A cikk nyomtatóbarát pdf-je itt elérhető!
Az olcsó orvosságok preferálásához és a hatóanyag alapú receptfelíráshoz köti a kormány a 18 milliárd forinttal eladósodott patikák megsegítését. A döntés azonban sérti a gyógyszergyártók és az orvosok érdekeit, a megoldás sikere kétséges.
Hitét vesztett gyógyszer-kiskereskedelem a hagyatéka a 2007-ben törvénnyel ösztönzött patikaalapítási liberalizációnak. Szakmai, mentális, morális és gazdasági válság uralja az ágazatot fakadt ki lapunknak Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke. Érthető a keserűsége, hiszen az 1990-es években magánkézbe került patikák a nagykereskedőknél mára 70 milliárd forinttal adósodtak el, s ebből 18 milliárd körüli a határidőn túli számlatartozásuk. A kiskereskedelmi árrésből országosan származó összeg ugyanis figyelembe véve az inflációs hatásokat legfeljebb 20002200 patikát képes eltartani, a mostani 2451 helyett. Azt reméli az elnök, hogy az 5300 jelenlegi gyógyszerész helyzetén javít a jogszabály múlt évi korrekciója, amelynek értelmében csak indokolt betegellátási zavarok elhárításához létesíthető új intézmény. Ehhez elkerülhetetlen viszont a patikák működését biztosító árrés-rendszer korrekciója teszi hozzá.
TERVEK CSATÁJA
Mivel az egészségügyi ágazat átalakítását szolgáló Semmelweis Tervet felülírta a nemzetgazdaság fejlesztését szolgáló Széll Kálmán Terv, amelynek hatására 83 milliárd forinttal csökken az idén a tavalyi 300 milliárdos gyógyszerbüdzsé, a kormány rövidtávú megoldást kínál. Ám a patikák csak akkor juthatnak hozzá a beígért 2,7 milliárd forint kompenzációs forráshoz, ha a betegeket az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP) is kevesebbe kerülő, generikus (lejárt szabadalmú) orvosságok kiváltására ösztönzik. A kívánatos mértéket az OEP által preferált szerek forgalmának 35 százalékos arányában határozták meg. A generikus program sikere azonban attól függ, hogy rá lehet-e bírni az orvosokat az olcsó szerek felírására. Így őket is ösztönözni kell, különösen azért, mert a gyógyszergyártók jelentős hányada is ellenérdekelt a nagyon olcsó ázsiai szerek piaci térnyerésében. Ezért is tart több vasat a tűzben a gyógyszerészi kamara: Hankó Zoltán nem gondolja ördögtől valónak, hogy a patikusok (előre megállapított díjak ellenében) nyújtsanak különféle többletszolgáltatásokat, gondozást a hozzájuk fordulóknak.
A gyógyszer-kiskereskedelem problémái összeköthetők a 2007-es liberalizációval. Azóta bővült 400-nál is többel a patikák korábbi 2000 körüli száma, miközben a fenntartásukat biztosító kiskereskedelmi árrés apadni kezdett: az 1994-ben még 22 százalékos átlagos árrés 2010-re 13 százalékra esett vissza.
Ebben a gyógyszertörzs változása játszott komoly szerepet: mára a forgalom 4344 százaléka 5000 forintnál drágább készítmény. Márpedig ezek után fix összegű, 850 forintban maximált árrés jár. Az ennél olcsóbb orvosságok forgalmának 1112 százaléka pedig az 1 százalék alatti árrésűek körébe tartozik.
Tavaly közel 91 milliárd forintnyi volt a teljes árrés, ebből pedig az egészségbiztosító által támogatott gyógyszereknél 51 milliárdnyi. Ez 1 milliárddal kevesebb a megelőző évinél. A többit a nem közfinanszírozott gyógyszerek és egyéb termékek forgalmazása után termelték ki a patikák. Az OEP-pel szerződött 2451 gyógyszertár közül 2010-ben 500-nál több volt veszteséges emlékeztetett Hankó Zoltán.
A kamara korábban felvetetette a maximált árrés 1080 forintra való emelését, de nem járt sikerrel. Tavaly ősszel a kormány annyit megtett, hogy az egyik előterjesztésben javaslatként fogalmazták meg a 6,06,1 százalékos nagykereskedelmi árrésből 0,5 százaléknak az átcsoportosítását a kiskereskedelem részére.
AZ ÁTCSOPORTOSÍTÁS VESZÉLYEI
Nem tartaná azonban szerencsésnek ezt a lépést Feller Antal, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének alelnöke. Szerinte külső forrás szükséges, az árrés ágazaton belüli átcsoportosítása újabb komoly konfliktusokkal járhat, pedig ilyenekből most is bőven akad. Az olcsó orvosságok preferálása, a hatóanyag alapú gyógyszerfelírás, s az, hogy februártól közel 40 milliárd forint értékű drága terápiához a patikák helyett a kórházakban jutnak hozzá a betegek, 8 milliárddal csökkentheti a közfinanszírozott medicinák után tavaly kapott, 52 milliárdos patikai árrés tömeget jelenti ki. Számolni kell azzal is, hogy ha csökkenne a nagykereskedelmi árrés, drasztikusan apadna a nagykereskedők által a patikáknak nyújtott, tavaly 9 milliárd forintot kitevő árkedvezmény. De valószínűleg megszűnne az is, hogy naponta akár többször is szállítsanak orvosságot a gyógyszertáraknak. A patikák ugyanis a pénzügyi labilitásuk miatt alig tudnak készletezni, ezért gyakran kell visszarendelniük a beteget a kért piruláért.
Nem ígér sok jót 2012 sem, hiszen a Széll Kálmán Terv több mint negyedével csökkentette az OEP tavalyi gyógyszerköltségvetését. Ebből és a növekvő fogyasztói fizetésképtelenségből további árrés kiesés rajzolódik ki a patikák számára.
Erősít az államtitkárság
■ Az idén is folytatják a gyógyszercégek közötti árversenyt, amellyel tavaly ősszel 20 százalékos árcsökkentést sikerült elérni tájékoztatott az Egészségügyért Felelős Államtitkárság sajtóosztálya. Az egymással helyettesíthető gyógyszerek közül a legolcsóbbak kerülhetnek az OEP által támogatott, preferált referencia ársávba, a többihez drágábban juthatnak a betegek. Február elsejétől a gyógyszerészeknek kötelező dokumentálni, hogy felhívták a betegek figyelmét: az általuk igényeltnél kedvezőbb térítési díjú készítményt is vásárolhattak volna a patikában. Arról is tájékoztatniuk kell, hogy azzal mennyi pénzt takaríthattak volna meg. A tájékoztatást a blokkhoz csatoltan is megadhatják. A napokban egyeztek meg a gyógyszerészek és az OEP szakemberei a patikai receptíró informatikai programok korrigálásáról, hogy azok alkalmasak legyenek a hatóanyag alapú vényfelírásra. Elsőként a forgalomban lévő, több tucat, koleszterinszint-csökkentő gyógyszert írják majd föl így az orvosok. ●
Patikusélet, 2012
■ A betegek többsége olyan mértékben elszegényedett, hogy gyakran az orvosok által rendelt olcsó készítményeket sem tudják kiváltani. Vitaminokra, vény nélküli készítmények vásárlására pedig már nem is gondolhatnak állítja Dobosné László Erika gyógyszerész doktor, a jászárokszállási Szent Margit Gyógyszertár vezetője. Míg 2009-ben 10 millió forint volt a település patikájának a forgalma, s ebből 2 milliós árrés-bevételhez jutott, tavaly az előbbi 9,8 millióra apadt, az utóbbi pedig 1,8 millió forint volt. Ha nem avatkozik be sürgősen a kormány, a patikabezárások miatt betegek maradnak gyógyszer nélkül figyelmeztetett a gyógyszerész. Ennek ellenére sem válna meg a közel két évtizede megvásárolt patikájától, a település óvodájában és az iskolában induló gyógyszerészi gondozásban keresi a kiutat.
Rezeg a léc a fővárosi Batthyány Gyógyszertárnál is, ám Nemere Zsuzsa tulajdonos-gyógyszertárvezető sem szeretne bezárni. Azon töri a fejét, hogy befektetővel kooperál, hiszen az 1994-ben saját tőkéből és hitelből megszerzett patikát, meg a családi vagyont nem akarja kockáztatni. Szerinte is a 2007-ben indult patikaliberalizáció következménye, hogy az akkori havi 40 milliós forgalma, így a nyeresége is a negyedére apadt. Nehezen viselem, hogy az egykor egészségügyi intézményként működő gyógyszertárakban eluralkodott az anyagiasság. A túléléshez sajnos az orvosságok kiadása mellett kénytelenek vagyunk különféle étrend-kiegészítőket, kozmetikumokat is árusítani. Az árrés rendszer módosítása mellett szükséges a patikákban készített magisztrális készítmények pár tízforintos díjának emelése is. Ezeket alacsony áruk miatt egyre inkább igénylik a betegek. ●
Nógrádi Tóth Erzsébet
Figyelő