Számvetés – II.
A GYKTN péntek délutáni blokkjában kamarai szempontból értékelték a lezáruló kamarai ciklust.
Az első előadó dr. Horváth-Sziklai Attilahivatalvezető volt, aki a szervezeti életet, illetve annak az elmúlt négy évben történt változásait mutatta be a Kamara organogramján keresztül. A köztestület definíciójának ismertetése után megjegyezte, az Állami Számvevőszék szerint „az MGYK-nak nagyon jó szabályrendszere van”. A hivatal teendőivel kapcsolatban elmondta, az elmúlt négy évben hétszer módosult a kamarai törvény, ami szükségessé tette az Alapszabály módosítását. A továbbiakban bemutatta a küldöttközgyűlések határozatait, végezetül pedig kitért azokra az összejövetelekre, amelyek színesítik a kamarai életet, illetve a közösségépítés szempontjából is hasznosak.
Dr. Zalai Károly főtitkár a Kamara gazdálkodását, gazdasági helyzetét elemezte. Az egyes adatok bemutatása után összegzésként elmondta, az MGYK gazdálkodása a 2015-19-es időszakban évről évre javult. A költségvetési terveket megvalósították, a tagdíjfizetési anomáliák felszámolásra kerültek. A Kamara meg tudta őrizni ingatlanállományát, pénzügyi befektetései jövedelmezőek. A 2018-as év eredményei lehetővé teszik az elmaradt állagmegóvó, felújító munkákat; a hivatal nyílászáróinak cseréje már el is kezdődött. Forrást tudnak biztosítani az Elkülönített alaphoz, a szakmai rendszerváltáshoz. A 2020-as költségvetés is szilárd alapon áll.
A Felügyelő Bizottság elnöke, dr. Torma Ádám „Jogszerűség, integritás kamarai nézőpontból” címmel osztotta meg mondandóját a hallgatósággal. „E két fogalmomnak fontos szerepe van a Kamara életében” – emelte ki. A definíciók ismertetése után felhívta a figyelmet a Gyógyszerészi Hírlap novemberi számában megjelent integritással kapcsolatos cikkre. Az Alapszabályra hivatkozva ismertette a kamarai tagok kötelezettségeit, és kitért arra is, hogy előfordul, hogy küldöttek nem tesznek eleget önként vállalt feladataiknak. Ennél súlyosabb, ha tisztségviselő teszi ugyanezt. Az Alapszabálynál maradva említette, hogy az integritás is megfogalmazásra kerül benne, majd az összeférhetetlenségek kerültek szóba. Felvázolt egy „piramist”, ami azt mutatta, hogykire milyen nyomást gyakorol a jogszerűség és integritás. Összefoglalásként elmondta, akamarai tagok és tisztségviselők jogszerűségének és integritásának biztosítása nemcsak a köztestületi lét miatt fontos, hanem a szakmai önkormányzatisággal szemben támasztott elvárások teljesítésének is elválaszthatatlan eleme.Befolyástól való mentesség – ezen kell alapulnia munkájuknak.
Dr. Pintér László az etikai dimenziókkal foglalkozó előadása mellett prof. dr. Paál Tamás, az Etikai Kollégium elnöke előadását is megtartotta, ugyanis a professzor hivatalos elfoglaltsága miatt nem tudott jelen lenni az összejövetelen. Visszaemlékezve a Kamara alapításától kezdődő harminc évre, sorolta azok neveit, akiknek döntő szerepük volt az Etikai kódex létrehozásában. A továbbiakban ismertette az 1992-ben megalakult országos Etikai Bizottság történetét – külön említve a „fekete érában” hozott liberalizációs kamarai törvényt. A 2011-es megújulás során jöhetett létre az Etikai Kollégium, amely feladata az etikai normák folyamatos felülvizsgálata. Működésének alapja az igazságosság és jogszerűség, célja pedig ahivatástudat erősítése. Az etikai határozatok tartalmi és formai követelményeivel is foglalkozott, majd végezetül gyakorlati tanácsokat adott.
Az előadások után dr. Hankó Zoltán értékelte a csütörtökön és pénteken elhangzottakat. Mint az elején mondta, „a beszámolók értékelésén túl több minden kerül majd szóba, és bár a következő ciklus tisztségviselőinek nem illik tanácsot adni, mégis megteszi, mert a hibákból le lehet vonni a konzekvenciákat”. Szubjektív véleményeként elmondta, jobb helyzetben van az ágazat és a kamara is mint 2015-ben volt, de nem annyira jó, mint azt remélte négy évvel ezelőtt. Mérlegelni kell, hogy ez mennyiben a Kamara hibája.
Az előttük álló feladatok között a strukturális rendszerváltás befejezését, a tulajdonosi program végrehajtását, az integritás erősítését, a gazdálkodási körülmények javítást, a vidék gyógyszerellátásának megoldását említette. A szakmai rendszerváltás elindult, a kompetencia fejlesztést továbbra is napirenden kell tartani, az adherencia programot pedig „gőzerővel” tovább kell vinni. Mindehhez pedig biztosítani kell a szakmai feltételeket.
A jogi környezet alakulásával kapcsolatban elmondta, az elmúlt két évben három választás – parlamenti, uniós, önkormányzati – is volt, gyakorlatilag két éven át folyamatos kampány volt, így valójában csak most indul a jogalkotási gépezet.
Úgy látja, az országos elnökség munkamódszerén változtatni kell: az elnökség inkább csak politikai döntéseket hozzon, a szakmai előkésztő munkának az egyes bizottságokban kell folyniuk. Kiemelte a Területi Elnökök Értekezletét, ahol megfelelő munka folyt. A továbbiakban részletezte az állandó bizottságok és munkabizottságok eddigi tevékenységét és a következő ciklusban rájuk váró feladatokat.
Dr. Hankó Zoltán értékelése után a Kamara előtt álló feladatokról tartottak fórumot. A beszélgetés kezdete előtt dr. Sohajda Attila tartott egy rövid előadást, amelyben a KIVA adónem rövid bemutatására került sor. Ezt követően számos kérdés, vélemény vetődött fel. Az árrés, az ügyelet kérdése, a gyógyszerészek vidékről való elvándorlása a főbb témák között volt. Ugyanakkor felmerültek etikai kérdések is, például a vényköteles gyógyszerek vény nélküli kiadása, vagy hogy vannak olyan nagy forgalmú patikák, amik az amúgy is nehéz helyzetben lévő kisebb forgalmú gyógyszertárak kárára igyekeznek tovább növelni a nyereségüket. Volt, aki a kórházi gyógyszerészek bére okozta bérfeszültségről szólt. Az internetes gyógyszervásárlás, a WEB üzemeltetés témakörében is voltak hozzászólások, és voltak, akik a Kamara érdekérvényesítő képességét vették górcső alá. A vidék gyógyszerellátáshoz aggodalmuknak hangot adva többen is hozzászóltak.
A feltett kérdésekre dr. Hankó Zoltán, dr. Horváth-Sziklai Attila, dr. Nyíri László, dr. Pintér László és dr. Sohajda Attila igyekezett választ adni.
A pénteki nap társasági programmal zárult, a Zwack Ház megtekintése, illetve a gyárlátogatás után vacsorán vettek részt az érdeklődök.
mgyk.gyh
Fotó: dr. Nagy Vilmos és Pap Tímea