógyszerészi módszertan és eljárásrend segÃtségével.
Â
Dr. Horváth-Sziklai Attila – MGYK
Dr. Horváth-Sziklai Attila (hivatalvezetÅ‘, MGYK) következett ez után a „Mit tud nyújtani a gyógyszerész a betegeinek?” cÃmű elÅ‘adásával.  A „mit tud nyújtani a gyógyszertár” kérdés helyett helyesebb azt kérdenünk, hogy „mit tud nyújtani a gyógyszerész?” – kezdte mondandóját. Ennek alátámasztására idézte a jól ismert adatokat: naponta 160 ezer betegtalálkozás történik, ami évi 60 milliót jelent. Mindez 2300 ponton, ahol elÅ‘zetes bejelentkezés nélkül, ingyen találkozhatnak a betegek az egyetemi végzettségű egészségügyi szakemberrel! Ezt vajon használjuk? Vagy mi magunk kihasználjuk? Az egészségpolitika kihasználja? – tette fel a kérdéseket és kereste rájuk a választ a továbbiakban.
Az egészségügyi ellátás része a kórházi, a szakorvosi és a háziorvosi ellátás. És a gyógyszerészi? E gondolattal vezette be, hogy külön orvosi és gyógyszerészi szakmai utak vannak, a fejlesztésük is külön utakon jár. Nincsen integrált szakmai irányelv, nincs egyértelműen meghatározva, hogy mik azok a piros zászlók, amelyek jelzik a beteg kezelésének egyes szintjeit. Noha a lényeg, hogy a betegnek mindenhol ugyanazt a standard kezelést kell kapnia. Ez vajon megvalósul? – kérdezte.
Kitért a kognitÃv és a disztributÃv tevékenységekre, amelyeket az ellátás során figyelembe kell venni: mÃg az elÅ‘zÅ‘ az egészségügyi szükséglet kielégÃtését jelenti, az utóbbi a vásárlói igény kielégÃtését.
A továbbiakban a gyógyszerészi gondozás európai helyzetét mutatta be a kognitÃv szolgáltatások területén. 21 alapszolgáltatás definiálható, ezek területi eloszlása több kérdést is felvet. Ahol nagy hagyománya van ennek, az angolszász országokban, Portugáliában, Hollandiában, a 21-bÅ‘l általában 18 valósul meg, hazánkban azonban ez a szám 5. Vajon mi ennek az oka? – kérdezte, majd a továbbiakban azt elemezte, hogy mi a gátja a kognitÃv szolgáltatások nagyobb elterjedésének. Sorolta a lehetséges gátakat – erÅ‘források, attitűd, képzés, képesség –, amelyekrÅ‘l megállapÃtotta, hogy valójában ezeknek nincs nagyobb szerepük. AlapvetÅ‘ gátként a környezetet, pontosabban a szabályozási környezetet emlÃtette. Hiányzó módszertani levél, hiányzószakmai irányelvek és a hiányzó vagy nem elegendÅ‘ jogszabályok jelentik a legnagyobb gátat – állapÃtotta meg.
Â
Dr. Hankó Zoltán – MGYK
Az utolsó elÅ‘adó dr. Hankó Zoltán (elnök, MGYK): „Mire lehet képes a gyógyszerellátás rendszere a betegek elvárásainak teljesÃtéséért?” cÃmű munkájával, arra kereste a választ, hogy mit kell tenniük azért, hogy a gyógyszerellátással kapcsolatos társadalmi igényeknek eleget tudjanak tenni. Fontosnak tartotta kiemeli, hogy különbség van a beteg „érdeke” és a betegek „objektÃv érdeke” között. A Kamarának a betegek objektÃv érdeket kell figyelembe venni.
Azoknak a strukturális szempontoknak az ismertetésével folytatta, amelyek fontosak, hogy ezeket a betegigényeket ki tudják elégÃteni. MegemlÃtette azokat az alapelveket, amelyeket figyelembe kell venni: a gyógyszerészi szolgáltatások bizalmi jellegét, a betegjogok érvényesÃtést, valamint hogy a gyógyszerellátás szervezése és működtetése során törekedni kell a (költség)hatékonyság és a takarékosság érvényesÃtésére. Kitért a gyógyszerellátás társadalompolitikai céljaira is, ezek teljesÃtéséhez a gyógyszerellátással, a gyógyszertárral és a gyógyszerésszel szemben is vannak elvárások. A logisztikai, a gyógyszerpolitikai és a szakmapolitikai célok ismertetése után a strukturális rendszerváltással folytatta: a 2010-2017 közötti folyamatban ugyan a gazdasági, szakmai és morális válság kezelése volt a deklarált feladat, azonban ennek célja olyan struktúra kialakÃtása volt, amely alkalmas lehet a társadalom- és gyógyszerpolitikai célok érvényesÃtésén keresztül az objektÃv betegérdekek érvényesÃtésére a gyógyszerellátásban.
ElÅ‘adása második részében a szakmai rendszerváltás témáját járta körbe. Emlékeztetett a gyógyszergazdaságossági törvényben foglaltakra, miszerint a gyógyszertárnak egészségügyi – tehát nem kereskedelmi – feladatai vannak. Szót ejtett agyógyszeralkalmazási adherencia jelentÅ‘ségérÅ‘l és fejlesztési lehetÅ‘ségeirÅ‘l is. „Mi kell ahhoz, hogy az adherencia-programot eredményesen véghez tudjuk vinni? – tette fel a kérdést. Ezek ismertetése után, az elÅ‘adás harmadik részében rátért a gyógyszertári szolgáltatásokra.
Melyek azok a szolgáltatások, amelyekre figyelemmel kell lennünk az elkövetkezÅ‘ idÅ‘szak során? – kezdte a mondandóját. A továbbiakban részletesen ismertette az egyes szolgáltatásokkal kapcsolatos tudnivalókat. A gyógyszerbiztonsági validálással kapcsolatos tudnivalók után a Biztonságos étrend-kiegészÃtÅ‘ program került szóba, amelynek elindÃtása az emlÃtett törvényi elÅ‘Ãrásokból következik. Céljuk, hogy minden gyógyszertár kapcsolódjon be a programba – hÃvta fel a figyelmet. A vis maior helyzetek kezelésével elmondta, hogy a felmérések szerint is igény van rá. A gyógyszerészi gondozási programok és a gyógyszerhasználati adherencia-fejlesztéssel kapcsolatos kérdések folyamatosan napirenden vannak. A népegészségügyi programokba való bekapcsolódást továbbra is folytatni szeretnék. A gyógyszerészek vakcinációban való részvételének lehetÅ‘ségével jelenleg is foglalkoznak. Az online gyógyszerforgalmazással és a házhoz szállÃtással kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az offline és az online gyógyszerforgalmazás szabályozásának azonos filozófia mentén kell haladnia. A csomagküldés megtiltásra került, az új szabályozás a következÅ‘ hónapok feladata lesz – hangzott el.
Â
***
Az elÅ‘adások elhangzása után lehetÅ‘ség nyÃlt a feltett kérdések megvitatására.; a lehetÅ‘séggel – az idÅ‘ elÅ‘re haladottsága ellenére – többen éltek.
Az elnök elmondta: a patikanapi ünnepséget és a konferenciát az újrakezdés és a megújulás jegyében szervezték: újrakezdik a COVID-járvány elÅ‘tt kialakÃtott programokat és együttműködéseket az orvosok és a betegek szervezeteivel, ugyanakkor ezen a területen a járvány tapasztalatait felhasználva a kamarai tevékenység megújÃtása is indokolt: a gyógyszertári szolgáltatások fejlesztését illetÅ‘en elsÅ‘dlegesen az objektÃv betegérdekek érvényesülésére kell koncentrálni.
mgyk.gyh
Fotó: dr. Nagy Vilmos
Â
Â