Nyilatkozat elfogadĂĄsĂĄval zĂĄrult a Kamara IV. VĂĄndorgyĹąlĂŠse

A vĂĄndorgyĹąlĂŠs harmadik napja

 

Etikus gyógyszertár – etikus patikus

A vándorgyűlés záró napi programjának moderátora prof. dr. Botz Lajos (PTE Gyógyszerészeti Intézet) volt, aki egyben a szekció nyitó előadását is prezentálta „Új elvárások a mindennapi gyakorlatban: gyógyszerészi jövőkép az új szabályozási keretek között” címmel. A tisztázandó problémák metszéspontjában többféle megközelítés lehet indokolt. Ilyen pl. a közhasznúság és a hivatásgyakorlás, a szakmaiság és az egzisztenciát biztosító vállalkozás, az etikus üzletember és a jó szakember kettőssége. Beszámolt arról, hogy a gyógyszer-gazdaságossági törvény módosítását célzó munka részeként már 2008-ban elkezdődött a gyógyszerészi jövőkép kialakítása. A munka állásáról korábban is volt tájékoztatás, pl. az MGYT 2008. szeptemberi soproni konferenciáján és a tavalyi kamarai vándorgyűlésen. Fontos, hogy az idők változásával új képességekre tegyünk szert, mert ennek hiányában a gyógyszerészet elveszíti hivatás-jellegét. A mai követelményeket a múlt század hetvenes éveiben megfogalmazott elvárások tükrében elemezte, hangsúlyozva a változások tudatos menedzselésének szükségességét, majd a hivatásjellemzők tavalyi vándorgyűlésen bemutatott térképén igazolta, hogy a gyógyszer-gazdaságossági törvény mostani változása lehetőséget teremt a gyógyszerészi hivatás belső problémáinak feltárására és javulást hozhat a hivatásjellemzőkben. Akkor beszélhetünk hivatásról, ha képesek vagyunk így definiálni önmagunkat és a társadalom is ekként ismeri el a gyógyszerészetet.

„Hivatásgyakorlás vállalkozási keretek között” címmel prof. dr. Veress Gábor a MTESZ elnöke tartotta a következő előadást. Azt vizsgálta, hogy az egyéni és a közérdek összeegyeztethető-e vállalkozási keretek között. Ahhoz, hogy erre a kérdésre választ lehessen adni, fontos a minket körülvevő világ jellemzőinek és értékrendjének ismerete. A posztmodern egyfajta értéknélküliséget hordoz, melyben a kamat-hitel uralom, a gátlástalan piaci magatartás, a virtuális világ kiépítése és a kapcsolati (korrupciós) tőke dominanciája jellemző. Nem rendező erő az erkölcs (néha a jog sem), a magánjószág és a közjószág viszonya rendezetlen, a verseny a másik tönkretételének az eszköze, a tőzsdén lévő vállalatoknál pedig megszűnt a klasszikus tulajdonosi szerep. Ezek a viszonyok nagymértékben gátolják a gyógyszerészt, hogy hivatásának szabályai szerint a társadalmat szolgálja, ugyanakkor a vállalkozásban a tulajdonos érdekeit is érvényesítse. A szabadpiaci rendszerben a közjó érvényesíthetősége korlátozott, a közpiacon viszont a tulajdonosi érdekek kerülnek háttérbe. A probléma feloldására a gyógyszerészetben nem alkalmazható a „részvényesi” modell, a „közjó” modell viszont a vállalkozási keretek között sérül. Megoldás lehet a „stakeholder” modell (ami alapvetően a keresztény társadalometikára épül), de az előadó álláspontja szerint a hivatások esetén csak a közjó modell ad garanciát a közösségi érdekek érvényesítésére. Az előadónak ezt az álláspontját a szekciót követő vitában többen vitatták és azt a modellt tartották jónak, amely egzisztenciavállalkozásként, erőteljes állami szabályozással és a hivatásetikai keretek betartásával garantálja a betegérdek érvényesülését.

Dr. Dévay Attila intézetigazgató (PTE Gyógyszertechnológiai Intézet) „A minőség és az etika viszonya a gyógyszerellátásban” című előadásában először a hit, a hagyományok és a példaképek szerepét emelte ki. Pontos célkitűzésre van szükség (mint pl. a GPS használatakor) és azt is tisztázni kell, hogyan akarjuk a céljainkat elérni. Jelenleg a „Hová tart a gyógyszerészet?” kérdésre nincs egyértelmű válaszunk, ezért a hivatás aktuális jövőképének megalkotása elengedhetetlen. Ehhez felkészültség, folyamatos önkontroll és az adatok cél szerinti értékelése szükséges. A közelmúlt és a jelen viszonyainak elemzése során kifejtette, hogy „az egzisztenciális kényszerben az etika fejre áll”. A politika a fogalmainkat saját kénye-kedve szerint használja. Számos példát hozott fel annak igazolására, hogy tisztázatlan a kereskedelemhez és a betegérdekhez való viszonyulásunk. Fontos, hogy a kamara álljon az élére a gyógyszerészi hivatás megújítását célzó munkának.

A szekció utolsó előadójaként prof. dr. Simon Tamás a Rákliga elnöke „Fókuszban a beteg a gyógyszertárban” címmel tartotta meg előadását. A gyógyszertár nem működhet „finom közért”-ként, mert egészségügyi intézmény és a forgalmazott termékek többsége gyógyszer. A beteg tanácsot is vár, ezért segítőkésznek kell lenni és az egészségügyi etika elveinek a gyógyszertárban is érvényesülnie kell. „Felháborító”, ha nincs az a gyógyszer, amire a betegnek szüksége van. A helyettesítés során empátiára van szükség, a vény nélküli gyógyszerek esetén a beteg tájékoztatása a gyógyszerész kötelessége. Fontos az idült betegek gondozása. Tisztázni kell a gyógyszerészek viszonyát a komplementer medicinához és biztosítani kell a folyamatos elérhetőséget is.

A szekció zárása előtt igen élénk vita alakult ki, melynek konklúziójaként mindenki megegyezett abban, hogy a gyógyszerészi hivatás jövőképének kialakítása halaszthatatlan feladat.

A rendezvény zárása előtt a résztvevők elfogadták a Vándorgyűlés nyilatkozatát, majd dr. Horváth Tamás elnök bezárta a rendezvényt.

 

A Magyar GyĂłgyszerĂŠszi Kamara IV. VĂĄndorgyĹąlĂŠsĂŠnek nyilatkozata

A Magyar Gyógyszerészi Kamara (Kamara) 2011. február 18-20. között Harkányban megrendezett IV. Vándorgyűlésének (Vándorgyűlés) résztvevői áttekintették a tavaly februárban megrendezett III. Vándorgyűlés óta történteket valamint a Kamara előtt álló feladatokat, és az alábbi nyilatkozatot fogadták el.

1. A III. Vándorgyűlésen elfogadott „Mit kíván a magyar gyógyszerész?” c. 12 pontban foglaltak megvalósulásában jelentős előrelépés történt: a gyógyszerellátás rendszerét új alapokra helyezték és küszöbön áll a kamarai szabályozás megújítása is. Ezért a Vándorgyűlés résztvevői köszönetet mondanak a kormánynak, a szaktárcának, a parlamenti képviselőknek és mindazoknak, akik a változtatások előkészítésében és megvalósításában közreműködtek.

2. A Vándorgyűlés résztvevői kezdeményezik a kapcsolódó részletes szabályozás mielőbbi megalkotását, különös tekintettel a marketing-szabályozásra, a létszám-normákra és az „adósság-monitorozó” rendszer felállítására. Kérik a Kamara vezetőit, hogy az előkészítő munkában a már kialakult gyakorlatnak megfelelően kezdeményezően lépjenek fel.

3. A Vándorgyűlés résztvevői kiemelkedően fontosnak tartják, hogy a gyógyszer-gazdaságossági törvény módosításai teljes körűen érvényesüljenek a napi gyakorlatban. Ezért kérik, hogy a szakhatóság szerezzen érvényt az előírásoknak, különös tekintettel az új marketing-szabályokra, a személyi jogos gyógyszerészek jogainak érvényesítésére, a gyógyszertár-tulajdonlással kapcsolatos előírásokra és a gyógyszertári szakmai tevékenységre.

4. A Vándorgyűlés résztvevői elkötelezettek a jogi és a szakmai szabályok betartásában, a biztonságos, minőségi és hatékony gyógyszerellátás megteremtésében. Kérik a Kamara vezetését, hogy a szemléletváltozást ebben a szellemben segítse elő.

5. A Vándorgyűlés résztvevői felkérik a Kamara vezetését, hogy a gyógyszerészet jövőképének megalkotására irányuló munkát az új jogszabályi keretek figyelembe vételével és a társszervezetekkel együttműködésben továbbra is folytassák.

6. A Vándorgyűlés résztvevői egyetértenek a gyógyszerellátás egészségügybe történő visszaintegrálásával. Felkérik a Kamara vezetését, hogy az ehhez szükséges szakmai programokat a társszervezetekkel közösen dolgozza ki és a Kamara velük együttműködésben álljon az élére ezek megvalósításának.

7. A Vándorgyűlés résztvevői kérik a Kamara vezetőit, hogy kiemelten foglalkozzanak a személyi joghoz kapcsolódó változásokkal. Kezdeményezzenek tárgyalásokat a képzés, szakképzés és továbbképzés rendszerének megfelelő korrekciójáért, hogy a személyi joghoz tapadó menedzsment-kötelességek ellátásához szükséges ismereteket a gyógyszerészek megszerezhessék és ezek valamennyi gyógyszertár tevékenységébe mielőbb beépülhessenek. A Kamara segítse a személyi jogos gyógyszerészeket szakmai önállóságuk megteremtésében.

8. A Vándorgyűlés résztvevői kérik, hogy a Kamara mérje fel a tulajdonjogi előírások maradéktalan megvalósításához szükséges lépéseket, beleértve a gyógyszertárak megfelelő jövedelmezőségét biztosító intézkedéseket, és készítsen elő egy olyan tulajdonrendezési programot, amely alkalmas arra, hogy a gyógyszerészek minden gyógyszertárban valódi tulajdonosokká válhassanak.

9. A Vándorgyűlés résztvevői az asszisztens- és szakasszisztens-képzés jelenlegi szabályozását rossznak, a helyzetét kritikusnak ítélik meg. Ezért kérik a kamara vezetését, hogy kezdeményezze a jogi szabályozás módosítását, a képzés rendszerének teljes körű felülvizsgálatát és a képzésben a kamarai részvétel és ellenőrzés biztosítását.

10. A Vándorgyűlés résztvevői köszöntik a kötelező kamarai tagság intézményének helyreállítását és várják a kamarán kívül lévő gyógyszerészek tagsági viszonyának rendezését. A gyógyszerészi hivatás megújítása közös feladat, melyben minden gyógyszerész aktív részvételére szükség van. A Vándorgyűlés résztvevői elvárják, hogy a megújulásra a gyógyszerészi hivatás egzisztenciális, szakmai és etikai értékrendjének megőrzésével kerüljön sor.

11. A Vándorgyűlés résztvevői fontosnak tartják, hogy a kamarai szervezet megújítására a jogszabályi előírásoknak megfelelően, gyorsan és rendezetten kerüljön sor. A Vándorgyűlés résztvevői elkötelezettek az etikai intézményrendszer megújításában is. Kérik a Kamara vezetését, hogy az előkészítő munkáról az elhangzott beszámolóknak megfelelően folyamatosan tájékoztassák a gyógyszerész-társadalmat.

HarkĂĄny, 2011. februĂĄr 20.

(hz)