Március 3-án dr. El Koulali Zakariás, az OGYÉI főigazgató-helyettese, országos tiszti főgyógyszerész a kórházi gyógyszerészetről gyűjtött tapasztalatokat a Szent Borbála Kórházban.
Szakmai részrÅ‘l dr. Richter Katalin fÅ‘gyógyszerész és dr. Süle András, a KKTSZ elnöke volt a kÃsérÅ‘je, az intézmény nevében a fÅ‘igazgató, dr. Kanász Gábor Imre fogadta. A találkozó kötetlen eszmecserével folytatódott dr. Csajági Sára orvosigazgató-helyettes, valamint dr. Barczai-Wágner Anikó ápolási igazgatóhelyettes részvételével, ahol a kórházi menedzsment szemével a gyógyszerészek munkáját járták körbe.
Dr. Richter Katalin az OGYÉI fÅ‘igazgató-helyettesének kérdésére elmondta, hogy az intézmény klinikai gyógyszerészi szolgálata teljes kapacitásában hat fekvÅ‘beteg-ellátó osztályt lát el, melyek közül kiemelt prioritást élvez a Sebészeti és a Neurológiai Osztályok biztosÃtása – a Covid-járványra és az oltópontokon végzett munkára fordÃtott erÅ‘források mellett is. A lefedettség további bÅ‘vÃtése elsÅ‘sorban financiális kérdés. LépésrÅ‘l lépésre szeretnének haladni, új osztályokat bevonva a gyakorlatba; a sorrendet a fogadókészség és a szükség szabja meg. Mivel az egyes területeken speciális tudásanyagra, tapasztalatokra van szükség, a gyógyszerészeket kettesével osztják be, hogy a helyettesÃtés se legyen gond.
Dr. Csajági Sára szerint a gyógyszerész kollégák más szempontból látják a terápiát, mint a szakorvos; tudásuk nagyobb biztonságot és segÃtséget jelent a betegellátásban. Különösen az interakciók és a szondán keresztül történÅ‘ gyógyszerbevitel terén támaszkodnak a kollégákra. Dr. Barczai-Wágner Anikó emlékeztetett arra, hogy az ápolói szakterületen is humánerÅ‘forrás-hiány van, ezért még fontosabb számukra, hogy a gyógyszert kiszerelt állapotban, „készen” kapják. Ez különösen komoly könnyebbség a hétvégi szolgálatban, amikor – osztályra, névre szólóan – már pénteken megkapják a hétfÅ‘ig szükséges „gyógyszerszalagot”. A medikai rendszerben a gyógyszerterápia változását, leállÃtását is tudják kezelni, a beteg távozásakor vagy áthelyezésekor is követhetÅ‘ a terápia. Ehhez dr. Richter Katalin hozzátette, hogy akármeddig tartson, pénteken is átnézik az összes beteg hétvégi gyógyszerelését, kiszűrik a problémákat – ebbÅ‘l nem engednek.
Dr. El Koulali Zakariás szerint a követhetÅ‘ség nagyon fontos szempont, aminek a készletezésben és a selejtezésben is megmutatkozik a haszna. Van-e kimutatható költségcsökkenés ennek köszönhetÅ‘en? – kérdezte. Dr. Süle András elmondta, hogy a tárgyban több, különbözÅ‘ szempontú felmérés is készült. A cél a kórházba való belépés pillanatától a háziorvosi kezekbe való átadásig egy gördülékeny és komplex ellátás biztosÃtása, amelynek kulcsszava a betegérdek. Ahol a gyógyszerészi konzultáció rendszere működik, ott kimutatható a finanszÃrozásban is az eredmény. Jó példa, hogy az osztályos munka során a gyógyszerész már ma is dolgozik a betegdokumentumokkal. Ezt – szolgáltatásként – az EESZT-ben is rögzÃteni kellene, de ennek akadályai vannak.
A tiszti fÅ‘gyógyszerész szerint szakmapolitikai támogatással, jogszabályi szinten kellene rendezni a kérdést. Az orvos nem önmagában, hanem partnerekkel együtt gyógyÃt. Meg kell mutatni a világnak, hogy a kórházi gyógyszerészek milyen „hozzáadott értéket” produkálnak, másrészt meg kell oldani az EESZT-hez való hozzáférésüket.
A beszélgetés egy késÅ‘bbi pontján megállapodás született abban, hogy a  KKTSZ elkészÃti az EESZT-hez való hozzáféréshez szükséges jogszabályi javaslatát, és szakmai támogatást szerez hozzá, hogy a hivatalos egyeztetés megkezdÅ‘dhessék.
A Sebészeti Osztályon vezetÅ‘je, dr. Marton József fÅ‘orvos mellett jelen volt dr. Pázmány Péter és dr. Szilvay András klinikai szakgyógyszerész is. Az osztályon ma már az a norma, hogy a napi viziten részt vesz a gyógyszerész is – ismertette a helyzetet a fÅ‘orvos. A folyamat meghonosÃtásának kezdetén még nem látták pontosan az új rendszer elÅ‘nyeit, de ma már nem tudnának nélküle létezni – jelentette ki. A gyógyszerészek olyan mély ismeretanyaggal rendelkeznek, amelyre nekik nincs rálátásuk. A betegek egyre szélesebb spektrumú gyógyszerkészlettel érkeznek hozzájuk, ezért egyre nehezebben látható át a gyógyszerterápia – folytatta. AktÃvan kérdeznek tÅ‘lük az orvosok, kikérik tanácsukat. A gyógyszerészek kiszűrik a gyógyszerelési hibákat, és infektológiai, tenyésztési kérdésekben is – konzÃlium keretében –, közösen döntenek. Náluk megvalósult a partneri viszony; együttműködnek, tanulnak egymástól. Az osztályon dolgozó gyógyszerészek megtanultak „sebész szemmel” látni, megismerték a munkameneteket, a munkakultúrájukat – összegezte tapasztalatait.  Ehhez az osztályos gyógyszerészek hozzátették, hogy sok energiát követelt tÅ‘lük a jelen állapot elérése; fokozatosan, folyamatos tanulással alakÃtották ki a speciális ismereteket követelÅ‘ együttműködést.
A Neurológiai Osztályon dr. Juhász Balázs osztályvezetÅ‘ fÅ‘orvos fogadta a csapatot. Elmondta, hogy a kezdet nem volt zökkenÅ‘mentes, de ma már annyira jól működik az osztályos gyógyszerészi rendszer, hogy nem is tudnák nélkülözni a betegellátásban. Náluk is közösen vizitelnek az orvosokkal. Az osztályon nÅ‘vérhiány van, ezért külön örülnek a segÃtségnek, amit nemcsak a gyógyszerelésben, hanem például az enterális – különösen szonda – és a parenterális táplálásban kapnak. Ennek módszertani felügyeletét teljesen átvették a gyógyszerészek – állapÃtotta meg. További innovatÃv és pozitÃv változásnak tartotta a gyógyszerészek közreműködését az antibiotikum-terápiában, az új készÃtmények alkalmazásában. Úgy látta, hogy ez egy nagyon jó út, amelyen nincs helye a presztÃzsküzdelemnek.
Az osztályon dolgozó klinikai szakgyógyszerész, dr. Határné Attl Orsolya ezt kiegészÃtette azzal, hogy a munka fontos része a laboratóriumi eredmények, tenyésztések és a kórelÅ‘zmények áttekintése, ami szükséges az optimális gyógyszerterápia összeállÃtásához.Â
Dr. Richter Katalin szerint az osztályokon végzett munka a gyógyszerészek számára is nagyon inspiráló, plusz energiákat ad, és a megbecsülés jelei is fontosak –a közös munka „hozza” ezeket az eredményeket is. Dr. El Koulali Zakariás úgy látta, hogy a látottak egyben kiváló példák is, de egyelÅ‘re nem tekinthetÅ‘k általánosnak. Ideális esetben az ilyen munkakapcsolat mindkét felet fejleszti; tudásuk kiegészÃti egymást. Végül megerÅ‘sÃtette a jogszabályi rendezés fontosságát.
*
A találkozók után a program résztvevÅ‘i az intézeti gyógyszertárban tájékoztatást kaptak a gyógyszer-automata működésérÅ‘l. Laikus szemmel nézve az automata kicsit úgy működik, mint a modern technika sok más eleme: megkönnyÃti a munkát, eredményességét elképesztÅ‘ módon javÃtja, de egyben új feladatokat is ad, és folyamatosan törÅ‘dni kell vele… LenyűgözÅ‘ek a biztonsági elemek; köztük például a gyógyszerek felismerésének képessége. De az is tény, hogy a gépet erre „meg kell tanÃtani”, ezt pedig a gyógyszerészeknek kell elvégezniük. Az automata nem helyettesÃti az embert: éppen a gépek mellett lehet legjobban meglátni a gyógyszerészek felelÅ‘sségét és kompetenciáik jelentÅ‘ségét a betegellátásban.  Már csak ezért is érdemes megismételni a találkozó résztvevÅ‘inek konszenzusos megállapÃtását: „Az osztályos munkát és a gyógyszerosztást szorosan összefüggÅ‘ folyamatként kell kezelni. MÃg osztályos, betegágy melletti gyógyszerészi tevékenység elképzelhetÅ‘ betegre szóló gyógyszerosztás nélkül, ez fordÃtva már nem igaz.”
Koncz Mária
kommunikációs munkatárs