Záródó árrések - Patikák százai mehetnek tönkre - Nógrádi Tóth Erzsébet - Figyel? 2012. február 2.


A cikk nyomtatóbarát pdf-je itt elérhet?!

Az olcsó orvosságok preferálásához és a hatóanyag alapú receptfelíráshoz köti a kormány a 18 milliárd forinttal eladósodott patikák megsegítését. A döntés azonban sérti a gyógyszergyártók és az orvosok érdekeit, a megoldás sikere kétséges.

Hitét vesztett gyógyszer-kiskereskedelem a hagyatéka a 2007-ben törvénnyel ösztönzött patikaalapítási liberalizációnak. ?Szakmai, mentális, morális és gazdasági válság uralja az ágazatot? ? fakadt ki lapunknak Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke. Érthet? a keser?sége, hiszen az 1990-es években magánkézbe került patikák a nagykeresked?knél mára 70 milliárd forinttal adósodtak el, s ebb?l 18 milliárd körüli a határid?n túli számlatartozásuk. A kiskereskedelmi árrésb?l országosan származó összeg ugyanis ? figyelembe véve az inflációs hatásokat ? legfeljebb 2000?2200 patikát képes eltartani, a mostani 2451 helyett. Azt reméli az elnök, hogy az 5300 jelenlegi gyógyszerész helyzetén javít a jogszabály múlt évi korrekciója, amelynek értelmében csak indokolt betegellátási zavarok elhárításához létesíthet? új intézmény. ?Ehhez elkerülhetetlen viszont a patikák m?ködését biztosító árrés-rendszer korrekciója? ? teszi hozzá.

 

TERVEK CSATÁJA

Mivel az egészségügyi ágazat átalakítását szolgáló Semmelweis Tervet felülírta a nemzetgazdaság fejlesztését szolgáló Széll Kálmán Terv, amelynek hatására 83 milliárd forinttal csökken az idén a tavalyi 300 milliárdos gyógyszerbüdzsé, a kormány rövidtávú megoldást kínál. Ám a patikák csak akkor juthatnak hozzá a beígért 2,7 milliárd forint kompenzációs forráshoz, ha a betegeket az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP) is kevesebbe kerül?, generikus (lejárt szabadalmú) orvosságok kiváltására ösztönzik. A kívánatos mértéket az OEP által preferált szerek forgalmának 35 százalékos arányában határozták meg. A generikus program sikere azonban attól függ, hogy rá lehet-e bírni az orvosokat az olcsó szerek felírására. Így ?ket is ösztönözni kell, különösen azért, mert a gyógyszergyártók jelent?s hányada is ellenérdekelt a nagyon olcsó ázsiai szerek piaci térnyerésében. Ezért is tart több vasat a t?zben a gyógyszerészi kamara: Hankó Zoltán nem gondolja ördögt?l valónak, hogy a patikusok (el?re megállapított díjak ellenében) nyújtsanak különféle többletszolgáltatásokat, gondozást a hozzájuk fordulóknak.

A gyógyszer-kiskereskedelem problémái összeköthet?k a 2007-es liberalizációval. Azóta b?vült 400-nál is többel a patikák korábbi 2000 körüli száma, miközben a fenntartásukat biztosító kiskereskedelmi árrés apadni kezdett: az 1994-ben még 22 százalékos átlagos árrés 2010-re 13 százalékra esett vissza.

Ebben a gyógyszertörzs változása játszott komoly szerepet: mára a forgalom 43?44 százaléka 5000 forintnál drágább készítmény. Márpedig ezek után fix összeg?, 850 forintban maximált árrés jár. Az ennél olcsóbb orvosságok forgalmának 11?12 százaléka pedig az 1 százalék alatti árrés?ek körébe tartozik.

Tavaly közel 91 milliárd forintnyi volt a teljes árrés, ebb?l pedig az egészségbiztosító által támogatott gyógyszereknél 51 milliárdnyi. Ez 1 milliárddal kevesebb a megel?z? évinél. A többit a nem közfinanszírozott gyógyszerek és egyéb termékek forgalmazása után termelték ki a patikák. Az OEP-pel szerz?dött 2451 gyógyszertár közül 2010-ben 500-nál több volt veszteséges ? emlékeztetett Hankó Zoltán.

A kamara korábban felvetetette a maximált árrés 1080 forintra való emelését, de nem járt sikerrel. Tavaly ?sszel a kormány annyit megtett, hogy az egyik el?terjesztésben javaslatként fogalmazták meg a 6,0?6,1 százalékos nagykereskedelmi árrésb?l 0,5 százaléknak az átcsoportosítását a kiskereskedelem részére.

 

AZ ÁTCSOPORTOSÍTÁS VESZÉLYEI

Nem tartaná azonban szerencsésnek ezt a lépést Feller Antal, a Gyógyszer-nagykeresked?k Szövetségének alelnöke. Szerinte küls? forrás szükséges, az árrés ágazaton belüli átcsoportosítása újabb komoly konfliktusokkal járhat, pedig ilyenekb?l most is b?ven akad. ?Az olcsó orvosságok preferálása, a hatóanyag alapú gyógyszerfelírás, s az, hogy februártól közel 40 milliárd forint érték? drága terápiához a patikák helyett a kórházakban jutnak hozzá a betegek, 8 milliárddal csökkentheti a közfinanszírozott medicinák után tavaly kapott, 52 milliárdos patikai árrés tömeget? ? jelenti ki. Számolni kell azzal is, hogy ha csökkenne a nagykereskedelmi árrés, drasztikusan apadna a nagykeresked?k által a patikáknak nyújtott, tavaly 9 milliárd forintot kitev? árkedvezmény. De valószín?leg megsz?nne az is, hogy naponta akár többször is szállítsanak orvosságot a gyógyszertáraknak. A patikák ugyanis a pénzügyi labilitásuk miatt alig tudnak készletezni, ezért gyakran kell visszarendelniük a beteget a kért piruláért.

Nem ígér sok jót 2012 sem, hiszen a Széll Kálmán Terv több mint negyedével csökkentette az OEP tavalyi gyógyszerköltségvetését. Ebb?l és a növekv? fogyasztói fizetésképtelenségb?l további árrés kiesés rajzolódik ki a patikák számára.

 

Er?sít az államtitkárság

■ Az idén is folytatják a gyógyszercégek közötti árversenyt, amellyel tavaly ?sszel 20 százalékos árcsökkentést sikerült elérni ? tájékoztatott az Egészségügyért Felel?s Államtitkárság sajtóosztálya. Az egymással helyettesíthet? gyógyszerek közül a legolcsóbbak kerülhetnek az OEP által támogatott, preferált referencia ársávba, a többihez drágábban juthatnak a betegek. Február elsejét?l a gyógyszerészeknek kötelez? dokumentálni, hogy felhívták a betegek figyelmét: az általuk igényeltnél kedvez?bb térítési díjú készítményt is vásárolhattak volna a patikában. Arról is tájékoztatniuk kell, hogy azzal mennyi pénzt takaríthattak volna meg. A tájékoztatást a blokkhoz csatoltan is megadhatják. A napokban egyeztek meg a gyógyszerészek és az OEP szakemberei a patikai receptíró informatikai programok korrigálásáról, hogy azok alkalmasak legyenek a hatóanyag alapú vényfelírásra. Els?ként a forgalomban lév?, több tucat, koleszterinszint-csökkent? gyógyszert írják majd föl így az orvosok. ●

 

Patikusélet, 2012

■ ?A betegek többsége olyan mértékben elszegényedett, hogy gyakran az orvosok által rendelt olcsó készítményeket sem tudják kiváltani. Vitaminokra, vény nélküli készítmények vásárlására pedig már nem is gondolhatnak? ? állítja Dobosné László Erika gyógyszerész doktor, a jászárokszállási Szent Margit Gyógyszertár vezet?je. Míg 2009-ben 10 millió forint volt a település patikájának a forgalma, s ebb?l 2 milliós árrés-bevételhez jutott, tavaly az el?bbi 9,8 millióra apadt, az utóbbi pedig 1,8 millió forint volt. ?Ha nem avatkozik be sürg?sen a kormány, a patikabezárások miatt betegek maradnak gyógyszer nélkül? ? figyelmeztetett a gyógyszerész. Ennek ellenére sem válna meg a közel két évtizede megvásárolt patikájától, a település óvodájában és az iskolában induló gyógyszerészi gondozásban keresi a kiutat.

Rezeg a léc a f?városi Batthyány Gyógyszertárnál is, ám Nemere Zsuzsa tulajdonos-gyógyszertárvezet? sem szeretne bezárni. Azon töri a fejét, hogy befektet?vel kooperál, hiszen az 1994-ben saját t?kéb?l és hitelb?l megszerzett patikát, meg a családi vagyont nem akarja kockáztatni. Szerinte is a 2007-ben indult patikaliberalizáció következménye, hogy az akkori havi 40 milliós forgalma, így a nyeresége is a negyedére apadt. ?Nehezen viselem, hogy az egykor egészségügyi intézményként m?köd? gyógyszertárakban eluralkodott az anyagiasság. A túléléshez sajnos az orvosságok kiadása mellett kénytelenek vagyunk különféle étrend-kiegészít?ket, kozmetikumokat is árusítani. Az árrés rendszer módosítása mellett szükséges a patikákban készített magisztrális készítmények pár tízforintos díjának emelése is. Ezeket ? alacsony áruk miatt ? egyre inkább igénylik a betegek.? ●

 

Nógrádi Tóth Erzsébet
Figyel?