Az MGYK elnöksége és Etikai Kollégiuma 2026. január 22-én a Kamara székházában miniszimpóziumot tartott, amelyen közel negyven, az etikai kérdések iránt érdeklődő gyógyszerész vett részt.

„Meggyőződésünk, hogy a kamara tud potenciálisan a legtöbbet (1) a gyógyszerészetről, (2) a gyógyszerészettel szembeni társadalmi igényekről, (3) ezen igények kielégítésének feltételeiről és (4) a gyógyszerészet működési kereteiről, beleértve a jogi, szakmai és etikai szempontokat. Ez a tudás alkalmassá teheti arra, hogy a gyógyszerészettel szembeni társadalmi, minőségi és etikai elvárásokat felmérje és képviselje. Ez egyben felelősséget is ró a kamarára, mert ez alapján joggal várható el, hogy ezek összegzésében, meghatározásában és normaként való érvényesítésében betöltse ezt a szerepet” – állt a miniszimpózium meghívójában.  Mindezekre tekintettel az MGYK elnöksége és Etikai Kollégiuma 2026. január 22-én a Kamara székházában miniszimpóziumot tartott. A szimpózium moderátora dr. Horváth-Sziklai Attila volt.

Az összejövetel dr. Hankó Zoltán, az MGYK elnöke köszöntő szavaival vette kezdetét. Véleménye szerint szükséges az etikai kérdésekkel foglalkozni, mert nincs igazán helyén a hivatásetika. Úgy látja, hogy ez társadalmi szinten is így van, sőt mint az MSZKSZ soros elnöke azt tapasztalja, hogy más kamarák is küzdenek hasonló problémával, ugyanakkor a gyógyszerészetben, amely egyszerre tartozik a segítő és a gazdálkodó hivatások közé, különösen fontos a hivatásetika szerepe.

Dr. Nemere Gyula előadása

Elsőként dr. Nemere Gyula, az Országos Etikai Bizottság jogi szakértője „Etika – jog – szakmaiság” címmel osztotta meg gondolatait. Mondandóját az etika definíciójának ismertetésével kezdte, de mint mondta, nincs egységesen elfogadott definíciója. Általános elfogadott, hogy a filozófia egyik ága – az erkölcsi jelenségeket tanulmányozza, értékeli. Kiemelte, hogy az etika nemcsak leíró, hanem normatív előíró funkciója is van. Szólt az etika legfontosabb történelmi irányairól, majd felhívta a figyelmet az értékvezérelt döntéshozatal fontosságára. Ugyanígy a jognak sincs egységes normatív definíciója, majd több szempontból ismertette a joggal kapcsolatos tudnivalókat.

Kiemelte a szakmai etikát, ami egy adott hivatás specifikus szakmai erkölcsi kódexe. Minden olyan szakmában van, ahol a bizalomnak alapvető szerepe van. Fontos szerepet kap a titoktartás, ami túlmutat a jogszabályi előírásokban foglalt kötelezettségeken. A törvényesség és az etika viszonyát, a lelkiismeret és a felelősség, a jog, mint kötelező keret kérdéskörét elemezte a továbbiakban.

Ezt követően a gyógyszerészi hivatás és az etika kapcsolata került górcső alá. Ahogy korábban is említette, ennek központi eleme a bizalom. Dinamikus változás jellemzi. Kitért etika alapelveire is, szólt a szabályozás kereteiről, a jövő kihívásairól, a trendekről. Végezetül kiemelte: a gyógyszerész nem bolti eladó!

Dr. Juhász Hedvig előadása

Dr. Juhász Hedvig, a Gyógyszeripari Szövetségek Kommunikációs Etikai Bizottság elnöke „Etikai normák és gazdasági érdekek” című előadása következett ezután. Ő is a definíciókkal kezdte, majd bemutatta, hogy az AI összefoglalójában a gyógyszeripar etikájával kapcsolatban mire helyezte a hangsúlyt: tisztességes kereskedelem, átláthatóság, betegek érdekeinek előtérbe helyezése és az etikus kommunikáció köré összpontosul.  Ennek fontos eszköze a Gyógyszer-kommunikáció Etikai Kódexe, amely szabályozzaa reklámokat, a szakmai tájékoztatást, az orvosokkal való kapcsolatot, valamintaz ipar önkéntes szabályozását ésa felelősségvállalást a társadalmi értékek iránt. 

A továbbiakban elmondta, hogy 2012. márciusában közös Etikai Kódexet írt alá négy szervezet, valamint létrehozták a Szövetségek Kommunikációs Etikai Bizottságát. Ismertette ennek alapelveit, kiemelve, hogy agyógyszeripari vállalatok tevékenységének középpontjában a betegek állnak. Céljuk az egészség és az életminőség megőrzése, növelése és javítása, együttműködve az egészségügyi közösséggel. Szabályozási hátterét is górcső alá vette, majd kitért a Kódex rendelkezéseire. A Kommunikációs Etikai Bizottságot (KEB) a Kódex rendelkezéseibe ütköző magatartás megállapítása és a szabályok végrehajtásának segítése érdekében hozták létre. Bemutatta összetételét, üléseit, eljárásait is.

Végezetül elmondta, az etikus magatartás nem csupán a szabályok betartása, hanem egy mélyebb elkötelezettség a moralitás és a felelős működés iránt a mindennapi életben és a szakmai gyakorlatban.

Dr. Ilku Lívia előadása

Dr. Ilku Lívia, az Országos Etikai Bizottság elnöke „Csináljunk együtt gyógyszerészi etikai stratégiát” címmel számolt be az általa készített kérdőívre érkezett válaszokról. Dr. Ilku Lívia korábban az etikai kérdésekkel kapcsolatos helyzet elemzéséhez és a továbblépéshez kérte a kollégák a véleményét, támogatásukat egy kérdőívnek a kitöltéséhez, amit az elnökség januári ülésén egy módosítással jóváhagyott. A felmérés célja – hangzott el – hogy lássák, hogyan tudják jobban támogatni a gyógyszerész kollégákat a mindennapi etikai megfontolásokban, illetve hogyan segíthetik az etikai bizottságokban részt vevő kollégákat a biztosabb, egységesebb döntésekben. Az online kérdőív anonim volt.

A szimpózium idején már 221-en töltötték ki – egy pillanatképet tudott az eladó bemutatni, mert a válaszok folyamatosan érkeznek. Mint mondta, nem a fióknak készítette a kérdőívet, reményeik szerint feldolgozását követően elkészülhet egy előremutató, a kollégákat még inkább szolgáló gyógyszerészi etikai stratégia.

Dr. Bodor Áron előadása

„Az etika etikája” volt a címe dr. Bodor Áron, az Etikai Kollégium elnöke beszámolójának, aki hangsúlyozta, hogy előadásában elsősorban gyakorlati tapasztalatait szeretné megosztani.

Kiemelte, az etika fontos azönkormányzatiság szempontjából, önvédelmi, szakmaőrző, minőségbiztosító szerepe van. Az etika és a jog viszonyát vizsgálva példákkal alátámasztva elmondta, hogy a jog a szabályos működés minimuma, az etika ennél szigorúbb. Ugyanakkor az etika nem mindig egyenlő a joggal. Van, ami etikus, de nem jogszerű és fordítva. Felhívta a figyelmet arra, hogy a leírt etikát (kódexet) ismerni kell, de magát az erkölcsi rendszert a Kódex nem taníthatja meg, azt érezni kell …és csinálni! – hangzott el.

Szólt az Etikai Kollégium (EK) működésének nehézségeiről is, például már a második EK ülés volt határozatképtelen, emiatt nincsenek etikai állásfoglalások és nem történt meg az Etikai Kódex módosítása sem.  Vannak továbbá olyan etikai bizottságok, amelyektől két év alatt nem kapott nemhogy negyedéves, de éves összefoglalót sem.

Az etikai bizottságok működésnek nehézségeiről is szót ejtett és foglalkozott az etikai bizottságágok cselekvéssel kapcsolatos dilemmáival is. A minőség és az etika kapcsolatát vizsgálva megállapította, hogy a patika gazdasági etikája az orvosok triázsolás/forráselosztás etikai kérdéseivel kezd azonos súlyú lenni.

Mit tehetünk a helyzet javítása érdekében? - tette fel végezetül a kérdést. Példát kell mutatni, fel kell vetni és beszélni kell a problémákról, megoldási javaslatokkal kell élni, kérdezni kell… sorolta a lehetőségeket. Két idézettel zárta mondandóját: „Sose hátrálj meg, sose add fel.”  „Senki sem mondta, hogy könnyű lesz…”

Dr. Hankó Zoltán előadása

Végezetül dr. Hankó Zoltán következett a „Minőség és erkölcs” című előadásával. Mondandóját négy témakör köré csoportosította: (1) Politika – szakpolitika – szakmapolitika – társadalompolitika, (2) Köztestületek és civil szervezetek, (3) Minőség és erkölcs kapcsolata, (4) A gyógyszerészi döntéshozatal néhány aspektusa.

A beszámoló első részében a politika – szakpolitika – szakmapolitika – társadalompolitika jellemzőit járta körbe. A társadalompolitikával kapcsolatban ismertette azokat a tényezőket, amelyek meghatározzák, hogy egyes területeken milyen rendszer alakítható ki. Mint mondta: a mindenkori kormány értékrendje és társadalompolitikai filozófiája meghatározza a társadalompolitikai célkitűzéseit. Ezek mentén dőlnek el a szakpolitikai célok és ezek keretei között alakulnak a szakpolitikák. Ezek ismeretében feltette a kérdést: Ha ez ennyiredeterminált, mit tehet egy kamara?

A második részben a civil szervezeteket és a köztestületeket hasonlította össze, és megállapította, egy civil szervezetnek és egy köztestületnek nem ugyanaz sem a jogköre, sem a felelőssége. A továbbiakban a kamarákkal foglalkozott: Mi a kamara? – tette fel a kérdést. A kamara, különböző foglalkozások űzőit magába foglaló érdekvédelmi és önszabályozási szervezet. A hivatásrendi kamarákkal foglalkozott a továbbiakban, amelyeknek feladata a szakmai érdekvédelem = a szakma és a szakma művelőinek érdekvédelme. Mindezek ismeretében a következő tételmondatokat fogalmazta meg: Az adott szakterület kamarája tud potenciálisan legtöbbet (1) a szakmáról (2) a szakmával szembeni társadalmi igényekről (3) az igények kielégítésének feltételeiről és (4) a szakma működési kereteiről, beleértve a jogi, szakmai és etikai szempontokat. Ez a tudás alkalmassá teszi arra, hogy az adott szakterülettel szembeni társadalmi, minőségi és etikai elvárásokat felmérje és képviselje.

Mi a minőség? – tette fel a kérdést beszámolója harmadik részében. Miután több szempontból is válaszolt rá, definíciószerűen így hangzott a válasz: „A minőség a termelési és a fogyasztási folyamatokból álló igény-kielégítési folyamatban érdekeltek értékítélete arról, hogy ezek a folyamatok (termelés, termék, szolgáltatás) mennyire elégítik ki az igényeiket, vagyis az igényeik kielégítése által mennyi értéket kapnak”. Így a minőség piaci igény-kielégítési folyamat. A minőségügyi kérdések tárgyalása után megállapította, hogy a minőség és az erkölcs egymást feltételezi! A felelős gondolkodás kérdéskörével folytatta – felelőssé a felelősség akarása tesz – hangzott el.

Végezetül a gyógyszerészi döntéshozatal néhány aspektusát járta körbe. Etikai vonatkozásaival kapcsolatban megjegyezte, hogy a döntések lehetnek célracionálisok és értékracionálisok. Ezek elemzése után egy harmadik tételmondatot is megfogalmazott: A társadalmi, minőségi és etikai elvárások ismerete és képviselete a kamarát alkalmassá teszi a híd szerepre a hivatásgyakorló, a társadalom és az állam között, az államnak pedig ezt a képességet a jó kormányzás érdekében igénybe kell venni. Az etikai önrendelkezés feladatára pedig alkalmassá kell válni – jegyezte meg.

Az előadások után lehetőség nyílt kérdések feltételére, konzultációra. Számos hozzászólás hangzott el, volt, aki az önzés és önzetlenség, az etikátlan és az etikus viselkedés rövid, illetve hosszú távú hatásáról beszélt. Mások az etikával kapcsolatos kérdések a kollégák mindennapjaiba történő átültetéséről szólt, a belső minőségügyi ellenőrzés felhasználásával. Mit jelent az, hogy az etikai normákat betartsam? – kérdezték mások.

Dr. Horváth-Sziklai emlékeztetett arra, hogy volt már etikai audittal kapcsolatos munkája a Kamarának, ennek megújítását javasolta.

mgyk.gyh

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

vissza