Plenáris el?adások a GYKTN-en


A GYKTN december1-i, szombati napjának délel?ttje a plenáris üléseké volt.

Az el?adások sorát dr. Horváth Ildikó egészségügyért felel? államtitkár és dr. Szentiványi Mátyás, az OGYÉI f?igazgatója nyitotta – az err?l szóló beszámolókat korábbi cikkeinkben már olvashatták.

Prof. dr. Szök? Éva következett ez után, aki  „A komplex gyógyszertári adherencia program”címmel tartott el?adása elején az adherenciával kapcsolatban visszautalt dr. Horváth Ildikó államtitkár asszony szavaira, aki kiemelte a gyógyszertári szolgáltatások fejlesztésének szükségességét, ami kapcsolódik az MGYK célkit?zéséhez is, miszerint a szakmai m?ködést er?síteni kell a gyógyszertárakban. A továbbiakban említést tett a Magyar Gyógyszerészi Kamara, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság, a Semmelweis Egyetem, a Hungaropharma Zrt., a Magyar Tüd?gyógyász Társaság, a Nemzeti Betegfórum és betegszervezetek közötti együttm?ködési megállapodásról, amelyet 2018. október 11-én írtak alá. Ennek fontos célkit?zése a betegek gyógyszerhasználattal kapcsolatos együttm?ködésének

Plenáris el?adások a GYKTN-enAzt, hogy mennyire szükség volt erre, külföldi felmérések eredményei is alátámasztják: „tragikus a kép szerte a világban” – mondta. A betegek 20-30 százaléka nem követi a terápiás el?írásokat. A felmérések szerint minél hosszabb a terápia, annál inkább gyengül az együttm?ködés, 90 napon túl kb. 30 százalékuk nem együttm?köd?. Mindennek persze következményei vannak: a beteg állapota romlik, aminek nagyobb költségvonzata van. Az Egyesült Államokban például 125 ezernél magasabb azon halálozások száma, amelyek megel?zhet?k lettek volna, ha a beteg együttm?köd?. Egy magas vérnyomással kapcsolatos hazai felmérés adatait is ismertette, e szerint a betegek 70 százaléka nem követte a terápiát, antibiotikum használat esetén ez az arány 30% volt.

Hogyan lehet javítani a betegek együttm?ködésén? – tette fel a kérdést, majd sorolta a befolyásoló tényez?ket: például az életkor, iskolai végzettség, a terápia módja, hossza, költsége stb., de az orvosok és gyógyszerészek kommunikációjának is megfelel?nek kell lenni. Kiemelte, megfelel? információkat kell adni a betegeknek, segítséget nyújtani a gyógyszerek megfelel? alkalmazásához stb.

Az együttm?ködés gyógyszertári támogatásának számos pozitív hozadéka van: például többen abba hagyják a dohányzás, vagy javul a betegek egészségértése. A gyógyszerészeknek tehát nagy szerepük van a betegek hiteles tájékoztatásában, a terápia szükségességének megbeszélésében, vagy abban, hogy felhívják a figyelmet az esetleges mellékhatásokra. Mindehhez fontos a beteg egészségértésének felmérése, ahogy a korszer? kommunikációs eszközök használata is.

„E feladatokat persze a gyógyszerészek eddig is ellátták” – emelte ki, azonban szükség van mindezek dokumentálására, a visszajelzésekre is. Az említett együttm?köd? szervezetek ezek kidolgozásán munkálkodnak, ez irányba hatnak a sorra megjelen? szakmai irányelvek, és a készül? betegspecifikus programok. Terveik szerint a jöv? év közepére készülnek el azok a segédletek, amelyek megkönnyítik a gyógyszerészek adherencia-programmal kapcsolatos tevékenységét. Az adherencia er?sítését?l pedig egészség- és gazdasági nyereség is várható, és nem utolsó sorban a gyógyszerészek megbecsülésének növekedése.

Plenáris el?adások a GYKTN-en„Hogyan alakul a létszámhelyzet a gyógyszerellátásban?” címmel dr. Nagy Vilmos elemzése következett ezt követ?en. Három témakör köré csoportosította el?adását: az állandósuló létszámproblémák feltárása, a felvételi adatok elemzése és megoldási javaslatok megfogalmazása. Miután ismertette a felhasznált adatok forrásait, bemutatta a létszámproblémákkal kapcsolatos számításait, amelyeket a 2017-es OSAP források alapján végzett. A részletesen levezetett számítások alapján arra jutott a jelenlegihez képest lényegesen több teljes munkaid?s gyógyszerészre lenne szükség. E hiány magyarázataként az ügyeletek, fiókgyógyszertárak ellátottságát, a személyi jogos gyógyszerészek gyakorlatát, valamint a kétm?szakos beosztás „ölelkezési idejét” említette. Számításokat végzett az intézeti gyógyszerellátás, a gyógyszeripar és nagykereskedelem, az államigazgatás, a hatóság és az egyetemek létszámhelyzetével kapcsolatban is. Vizsgálta a kormegoszlást is. Ezt követ?en ismertette a gyógyszerészképzés adatait az utóbbi 10 évben. Összegzésként a következ?ket állapította meg: a közforgalomban a hiány továbbra is fennáll. Szükség lehet a képzés b?vítésére, vonzóvá tételére, a közforgalmú gyógyszerész társadalmi reputációjának meger?sítésére. Ennek érdekében az adherencia-programot és a gyógyszerészi gondozást emelte ki.

Plenáris el?adások a GYKTN-enDr. Schlégelné dr. Békefi Csilla a Biztonságos étrend-kiegészít? programmal kapcsolatban adott tájékoztatást. Bevezet?jében elmondta, hogy gyógyszer-gazdaságossági törvény 2011. január 1-jén hatályba lépett módosítása óta az étrend-kiegészít?k patikai forgalmazása a gyógyszertárakban egészségügyi feladatként került rögzítésre. Az egészségügyi feladat garantált min?ség? termékek hiteles tájékoztatással történ? értékesítését jelenti. A téma fontosságát adatokkal támasztotta alá: az OGYÉI adatbázisában mintegy 21 ezer táplálék-kiegészít? szerepel, ezekb?l 4-5 ezer forgalomban is van. A hazai lakosság évente 50 milliárd forintot költ étrend-kiegészít?kre. Egyértelm? tehát, hogy az étrend-kiegészít?k piaca dinamikusan b?vül?, jelent?s nagyságú piac, amit a gyártóknak és a forgalmazóknak abba az irányba kell terelniük, hogy megbízható, jó min?ség?, stabil készítmények kereslete lendüljön túlsúlyba a kétes eredet?, nem megbízhatótermékekkel szemben. „Fontos számunkra, hogy ennek a forgalomnak a dönt? része a patikákban realizálódjon” – emelte ki.

Mit tehetünk, mit tettünk? – tette fel kérdést, majd a 2016 májusában aláírt együttm?ködési szerz?dést, illetve a Biztonságos étrend-kiegészít? programot hozta szóba, amely célja, hogy a csatlakozó szervezetek közrem?ködésével megfelel? és garantált min?ség?, hamisítás mentes étrend-kiegészít?k forgalmazását biztosítsuk. Ez a gyógyszertárak törvényben rögzített egészségügyi feladata, és a gyógyszerészek szakmai-etikai kötelessége is. Ennek az önszabályozó rendszernek fontos pillére az utolsó láncszem, a patika.

Plenáris el?adások a GYKTN-enA továbbiakban a programhoz való csatlakozás fontosságáról beszélt. Ismertette az eddig csatlakozott patikák számát, majd részletezte, hogy Komárom-Esztergom megyében hogyan sikerült elérni az országosnál magasabb csatlakozási arányt. „Tudatosítanunk kell a betegekkel, hogy abban a patikában vegyék meg az étrend-kiegészít?ket, amelyek csatlakoztak a biztonságos étrend-kiegészít? programhoz, mert ezekben a patikákban a gyártó- nagykeresked?- gyógyszertár együttm?ködése biztosítékot jelent garantált min?ség?, hiteles tájékoztatással történ? étrend-kiegészít? vásárlására.”

Végezetül dr. Sohajda Attila „Egyes gyógyszertári adatok elemzése” címmel engedett betekintést a f?bb számokba. El?ször a gyógyszertári vállalkozások, gyógyszertárak számát mutatta be, majd részletesen kitért a gyógyszertári vállalkozások bevételi szerkezetére. A továbbiakban a NEAK adatai alapján ismertette a támogatott gyógyszerforgalmat. Ezt követ?en kitért a támogatott gyógyszerforgalmon realizált árréstömeg sávonkénti bemutatására. Mindezek után ismertette a Kamara árrés-módosítási javaslatát. A továbbiakban a magisztrális gyógyszerkészítési adatokkal foglalkozott, kiemelve az ennek díjaként figyelembe veend? szempontokat. Befejezésként ismertette a magisztrális díjjal kapcsolatos módosítási javaslatokat.

mgyk.gyh

Fotó: Dr.Nagy Vilmos