SZÓCSKA MIKLÓS: A SEMMELWEIS-TERV NEM TITKOS MŰHELYMUNKÁBAN KÉSZÜLT - Magyarhírlap


Egészségügyi polgárháború után

SZÓCSKA MIKLÓS: A SEMMELWEIS-TERV NEM TITKOS MŰHELYMUNKÁBAN KÉSZÜLT

Niczky Emőke

"Érvényes egészségpolitikai koncepciója van az országnak, amelyet a szakmával egyeztetve fogadtunk el, nem titkos műhelymunka folyt" közölte az egészségügyi államtitkár tegnap, a Semmelweis-tervről szóló kormányhatározat hatályba lépésének napján. Szócska Miklós az Országgyűlés szakbizottságának ülésén a tervet olyan keretrendszernek nevezte, amely kijelöli az ágazat rendbetételéhez szükséges főbb irányokat "egy gazdasági válság és egészségügyi polgárháború után".

A terv egyik eleme a forrásteremtés, ezt szolgálja a népegészségügyi termékdíj bevezetése is. Az ellátást térségi egységekben, állami szervezéssel oldják meg, egy-egy térség 1-1,6 millió embert jelent. Figyelembe veszik az idők során kialakult munkamegosztást is az intézmények között, az államtitkár szerint a kialakult gyakorlatot "nem dózerolják le", hanem megerősítik. Még az idén megjelennek az átszervezéshez szükséges uniós pályázatok, a megközelítőleg százmilliárd forint - emelte ki Szócska - ösztönzőket is tartalmaz.

Közben zajlik az intenzív egyeztetés a fővárosi kórházak állami tulajdonba vételéről. Az államtitkár szerint jól szervezett, hatékony forma alakul ki, a betegjogok védelmére és a műhibaesetek kezelésére pedig létrejön az Országos Betegjogi Dokumentációs Központ. Szervezetté, egységessé válik a népegészségügyi szűrőprogramok ma még szétforgácsolt, így nem igazán hatékony rendszere azért is, hogy a magánpraxisban végzett szűrésekről is tudomást lehessen szerezni.

Pontosan meghatározzák a betegellátás szintjeit, azok szükséges gyógyítási tartalmát is. Ebben különösen nagy szerepet játszik a hatvan gyógyító szakmát képviselő új szakmai kollégium. "Olyan rendszer jön létre, amelybe kevesebb beteg érkezik" - utalt a megelőzés fontosságára az államtitkár. Mint mondta, néhány onkológiai területen áttörésre van szükség.

Cserháti Péter helyettes államtitkár az ülésen megerősítette, hogy létre kívánnak hozni egy országos pszichiátriai és addiktológiai intézetet, amelyben - a bűnelkövető lelki betegek ellátása kapcsán - együttműködnek a belügyi tárcával. Elmondása szerint kritikus terület a serdülők pszichiátriai gyógyítása is. Elképzelhető, hogy ezért Pécsett és Szegeden egyetemi tanszéket alapítanak.

Cserháti megemlítette azt is, hogy új sportegészségügyi koncepciót dolgoznak ki, és terveik között szerepel a Sportkórház építészeti munkáinak befejezése is.

Szócska Miklós kiemelte, a kormány elrendelte, hogy tegyenek előkészületeket az egészségügyi munkaerő drámai helyzetének megoldására.

Ezzel kapcsolatban fontos egyeztetések esedékesek a napokban: ma például a rezidenseket várja az államtitkárság, hogy tárgyaljanak a szakképzéssel kapcsolatos gondokról és elképzelésekről. *

 

Átláthatóvá teszik a patikákat

Az eredeti ütemezésnek megfelelően 2013-ban lép életbe a gyógyszertárak kötelező létszámnormája. Ez annyit jelent, hogy vényforgalom, illetve nyitva tartás alapján szabja meg a kormány a gyógyszerészek és az asszisztensek létszámát.

A kabinet és a szakmai szervezetek közötti tegnapi egyeztetésen eldőlt, figyelembe veszik majd a Széll Kálmán-terv patikaműködtetést nehezítő hatásait is. Megállapodás született arról is, hogy monitoringrendszert alakítanak ki, amely a patikák nyitva tartását, létszámát és forgalmát követi nyomon hónapról hónapra. Ezzel lehetővé válik, hogy a kétéves felkészülési periódusban is átlátható legyen a gyógyszertári betegellátás, így az élesbe fordulás senkit sem ér majd váratlanul. A monitoring a még hiányzó adatok feltárásában, valamint a meglévőkkel való összefuttatásában is segít. (MH)

 

Ősszel életbe lép a termékadó

Nem támogatják a népegészségügyi termékadóról szóló javaslatot előterjesztő fideszes képviselők indítványuk "fellazítását". Kijelentették: marad a szeptemberi hatálybalépés. Font Sándor és Kovács József közölte, csak apróbb módosításokat tudnak elfogadni. Azt például, hogy a sűrítmények, szörpök ne tartozzanak az adóköteles körbe, ha a gyümölcstartalmuk meghaladja a huszonöt százalékot. Ám nem támogatják, hogy a kakaóitalporokat kivegyék a népegészségügyi termékadó hatálya alól. Font megerősítette, a termékadóból éves szinten húszmilliárd forintos bevételre számítanak, amelyet kizárólag népegészségügyi célokra lehet majd fordítani. Kovács József az Országgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke - szerint a magyar lakosság rossz egészségi állapotában nagy szerepet játszanak a helytelen táplálkozási szokások.