Olyan lesz a kamara, amilyenné a gyógyszerészek formálják - pharmanet.hu


Április elsején lépett hatályba az egészségügyi szakmai kamarákról szóló törvény módosítása és ezzel együtt a teljes kör? kötelez? kamarai tagság visszaállítása. Az új szabályozással a Magyar Gyógyszerészi Kamara is visszakapta jogosítványait.
Dr. Hankó Zoltánnal a Kamara  alelnökével a szervezet el?tt álló feladatokról beszélgettünk.

 

Április elseje óta hatályos a módosított kamarai törvény. Miért volt fontos a kamarai vezet?knek a kötelez? tagság visszaállítása?

- Nem az a lényeg, hogy a kamarai vezet?k fontosnak tartják-e a kötelez? tagság helyreállítását. A gyógyszerészet egy hivatás, a hivatásokkal szemben pedig a társadalom komoly elvárásokat támaszt. A társadalom számít a gyógyszerészre, a politika pedig alkalmasnak tartja a gyógyszerészeket arra, hogy a szakmai ügyeiket önkormányzati keretek között maguk intézzék. Azt kértük, hogy rólunk többé ne döntsenek nélkülünk! Err?l szól a kamarai törvény, amely a kamarai m?ködés szervezeti kereteit rögzíti, a többit pedig rábízza a gyógyszerészekre. Az önkormányzatiság lényegéhez hozzá tartozik, hogy mindenkire kötelez?ek a döntései és mindenkinek joga van a m?ködésébe bekapcsolódni. Mindenki választó és választható! Gondoljuk végig, hogyan m?ködne az a települési önkormányzat, amelynek a vezet?it csak a páros számú házakban lakók választhatják meg, viszont az intézkedései a páratlan számú házakban lakókat is érintik? Ha hivatásként tekintünk a gyógyszerészetre, örüljünk a köztestületiség helyreállításának és a kötelez? tagság intézményének.

Úgy hallom, hogy a kötelez? tagság ügyében ellenállással kell megbirkózniuk a kamarai vezet?knek.

- Igen, ezzel együtt azt tapasztalom, hogy a gyógyszerészek dönt? többsége örül a változásoknak. Én is érzékelek egyfajta kamara-ellenességet annak a körnek a megnyilvánulásaiban, amelyik nem örül, hogy a gyógyszerészeinek be kell lépni a kamarába. Ezen nem csodálkozom, mert a kamara tevékenysége jelent?s üzleti érdekeket sért. Azt is érzékelem, hogy nem mindegyik szakmai szervezet vezet?inek érdeke a kamara meger?södése. Ezt is megértem, bár nem örülök ennek és önsorsrontó hozzáállásnak tartom. És az is tény, hogy a gyógyszerészek egy része mindig is kritikai attit?ddel viszonyul minden szervez?déshez, így a kamarához is. Ez részben a bennünk él? kurucos mentalitás, részben a korszellem következménye. A kamara m?ködése ? sajnos ? az elmúlt négy évben sem volt tökéletes, ugyanakkor eredménytelennek sem mondható. Az elmúlt évek negatív és pozitív történései pedig egyaránt igazolják, hogy önkormányzati és érdekvédelmi feladatokkal felruházott köztestületre szükség van. A kérdés tehát szerintem nem az, hogy a kamarára igent mondunk vagy nemet, hanem az, hogy milyen gyógyszerészetet szeretnénk, és ehhez milyen kamarára van szükség. De most nem err?l folyik a vita, hanem inkább névtelen sms-ekben fenyeget?znek egyesek és ugyancsak névtelen körlevelekben folyik egyfajta uszítás a kamarai vezetéssel szemben. A direct mail régóta alkalmazott marketing-eszköz és bevett módszere a befolyásolásnak és a csapatépítésnek. A vádak jól hangzanak, de többnyire valótlanok.

Hogyan alakult a kamarai tagság 2010-ben?

- Ha jól emlékszem, egy évvel ezel?tt beszéltünk arról, hogy több kamarai tag van, mint ahányra évekkel ezel?tt számítottam, és azt is említettem, hogy kétirányú folyamatot tapasztalok: a folyamatos lemorzsolódás mellett megjelentek a visszalép?k is. Úgy tudom, hogy négyezer fölött volt 2010-ben a kamarai tagok száma, de az egyes területi szervezeteknél nagy a szórás. Van olyan megye, ahol a kollégák több mint háromnegyede tag maradt, máshol meg a felénél is többen távoztak. Az lenne logikus, hogy ahol nagyobb volt a piaci verseny és több új patika létesült, ott nagyobb a lemorzsolódás. Azonban például Pest megyében sok új patika jött létre és Budapest hatása is fokozottan érvényesült, mégis kamarai tag maradt a gyógyszerészek dönt? többsége! Ez a megyei vezet?k munkájának az eredménye.

Ön szerint az új kamarai szabályozás több lehet?séget biztosít az el?z?nél?

- A 2006 óta hatályban volt szabályozásnál mindenképpen. Azonban ennél is fontosabb, hogy a lehet?ségeinkkel hogyan élünk. Például a gyógyszerészi kompetenciák helyreállítása, a gyógyszerellátás és a kamarai m?ködés újraszabályozása olyan id?szakban történt, amikor a kamara köztestületisége is megkérd?jelez?dött, ugyanakkor emlékszem a régebbi id?kb?l olyan tárgyalásokra is, amikor a törvényben rögzített egyetértési jog ellenére sem sikerült eredményt elérni.

A patikalétesítéssel kapcsolatos eljárásokban a kamara nem kapott szerepet.

- Ezt most nem tartom bajnak, mert még ma is vannak, akik a 2006 el?tti valós vagy vélt sérelmeiket felhánytorgatják, annak ellenére, hogy tudomásom szerint egyetlen bírósági elmarasztalás sem született. Fontosabbnak tartom, hogy a patikai szabályozás normatív legyen és egyértelm?, a szabályokat pedig a hatóság tartsa és tartassa be! A kamarának úgyis sok dolga lesz a szakmai, a min?ségi és az etikai normarendszer megújításával, az érdekvédelmi kérdésekkel, a tulajdonosi programmal, valamint azzal, hogy újra közösséggé formálódjon a gyógyszerészet.

Ha már szóba hozta az etikát, a sajtó is foglalkozott azzal, hogy a kamarai vezet?k etikai forródrótot akarnak bevezetni és ? az említett cikk írója szerint ? ezzel besúgórendszert építenek ki.

- Örülök, hogy ezt szóba hozta, mert akár még úgy is t?nhet, hogy jogos a vád, hiszen a kamara erre a vádra sem reagált. A besúgás és az etika kizárja egymást, legalábbis abban az erkölcsi rendben, amely szerint élni igyekszem. A forródrót az etikai intézményrendszernek sok helyen jól m?köd? kiegészít? eleme, f?leg ott, ahol a bejelent?t védeni kell a várható retorziótól. Szerintem nem a besúgás jelenti a kockázatot, hanem az, ha gyógyszerészeket vagy asszisztenseket a patikákban továbbra is etikátlan gyakorlatra kényszerítenek! Ha a forródrótot a gyógyszerészek megszavazzák, az olyan lesz, ami védi az etikus patikust és el?segíti a gyógyszerészet megújulását, a visszaélések kockázatát pedig a rendszer eleve kizárja. Ennek a technikája jól ismert.

Milyen lépéseket, konkrét programot tervez a kamara a kötelez? tagság bevezetésével? Melyek a legsürget?bb feladatok, amelyeket a tagság elvár?

- A kamarának április elsejét?l nem azzal kell foglalkoznia, amit a feladatának gondol, hanem azzal, amit a törvény rá testál és a tagsága elvár. A kamara jelenlegi vezetésének az a feladata, hogy az új szervezeti rendnek megfelel?en lebonyolítsa a tagfelvételeket, el?készítse a kamarai szabályzatokat, összehívja a szabályzatok elfogadására és a tisztújításra hivatott testületeket, és az új testületek felállásáig ellássa a szakmai érdekvédelmi és önkormányzati feladatait. A hogyan továbbot már az új testületeknek kell meghatározni. Ezzel együtt az év els? hónapjaiban konzultációk sorozatát tartottuk annak érdekében, hogy a kamara stratégiai feladatait összegezzük, és ezzel a kérdéssel foglalkoztunk a kamara harkányi vándorgy?lésén is. Felmértük a gyógyszer-gazdaságossági és a kamarai törvény változásából adódó feladatokat. Kijelöltük a stratégiai irányokat és munkabizottságokat hoztunk létre az operatív feladatok ellátására. A gyógyszerészetnek vissza kell integrálódnia az egészségügybe és a személyi joghoz tapadó menedzsment kötelességeket a napi gyakorlatban is érvényesíteni kell. Ez a kamarára komoly feladatot ró. Szükség van a tulajdonossá válás programjának a kidolgozására. Meg kell alkotni a szakma jelen helyzethez igazodó jöv?képét. Ki kell építeni az önkormányzati munka szervezeti feltételeit is, hiszen a kamara nem felettes szerve, hanem szakmai érdekvédelmi és önkormányzati köztestülete a gyógyszerészeknek. Ezért olyan lesz és úgy fog m?ködni, ahogy azt a gyógyszerészek akarják.

Köszönöm az interjút.

Tóth Ilona

(Az interjú megjelent a pharmanet.hu-n 2011. április 28-án. A szöveget a pharmanet.hu engedélyével közöljük)