Az elmúlt években többször tettünk közzé esetismertetést. Ilyenkor mindig valamilyen anomáliát mutattunk be, amellyel célunk a normakövetés elÅ‘segÃtése és rendezett viszonyok teremtése.
Az elmúlt idÅ‘szakban egymás után kaptunk – összesen tÃznél jóval több – pénzbeli szankciót tartalmazó olyan OGYÉI határozatot (még az NNGYK megalakulását megelÅ‘zÅ‘en), amelyekben visszatérÅ‘ indok volt, hogy a hatóság megtiltja az adott gyógyszertárat működtetÅ‘ gazdasági társaságnak „a jogsértÅ‘ gyógyszerbeszerzési és az engedély nélküli gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenység további folytatását”.
A határozatokat végig olvasva egyértelművé vált, hogy a hatóság valamennyi esetben a szankcionált gyógyszertárakban a 2022. májustól 2023 májusáig terjedÅ‘ idÅ‘szak gyógyszerbeszerzési és gyógyszerértékesÃtési gyakorlatát vizsgálta és mindegyik esetben azt találta, hogy ezek a gyógyszertárak egymás között adták-vették a gyógyszereket, ami – hatósági megfogalmazásban – azt jelenti, hogy „a gyógyszertár működtetÅ‘je engedély nélküli nagykereskedelmi tevékenységet végzett, illetve nagykereskedelmi engedéllyel nem rendelkezÅ‘ szolgáltatótól szerzett be gyógyszert, azonban a gyógyszer kiszállÃtásához szükséges minÅ‘ségbiztosÃtási feltételekkel sem az ügyfél, sem a részére értékesÃtÅ‘ gyógyszertár működtetÅ‘ nem rendelkezik, a gyógyszerek értékesÃtését követÅ‘en a felhasználó részére történÅ‘ kiadásáig a gyógyszerek megfelelÅ‘ körülmények közötti szállÃtása és tárolása nem biztosÃtott, és a gyógyszerellátási lánc a viszonteladók részére történÅ‘ értékesÃtéssel megszakad.”
Mindannyiunk számára köztudomású, hogy a gyógyszerek „zárt forgalmazási rendje” szerint az engedéllyel rendelkezÅ‘ gyógyszergyártó, engedéllyel rendelkezÅ‘ nagykereskedÅ‘nek, a nagykereskedÅ‘ másik engedélyes nagykereskedÅ‘nek és engedéllyel rendelkezÅ‘ gyógyszertárnak értékesÃthet gyógyszert. A gyógyszertár pedig – a közvetlen lakossági gyógyszerforgalmazás keretei között, fÅ‘ szabály szerint – közvetlenül a betegnek (hozzátartozójának) szolgáltathatja ki a gyógyszert. A gyógyszertár viszonteladói (nagykereskedÅ‘i) tevékenységet nem végezhet.
A határozatok szerint „a jogszabálysértÅ‘ gyógyszerforgalmazási (beszerzés és kiadás) tevékenység a betegek széles körének biztonságos gyógyszerellátáshoz fűzÅ‘dÅ‘ érdekeit sérti és fokozott egészségügyi kockázatot jelent. A fokozott egészségügyi kockázatot az jelenti, hogy a jogszabályban rögzÃtettek szerint a gyógyszerellátási lánc szereplÅ‘inek más-más feladata van a gyógyszerek eredetiségének vizsgálata tekintetében. A jogszabályban elÅ‘Ãrt gyógyszerellátási láncot elhagyó gyógyszerek kiadásához társuló eredetiség ellenÅ‘rzés, ún. deaktiválás elmaradása vagy helyének megváltozása a gyógyszer útjának nyomon követhetÅ‘ségét teszi kérdésessé. A gyógyszerellátási lánc zártsága azáltal valósul meg, hogy az adott gyógyszer útja a gyártástól egészen a lakosság részére történÅ‘ kiszolgáltatásig végig követhetÅ‘, ellenÅ‘rizhetÅ‘. Ezek hiányában nem garantálható az, hogy a beteg számára olyan gyógyszer kerüljön kiadásra és felhasználásra, amely rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal, amelyekkel egy gyógyszernek a hatóság által szigorú feltételrendszer alapján kiadott forgalomba hozatali engedély alapján rendelkeznie kell.”
A „jogsértÅ‘ gyógyszerbeszerzési és az engedély nélküli nagykereskedelmi tevékenység” kapcsán a hatósági gyakorlat a konkrét gyógyszertárat „működtetÅ‘” gazdasági társaságot szankcionálja. A rendelkezésünkre álló adatok szerint azonban azt már nem vette figyelembe, hogy a szankcionált gyógyszertárak mindegyikének azonos a tulajdonosi köre, Ãgy a jogszabálysértést „bűnszövetségben” követték el. A „lánc” nem a legnagyobbak közé tartozik, de emlékeim szerint közös tulajdonosi köre a liberalizációs években egy nagykereskedÅ‘nek komoly vagyonvesztést okozott.
Az ügynek van egy másik aspektusa is. Ahogy emlÃtettem, a határozatok szerint a hatóság megtiltotta „a jogsértÅ‘ gyógyszerbeszerzési és az engedély nélküli gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenység további folytatását”. A gyógyszer-gazdaságossági törvény 73. § (1) bekezdés 2. mondata szerint „A gyógyszertárat működtetÅ‘ gazdasági társaság legfÅ‘bb szerve (tagok gyűlése, taggyűlés, közgyűlés) kizárólag a gyógyszertár szakmai vezetését ellátó személyi jogos gyógyszerész igenlÅ‘ szavazatával hozhat döntést a gyógyszertár szakmai vezetésével, irányÃtásával és a közfinanszÃrozással kapcsolatos szakmai kérdésekben, Ãgy a szolgálati rend és a gyógyszertári termékkör kialakÃtására, a gyógyszerek beszerzésére, készletezésére, eltartására, kiadására, a gyógyszerekkel kapcsolatos betegtájékoztatási és kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó tevékenységre, a gyógyszertárban szakellátási feladatokat ellátó személyek foglalkoztatására, valamint a közfinanszÃrozási szerzÅ‘dések megkötésére és módosÃtására vonatkozóan. Az ezzel ellentétes vagy ennek megkerülésével megtett intézkedés, nyilatkozat, megkötött szerzÅ‘dés, megállapodás semmis.”
Azt fogalmilag kizártnak tartom, hogy valamennyi érintett gyógyszertár személyi jogos gyógyszerésze önként és egyszerre jutott arra az elhatározásra, hogy ezentúl a „tulajdonostársak” többi gyógyszertárával „cserekereskedelmet” folytat. Reális lehet az a feltételezés, hogy a közös tulajdonosok utasÃtására / pressziójára / inspirálására (a megfelelÅ‘ változat kiválasztását az olvasóra bÃzom) döntött úgy valamennyi személyi jogos gyógyszerész (egyszerre!), hogy a gyógyszerek beszerzésére és kiszolgáltatására vonatkozó jogszabályi rendelkezést figyelmen kÃvül hagyja és egyetértÅ‘ szavazatát adja a jogszabálysértéshez. Ha ez Ãgy volt, a Kamara etikai bizottságainak feladata az érintett személyi jogosokkal szemben etikai eljárást indÃtani. Azt ugyanis fel sem tételezem, hogy ezekben a gyógyszertárakban a gyógyszerek beszerzésével és tovább-értékesÃtésével kapcsolatos jogszabálysértÅ‘ tevékenységet a személyi jogos gyógyszerészek tudta nélkül végezték.
Â
Budapest, 2023. szeptember 13.
Â
Dr. Hankó Zoltán
Â