Szükségessé vált az Alapszabály módosítása – a GYKTN elé


A közelg? küldöttközgy?lés egyik napirendi pontja az Alapszabály módosítása lesz – minderr?l dr. Nyíri Lászlót, a Területi Elnökök Értekezlete alelnökét kérdeztük… ugyanakkor a TEÉ m?ködésébe is betekintést nyerhet az olvasó.

 

A Magyar Gyógyszerészi Kamara Alapszabálya az egyik legfontosabb dokumentum és iránymutatás a szervezet általános m?ködésével kapcsolatban…

Valóban, és nagyon sok esetben a mindennapos kamarai feladatokban is meghatározó szerepet tölt be. Mint a nevében is benne van, egy alapdokumentum, amelynek módosítása csak alaposan el?készített módon és széleskör? konszenzussal lehetséges. A korábbi módosítások és a jelenlegi javaslataink is hosszú és több egyeztetés követ?en jöttek létre és kerülnek a küldöttgy?lés elé.

Szükségessé vált az Alapszabály módosítása – a GYKTN eléMi volt a TEÉ szerepe a módosítási javaslat elkészítésében?

A Magyar Gyógyszerészi Kamara Alapszabálya szerint a Területi Elnökök Értekezlete (TEÉ) az MGYK országos elnökségének tanácsadó és véleményez? testülete. Ezt a funkcióját megítélésem szerint az utóbbi évek során egyre izmosabban tölti be. A gyakorlatban ez úgy m?ködik, hogy azokat a szakmapolitikai kérdéseket, amelyek az országos elnökség elé kerülnek, a TEÉ el?z?leg megtárgyalja és véleményezi. Emellett egyre gyakrabban saját javaslatokat is megfogalmaz, amelyeket az országos elnökség elé terjeszt. Így a TEÉ az el?készít? munkája során több ülésen is megtárgyalta az Alapszabályunkat érint? módosító javaslatokat.

Mi a módosítás lényege?

Ezek egy része lényegében a szervezetünk m?ködését pontosítja, de tartalmaz olyan változtatásokat is, amelyek a tagdíj fizetését és a területi szervezetek m?ködését érintik.

Nézzük egy kicsit részletesebben!

Az alapszabályt szerintünk az alábbi szempontok alapján kéne módosítani. A kamarai tagdíj késedelmes megfizetése jelenlegi szabály szerint 3000 Ft késedelmi pótlék kötelezettséget jelent egységesen minden gyógyszerésznek. Miután a jelenlegi tagdíj mértékekhez viszonyítva a jogfenntartó nyugdíjas kollégáknál ez aránytalanul magas díj, bizonyos esetekben, kérelem alapján a megyei elnökség számára biztosítanánk mérlegelési, méltányossági lehet?séget a díj elengedésére.

A területi szervezetek elnökségi üléseinek rendjén is szeretnénk egy picit módosítani a kötelez?en évente megtartandó minimális ülésszám el?írásával. Az új normaszöveg szerint nem a havonta legalább egy elnökségi ülés lenne el?írva, hanem az évente legalább tíz alkalom. Természetesen ezután is szükség szerinti alkalommal ülésezne az elnökség, de pl. a nyári szabadságok könnyebben kezelhet?k ezzel a módosítással.

Ugyancsak a területi elnökségeket érinti az a javaslatunk, hogy sürg?s ügyekben a területi szervezet ülés megtartása nélkül is hozhat határozatot. A határozattervezet 3 napi határid? kit?zésével kerül kiküldésre és a területi elnökség tagjai írásban adják meg szavazatukat, az elnök pedig nyolc napon belül mindenkit írásban tájékoztat az eredményr?l. Mindez természetesen elektronikus úton is történhet. Az ehhez hasonló megoldások már régóta elterjedtek más testületek gyakorlatában, de valami miatt még ebben a relációban nem lett bevezetve, holott bizony sokszor nagyban segítené a munkánkat.

A TEÉ több esetben érzékeny, sokszor anyagi vonatkozású kérdésekben dönt és hoz határozatot. Ezzel kapcsolatban is van javaslatuk?

Igen, ez ugyanis szükségessé tette, hogy a nem pontosan szabályozott szavazati metódust egyértelm?vé tegyük. Ezért javasoljuk, hogy a határozat meghozatalakor ne szavazzon az, aki személyesen vagy az általa képviselt szervezet révén érdekelt a döntésben. Érdemi döntés csak akkor születhessen, ha a szavazásban résztvev? megyék többsége a kérdést támogatja.

A Kamara országos elnökségének ülésein a legtöbb esetben a TEÉ elnöke és alelnöke részt vesz, de valamelyikük akadályoztatása esetén teljes jogkör?en helyettesítik is egymást. Ezért javasoljuk továbbá az erre vonatkozó két alapszabályi hivatkozást e szerint módosítani. Így a 11.11 és a 18.4 alapszabályi pontok megfelel? helyein a Területi Elnökök Értekezletének elnöke és alelnöke szerepeljen.

A még demokratikusabb m?ködést is biztosítja az a javaslatunk, miszerint a jöv?ben nemcsak az elnök hívhatja össze a TEÉ-t, hanem az elnök, vagy alelnök, illetve együttesen három területi szervezet elnöke is jogosult az ok és cél megjelölésével bármikor kezdeményezni az összehívást.

A TEÉ összejöveteleir?l ugyan a honlapon, illetve a Gyógyszerészi Hírlapban olvashatnak az érdekl?d?k, mégis, kérem, avasson be néhány „kulisszatitokba”!

Nagyon fontos, hogy a megyei elnökök aktuális kérdésekben az összejöveteleken naprakész információk birtokába kerülnek. Ennek legfontosabb forrását az ülésen a Kamara elnökének rendszeres részvétele és az el?z? id?szakok történéseir?l szóló részletes beszámolói biztosítják. Az együtt gondolkodás eredményét és az esetenkénti szakmai-kamarai állásfoglalásokat közvetlenül, megfelel? id?ben tudják közvetíteni a megyéjük gyógyszerészei felé. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy a területi elnökök legtöbb esetben részt vesznek a TEÉ-én, vagy képviseli valaki a megyéket.

Ugyanakkor el kell itt mondanom azt is, hogy nagyon veszélyesnek, a területi szervezet tagságára nézve rendkívül hátrányosnak tartom azt a megyei vezet?i hozzáállást, miszerint két egymással szomszédos délnyugat-dunántúli szervezet elnökei a legritkább esetben vesznek részt az értekezleteken. Ez a fentiek tükrében azt jelenti, hogy a megye tagságának képviselete és az információk visszacsatolása az ottani gyógyszerészek felé, finoman szólva is, nem kell?en biztosított.

B. Zs.