Részletek a közforgalmú gyógyszertárakról alkotott kormányjelentésb?l - 1. rész - MGYK

A közelg? Köztestületi Napok alkalmából részletek adunk közre a közforgalmú gyógyszertárakkal kapcsolatos kormányjelentésb?l.  Tesszük ezt azért, mert ennek ismerete nemcsak a szakmai és szakmapolitikai vezet?k, hanem a gyógyszerészek számára is fontos lehet.
Összeállításunk els? részben a jelentés keletkezésér?l, szerkezetér?l, illetve a 2006-os szabályozásról ejtünk szót.

A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006 . évi XCVIII. törvény (a továbbiakban : Gyftv .) 86/B. §-a elrendeli, hogy a közforgalmú gyógyszertárak létesítésére vonatkozó szabályok gyakorlati megvalósulásáról, a szabályozás elvárt és tényleges hatásainak összevetése alapján a 2011. január 1. és 2014. július 1. közötti id?szakra vonatkozóan a Kormány 2014. október 1. napjáig jelentést terjesszen az Országgy?lés elé.

A jelentés elkészült, amit 2014. október 27-én nyújtottak be az Országgy?léshez B/1764 számon. Elkészítésében segítséget nyújtott az Országos Tisztif?orvosi Hivatal (OTH), az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK).

A jelentés bemutatja a 2010-ben elfogadott, a közforgalmú gyógyszertárak m?ködési feltételeire vonatkozó szabályozásváltozásokat, azok kiváltó el?zményeit, illetve a közvetlen lakossági gyógyszerellátás helyzetér?l is tájékoztatást ad (A jelentés készítésekor a 2013. évi mérlegbeszámolók adatai még nem voltak elérhet?ek.). A következ?kben az alább látható tartalomjegyzéke alapján ? ugyanazt a számozást követve ? próbálunk betekintést nyújtani a kormányjelentésbe.

BEVEZETÉS

ÖSSZEFOGLALÓ

I. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS - A 2010-BEN BEVEZETETT, A KÖZFORGALMÚ GYÓGYSZERTÁRAK M?KÖDÉSI FELTÉTELEIT ÉRINT? ÁTALAKÍTÁS EL?ZMÉNYEI

1. 1. A gyógyszertári szabályozás jellemz?i 2006-ig

1. 2. A szabályozás változása 2006-ban

1. 3. A gyógyszertárak helyzete a liberalizációs id?szak végén

II. A 2010-BEN BEVEZETETT INTÉZKEDÉSEK ÉS AZOK FINOMHANGOLÁSAI

II. 1. Jelent?sebb jogszabály módosítások

II.1.1. Patikaalapítási moratórium

II. 1. 2. Új gyógyszertár létesítési szabályrendszer

II.1. 3. Demográfiai és geográfiai kritériumok

II.1. 4. Országos pályázat rendje

II.1. 5. Minimális gyógyszerészi tulajdon

II.1. 6. Személyi jogos gyógyszerész önálló képviseleti és menedzsment joga

II.1. 7. Összefonódások és új láncok kialakulásának tilalma

II.1. 8. További módosítások

II. 2. Megjegyzések a deliberalizációs intézkedésekkel kapcsolatban

II. 3. A gyógyszerészek tulajdonnövelését támogató intézkedések

II. 3. 1. A Patika Hitelprogramról

II. 3. 2. A Patika T?keprogramról

II. 3. 3. Az el?vásárlásról

III. A KÖZVETLEN LAKOSSÁGI GYÓGYSZERELLÁTÁS HELYZETE MA III. 1.1 . A gyógyszertárak gazdasági helyzete

III. 1.1. Legfontosabb gazdasági adatok

III. 2. A gyógyszertárak m?ködésével összefüggésben nyújtott támogatások

III. 2.1. Közforgalmú gyógyszertárak m?ködési célú támogatása

III. 2. 2 . Finanszírozási el?leg

III. 2. 3. Gyógyszerészi generikus ösztönz?

III. 2. 4. Gyógyszertárak árrésrendezése

III. 2. 5. Gyógyszertári szolgáltatási díj

III. 3. Fontosabb tények és adatok a hatósági gyakorlat köréb?l

III. 4. A gyógyszertárak szakmai helyzete

III. 4.1. Személyi jog rehabilitálása, szakmai kompetenciák fejlesztése

III. 4. 2. Alapszint ? gyógyszerészi gondozás

III. 5. Egyéb fontos szakmai változások

III. 5.1. Személyi minimumfeltételek bevezetése és képzés

III. 5. 2. Marketing szabályok szigorítása

III. 6. Jelenlegi kihívások, problémák

Összeállításunk els? részében az I. fejezetben foglaltak közül a 2010-ben bevezetett, a közforgalmú gyógyszertárak m?ködési feltételeit érint? átalakítás el?zményeir?l lesz szó. E fejezet célja, hogy nagyobb történelmi távlatban mutassa be a közvetlen lakossági gyógyszerellátásra vonatkozó szabályok alakulását, annak érdekében, hogy nyilvánvaló legyen az, hogy a 2006 és 2010 között lezajlott liberalizációs folyamat törést jelentett az ágazati szabályozás fejl?désében.

I.2. A szabályozás változása 2006-ban

A jelentés megállapítja, hogy 2006 el?tt a meghatározott földrajzi és demográfia szükségletalapon szervezett lakossági gyógyszerellátás rendszere feladatai ellátására alkalmas volt és egyenletes gyógyszerellátás t biztosított Magyarországon. A 2006. december 29-én bevezetett szabályozás következtében a közvetlen lakossági gyógyszerellátás min?ségének általános javulása elmaradt, s?t a lakossági gyógyszerellátás helyzete folyamatosan romlott, megjelent a hozzáférési esélyegyenl?tlenség, a kistelepülések gyógyszerellátását biztosító gyógyszertára k esetében pedig megnövekedtek a m?ködtetést veszélyeztet? terhek is. Mindezen folyamatok a közegészség védelmének, mint közérdek? célnak a sérülését okozták.

I.3. A gyógyszertárak helyzete a liberalizációs id?szak végén

A jelentés szerint összességében elmondható, hogy a szükséglet-alapú szabályozási rendszer lazításának következtében a számon kérhet? felel?sség? szerepl?kkel (az állam, a gyógyszerész és a szakmai kamara mint köztestület) szemben 2006-2010 között meger?södött a tulajdonosi pozíció és a profitérdek szerepe. A megváltozott szabályozási környezet a gyógyszerellátás struktúrájának változását is magával hozta. Ez részben jelentette a szakmai (gyógyszerészi) döntéshozatalt befolyásoló küls?, els?sorban gazdasági jelleg? tényez?k el?térbe kerülését ?, csökkentve a gyógyszerészi döntéshozatal szakmai függetlenségét ? akkor, amikor kiüresedtek az etikai szempontokat ellen?rz?, és gyógyszerészi magatartást védelmez? köztestületi jogkörök is. A kötelez? kamarai tagság megszüntetése a gyógyszerellátás min?ségének biztosítására szolgáló eszközök gyengülését eredményezte.

2010. októberi (J/1323 számú) kormányjelentésre emlékeztetve a gyógyszerellátás szakmai színvonala és megbízhatósága, valamint a költségtakarékosság kapcsán az alábbi megállapításokat teszi a jelentés a 2006-2010 közötti id?szakkal kapcsolatban.

• A szabálytalan és jogosulatlan expediálás becsült aránya 2006-2010 között kb . 20-30%-ra volt tehet?.
• Jellemz?bbé vált az általános kereskedelemb?l átvett, de a gyógyszerellátás kontextusában a jogszer?ség kereteit feszeget? marketing elemek alkalmazása.
• Míg a gyógyszertárak száma átlagosan 20%-kal, a gyógyszerészek száma csak 15% -kal n?tt. A növekv? patikaszámmal a gyógyszerészi létszám nem tartott lépést. A nyitva tartási id? átlagának növekedése miatt a fajlagos létszámarány alakulása enné l is rosszabb volt.
• A közvélemény-kutatási adatok szerint az azonos hatóanyagú, de olcsóbb készítmények kötelez? felajánlásának elmaradása (helyettesítés) átlagosan elérte a 30-40%-ot is.

A szakmai döntéshozatal feltételeinek változásával kapcsolatban a J/1323 . jelentés az alábbi gyakorlatról számol be.

• A gyógyszertár m?ködtetését érint? szakmai döntéshozatalban a személyi jogos gyógyszerész részére biztosított el?jogok önmagukban elégtelenek, mert a valóságba n munkáltatójuk elvárásainak kénytelenek megfelelni. Amennyiben ellentmondanának a befektet?i elvárásoknak a munkáltató másik személyi jogos gyógyszerészt választ, mivel a személyi jog nem a gyógyszertár m?ködtetéséhez köt?dik.
• A gyógyszertári tulajdonosok nem voltak hatékonyan szankcionálhatóak a szabálytalanságok miatt, hiszen szankciók nem ?ket, hanem beosztott gyógyszerészeiket érintették.
• Gondot jelentett továbbá, hogy a m?ködési engedély súlyos jogszabálysért? tevékenység miatti megvonása esetén ugyanaz a tulajdonosi kör más gazdasági társasággal ismét lehetett m?ködési engedély jogosultja, illetve más gyógyszertárakat is tovább m?ködtethet.
• A gyógyszertár tulajdonosa a gyógyszertár-létesítési kérelem beadását követ?en az engedélyezési eljárás során több esetben nem jelölt meg személyi jogos gyógyszerészt, illetve az eljárás során a megjelölt személyi jogos gyógyszerész személye megváltozott.
• A gyógyszertárak nagykeresked?k felé fennálló adósságállománya miatt a nagykeresked?i befolyás a készletpolitikában fokozottan érvényesült, mindezt különösen er?sítette a vertikális integrációban megvalósuló közvetlen nagykeresked?i befolyás is.
• A befektet?k különösen 2006-2009 között er?sebben érvényesítették a profitszempontot, amely a szakmai szolgáltatások min?ségének háttérbe szorulását eredményezte.

A jelentés által idézett példák a gyógyszerész szakmai döntéshozatal szabadságának, illetve szakmai függetlenségének korlátozását jelzik. A következ? m?ködési elégtelenségekre mutat rá.

• A nagyvárosokban ugyan mind a gyógyszertárak számát, mind pedig nyitvatartási idejének hosszát tekintve b?vült a lakosság gyógyszerekhez jutásának lehet?sége, ugyanakkor vidéken az ellátottság helyzete nem javult.
• A megnövekedett városi ellátó kapacitás elszívta a vidéki patikák vev?körét, jelent?sen rontva ezáltal ez utóbbiak jövedelmez?ségét, ami rontotta a helyben él? lakosság ellátásbiztonságát.
• A megnövekedett városi ellátó kapacitás elszívta a vidéki patikák vev?körét, jelent?sen rontva ezáltal ez utóbbiak jövedelmez?ségét, ami rontotta a helyben él? lakosság ellátásbiztonságát.
• A szolgáltatás készlet-feltételeinek romlása a 2006-os és a 2008-as évek viszonyában átlagosan kb. 18-20% volt.

Mindezek alapján a 2010-ben hivatalba lép ? Kormány a fenti folyamatok áttekintése után a haladéktalan beavatkozás mellett döntött.

MGYK