Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924,
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu Hivatali kapu: MGYK
KRID azonosító: 338169369
Web: www.mgyk.hu
/magyargyogyszereszikamara
Nyomtatható változat
2021. március 28.
Miniszimpózium a gyógyszertárak építészeti előírásairól

A Kamara elnökségének kezdeményezésére 2021. március 26-án online miniszimpóziumra került sor, amely témája a gyógyszertári építészeti szabályok felülvizsgálata volt. A miniszimpózium meghívottjai az elnökség és a Területi Elnökök Értekezlete tagjai, valamint a delegáltjaik voltak.

Ahogy arról korábban már hírt adtunk, a 2017-es kecskeméti Vándorgyűlésen már foglalkozott a Kamara a gyógyszertári építészeti szabályok felülvizsgálatával, majd azt követően több fórumon is napirenden volt a kérdés. Az elnökség az eddigi anyagokat „leporolta” és felkérte a Szakmai munkabizottságot a korábbi egyeztetések és az újabb tapasztalatok alapján a kérdéskör komplex áttekintésére. Az elnökség a 2021. februári ülésén megtárgyalta a Szakmai Munkabizottság vitaindító beszámolóját és úgy döntött, hogy kérdésben a Területi Elnökök Értekezlete is kapjon lehetőséget a véleményének kialakítására. Erre – a járványhelyzetre tekintettel – most videókonferencia keretében lebonyolított miniszimpózium keretei között került sor. A moderátor dr. Nyíri László, a TEÉ elnöke volt és a miniszimpóziumot megtisztelte jelenlétével dr. El Koulali Zakariás országos tiszti főgyógyszerész is.

Miniszimpózium a gyógyszertárak építészeti előírásairólDr. Hankó Zoltán bevezetésként elmondta, hogy a célok közé tartozik, hogy a témával kapcsolatban megfelelő ajánlást tudjanak kidolgozni a gyógyszertárak felújításához, átalakításához, illetve belátható időn belül jogszabály módosítási javaslattal is elő tudjanak állni a kormányzat felé. Dr. Nyíri László köszöntője után dr. Torma Ádám előadása következett „Vitaindító a gyógyszertárak építészeti előírásainak kérdéseiről” címmel”.

Az előadás a közforgalmú gyógyszertárak építészeti előírásainak ismertetésével kezdődött; itt az általános építészeti előírások mellett a 41/2007. (IX. 19.) EüM rendelet szabályainak tételes áttekintése is megtörtént. Az előadó bemutatta a közforgalmú és a fiókgyógyszertárakra vonatkozó szabályozást, beleértve az alapterületre, a funkcionális helyiségekre és azok kapcsolódására, valamint a különböző szakfeladatok végzéséhez előírt építészeti előírásokat. Ezt követően feltette a kérdést: Milyen az ideális szabályozás? Majd meg is adta rá a választ: betartható, megköveteli a szakmailag szükséges minimumot, az egyedi céloknak/sajátosságoknak megfelelő mozgásteret biztosít, figyelembe veszi a gyógyszerészet lehetséges fejlődési irányait, továbbá lehetőség szerint erősíti a személyi jogos kompetenciáit.

Az előadó kitért arra is, hogy a jelenlegi gyakorlatnak több neuralgikus pontja is van. Ilyen például, hogy a funkcionális helység kizárólag az adott szaktevékenységre használható, önálló légtérrel kell rendelkezzen. Szólt a szélfogó, illetve a légzsilip használatáról és a hűvös tárolás kérdésköréről is.

A Szakmai Munkabizottság korábban már foglalkozott a gyógyszertári építészeti szabályok felülvizsgálatával, az előadó az általuk javasolt korrekciókat ismertette a továbbiakban. Ilyen például a funkcionális helyiség újra értelmezése, a szélfogó, vagy légzsilip előírásának végig gondolása. Úgy látják, fontos lenne a patika homlokzatán a gyógyszertár működési engedélyében szereplő egyedi elnevezést is feltüntetni. Javasolták továbbá, hogy a minimális össz-alapterületre vonatkozó előírás változatlanul hagyása mellett a funkcionális helyiségekre vonatkozó alapterületi elvárások is kerüljenek felülvizsgálatra. A jelenlegi szabályozás nem foglalkozik pl. a raktári robotika kérdéskörével. Véleményük szerint az egyes funkciók a működtetés és a biztonságos gyógyszerforgalmazást nem zavaró speciális viszonyok figyelembevételével részben legyenek összevonhatóak.

Az esetleges változások életbelépésének ütemezése is szóba került a továbbiakban. E tekintetben különbséget kell tenni az újonnan nyíló és a már meglévő gyógyszertárak között.

A vitaindítót követő konzultáción lehetőség nyílt az elhangzottak megvitatására, kérdések feltételére. Több új módosító javaslat is elhangzott, amelyekről élénk véleménycsere alakult ki. A felmerült témák között szerepeltek a fiókgyógyszertárakkal kapcsolatos kérdések, ahogy a kórházi gyógyszertárak közvetlen lakossági ellátásra vonatkozó rendelet felülvizsgálatának szükségessége is. Voltak, akik a funkcionális helyiségek definíciójából adódó problémákra hívták fel a figyelmet, míg mások a hűvös raktár kérdéseit boncolgatták. Volt, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy az officina minimális alapterületénél figyelembe kell venni az expediáló helyek számát, tovább a jövő gyógyszerészetét tekintve a várható újabb feladatok – pl. adherencia, oltakozás – helyigényét is figyelembe kell venni, tehát mindenképpen hosszú távon kell gondolkodni. Mások annak a véleményüknek adtak hangot, hogy az új szabályozásnak olyannak kell lenni, hogy a már meglévő gyógyszertárakra ne rakjanak nagyobb anyagi terhet. Fontos, hogy ne csak nagybefektetők tudjanak eleget tenni az elvárásoknak.

Az elhangzottakat a kamarai elnök összegezte, aki úgy látja, hogy „az elnökség bölcs döntése volt, hogy a kérdést a TEÉ is vitassa meg”, mert rengeteg olyan szempont került a látótérbe, amelyek beépítése a kamarai javaslatba indokolt. Imponálóan jól volt felépítve a vitaindító – emelte ki –, íve volt az előadásnak, logikusan sorba véve a szempontokat. Dr. Hankó felhívta a figyelmet arra is, hogy a gyógyszertárnak korábban volt egyfajta misztikuma, ami a gyógyszerész-beteg kapcsolatra jó hatással volt és elősegítette a beteg és a gyógyszerész közötti bizalmi kapcsolat létrejöttét. Ezt szolgálták az építészeti szempontok, a speciális berendezés és a gyógyszerész officinai tevékenysége is. Mára ezek az attribútumok jórészt eltűntek és a gyógyszertári officinák egyre inkább elegáns kereskedelmi egységekre emlékeztetnek. Az új szabályozásnál meg kell találni azokat az eszközöket, amelyek a gyógyszertárak minden más egységtől való megkülönböztetését biztosítják, és elősegítik a betegközpontú gyógyszertári szolgáltatások nyújtásának feltételeit, beleértve pl. az adatvédelmi és betegjogi szempontokat is. Fontos továbbá, hogy a személyi jogos gyógyszerész kompetenciája erősödjék a gyógyszertár kialakításában, különös tekintettel az egyedileg vállalt szolgáltatásokra és a helyi sajátságokra. A rugalmasság indokolt, ugyanakkor arra is figyelni kell, hogy ne lehetetlenítse el a hatóság és a gyógyszertár kapcsolatát.

Dr. El Koulali országos tiszti főgyógyszerész ez utóbbi gondolathoz kapcsolódva osztotta meg véleményét a részvevőkkel. Hangsúlyozta, legalább tíz évre kell előre gondolkodni és az új szabályozásnak hosszú távon is meg kell felelnie az elvárásoknak. Fontosnak tartja, hogy olyan kiskapukat ne tartalmazzon, ami a hatóság számára olyan mérlegelési lehetőséget nyújt, ami végeláthatatlan pereskedésekre szolgálhat alapul. Fontosnak tartotta azt is, hogy a szaktevékenységek pontosan meg legyenek határozva.

Dr. Nyíri László zárszavában köszönetet mondott az aktív részvételért, és úgy látta, hasznos és előremutató volt az összejövetel.

mgyk.gyh

 

2018-2021 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA
hírlevél