A Magyar Gyógyszerészi Kamara a 2025. évi patikanaphoz kapcsolódóan június 3-án „prepatikanapi” miniszimpóziumot tartott.
A patikanap és a miniszimpózium programja a gyógyszerészet paradigmaváltásához kapcsolódott, idén ugyanis több olyan új gyógyszertári szolgáltatás bevezetése indul el, amelyek előkészítése évek óta folyik és új dimenzióba helyezi az orvos-beteg-gyógyszerész kapcsolatrendszert.
Az összejövetelt dr. Hankó Zoltán moderálta. Elsőként dr. Dávid Tamás, a NEAK ártámogatási főigazgató-helyettese osztotta meg gondolatait „Támogatáspolitikai szempontok a gyógyszerellátásban” címmel. Az előadást dr. Bidló Judit helyettes államtitkárral közösen készítették, azonban a helyettes államtitkár asszony más hivatalos elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni a rendezvényen.
Két részre osztotta a mondandóját, először makro, majd a patikákkal kapcsolatos adatokat osztott meg. Az Egészségbiztosítási Alap 2024-es adatait ismertetve kiemelte: a járulékbevételek és hozzájárulások közel azonos mértékűek a költségvetési hozzájárulással. Az Egészségbiztosítási Alap kiadásait vizsgálta a továbbiakban: a természetbeni ellátásokkal kapcsolatban megjegyezte, a teljes gyógyszerkiadás bruttó összege megduplázódott az elmúlt 14 évben.
Foglalkozott a vényes, nagyértékű gyógyszerkiadással is. Úgy látja, egyre nagyobb a drágább gyógyszerek térnyerése. Míg 2010-ben a gyógyszertámogatás 3%-át tette ki a nagyértékű gyógyszertámogatás, úgy 2024-ben ez az arány a növekvő nominális gyógyszertámogatás mellett is 27%-ra emelkedett. Ezt az összeget a betegek 0,41%-ának kezelésére költjük – mondta. Szót ejtett a kiadások emelkedésének okairól is, hangsúlyozva, hogy ez nem áremelkedésből adódik. Miután az egyedi méltányosság témakörét elemezte, hazánk gyógyszerkiadásokkal kapcsolatos adatait nemzetközi összehasonlításban is vizsgálta.
Előadása második részében a patikák területi eloszlásával, majd a gyógyszertári tevékenységekkel kapcsolatban osztott meg adatokat. Kitért az árrés kérdéskörére is. Megjegyezte, hogy az MGYK számításai szerint 2024-ben már 8% alatt volt a támogatott árréstömeg; 23.500 Ft-os gyógyszerárnál a nagykereskedelmi árrés már nagyobb a kiskereskedelmi árrésnél.
További terveikkel kapcsolatban két fő irányt jelölt meg: a gyógyszerészi gondozás érdemi tartalommal való megtöltése irányelvek alapján, valamint új gyógyszertári szolgáltatások bevezetése.
„A gyógyszeralkalmazás áttekintése, mint új gyógyszertári szolgáltatás” címmel prof. dr. Szökő Éva, az MGYT tiszteletbeli elnöke következett ezután. Rövid helyzetértékeléssel kezdte: az idősödő társadalom, a krónikus betegek növekvő száma miatt egyre nő az igény az egészségügyi ellátás, a gyógyszerek iránt, ugyanakkor az erőforrások szűkösségével kell szembenézni. Bemutatta az európai kognitív gyógyszertári szolgáltatások három szintjét: emeltszintű kognitív szolgáltatások, alapszintű kognitív szolgáltatások, alaptevékenységek, illetve az ezeket végző országok számát. Az emeltszintű szolgáltatások közül kiemelte a gyógyszerelés áttekintését, amit 19 országban végeznek. A káros gyógyszerhatásokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy több mint 80%-uk elkerülhető lenne!
A továbbiakban a gyógyszeralkalmazás áttekintésével (GYAT), annak három szintjével foglalkozott: I.: vényvalidálás, II.: finanszírozott szolgáltatások számos országban, III.: klinikai gyógyszerészet. A közvetlen cél a második szint elérése. Részletezte a GYAT II. eléréséhez szükséges feltételeket, a priorizált betegcsoportokat, a megvalósítás menetét. Szót ejtett a SZEBB-protokollról, illetve a lehetséges gyógyszerészi intervenciókról. Sorolta a GYAT II. eredményes megvalósításához szükséges feltételeket, kiemelve, hogy a GYAT szolgálatatás kizárólag egységes módszertan, ajánlások alapján végezhető.
„A nemzetközi gyakorlathoz felzárkózva el kell indulnunk a finanszírozott kognitív gyógyszertári szolgáltatásokkal. Első lépésként javasoljuk a gyógyszeralkalmazás áttekintése II. szint bevezetését, mint finanszírozott gyógyszertári szolgáltatást” – fejezte be mondandóját.
Előadása elhangzása után dr. Hankó Zoltán köszönetét fejezte ki prof. dr. Szökő Évának az MGYT élén eltöltött éveiért, amelyek során az MGYK-val közösen számos ügyben, egymást támogatva küzdöttek a szakma jobbítása érdekében.
Dr. Tábi Tamás, a Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézet igazgatója „Mit tehet a gyógyszerész a bőrgyógyászati rendellenességek megelőzésében és szűrésében?” című előadásával következett ezután. Bevezetőként ismertette a napfény bőrre kifejtett hatásait. A kedvező hatásai közül kiemelte a D-vitamin szintézisét, részletezve a napi bevitel ajánlott adagjait. Részletezte a barnulás, a leégés és a napfény ártalom szempontjából az UVA és UVB sugárzás hatásait. A bőröregedés okainak bemutatása után rátért a fényvédelem kérdéskörére, annak fizikai és kémia lehetőségeit ismertette. Részletesen foglalkozott a fényvédő készítmények hatásmechanizmusával. A melanóma kialakulásának rizikófaktorjai, illetve meglétének gyanúja is előadásának témája volt, miközben rendre hangsúlyozta a gyógyszerészek szerepét a bőrgyógyászati rendellenességek megelőzésében és szűrésében. Összegzésként elmondta, hogy a túlzott UV expozíció számos veszélyt hordoz, ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a bőr nem felejt. A bőrgyógyászati rendellenességek megelőzése érdekében felhívta a figyelmet a napvédelem és szűrések fontosságát.
Dr. Biczó Ágota, az NNGYK farmakovigilancia értékelő munkatársa „Mit tehet a gyógyszerész a farmakovigilancia érdekében?” címmel számolt be a gyógyszerek mellékhatásával kapcsolatos tudnivalókról. Idézte a 52/2005. (XI. 18.) EüM rendeletet: A gyógyszerek kiszolgáltatása során a gyógyszerésznek és a gyógyszerész szakmai felügyelete alatt a gyógyszert expediáló szakembernek biztosítania kell egyebek mellett a gyógyszerbiztonságot.
Mi a farmakovigilancia? – tette fel a kérdést a továbbiakban. A WHO 2002-es meghatározása szerint a farmakovigilancia: „a gyógyszerek káros hatásaival, vagy gyógyszerrel kapcsolatos egyéb problémák észlelésével, értékelésével, megértésével és megelőzésével foglalkozó tudomány ill. tevékenység.” Miután részletezte ennek részeit, azzal folytatta, hogy a farmakovigilancia feladata az előny-kockázat arány folyamatos monitorozása a gyógyszer teljes életciklusa alatt, adatok gyűjtése, kockázatkezelés, kockázatok csökkentése, hatékonyság mérése. A mellékhatás-bejelentéssel kapcsolatban elmondta, ezek a farmakovigilancia legfontosabb adatforrásai. Ezért a bejelentések alacsony magyarországi aránya gyógyszerbiztonsági kockázatot jelent. Bemutatta, ki és hol jelenthet, és külön szólt arról, hogy mi az, amit mindenképpen jelenteni kell.
A kockázatokkal és kezelésükkel kapcsolatos ismertetés után feltette a kérdést: hol tud bekapcsolódni a gyógyszerész? Válaszában ismertette azokat a lehetőségeket, ahol számítanak a gyógyszerészekre, majd megjegyezte: „Fontos, hogy a gyógyszerészek ne csak ismerjék a Kiegészítő Kockázatcsökkentő Eszközök releváns elemeit, hanem aktívan alkalmazzák isazokat a napi munkájuk során, hozzájárulva ezzel a betegek biztonságos és hatékony gyógyszeres terápiájához”. Kitért a gyógyszerész szerepére a kulcsfontosságú kockázatok minimalizálásában és a betegoktatásban. Úgy látja, a gyógyszerész aktív és felelősségteljes hozzáállása, proaktív betegtájékoztatása és tanácsadása, valamint a Kiegészítő Kockázatcsökkentő Eszközök szakszerű használata és a szakmai irányelvek követése nagymértékben hozzájárulhat a betegek biztonságos és hatékony gyógyszeres terápiájához, és ezáltal a közegészségügy javításához.
Dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság (ÉMOT) elnöke „Orvosok és gyógyszerészek együttműködése az egészséges életmódért” című előadásával következett ezután. Előadását a kamarai elnöktől vett idézettel kezdte: „Az MGYK azt szeretné, ha a patikák nemcsak logisztikai központok, hanem népegészségügyi helyek lennének”, valamint megjegyezte, hogy a gyógyszertárak életmód-betegségeket védhetnek ki.
A továbbiakban az életmód orvoslás történetébe engedett bepillantást: 1989-ben született a „lifestyle medicine”. Az EMOT 2013-ban alakult, 2025-ben pedig – az EU-ban elsőként – elkészült az Életmódorvostan és prevenció licenc.
Részletezte azokat az életmóddal kapcsolatos tényezőket, amelyek nagymértékben befolyásolhatják az emberek egészségi állapotát. Ilyen például a táplálkozás, dohányzás, mozgáshiány. Több adatot is megosztott azzal kapcsolatban, hogy az egészségtelen életmód mennyire befolyásolja a halálozások számát, hazánkban például az egészségtelen életmód évente 61 ezer ember halálát okozza. Bemutatta a rendszeres fizikai aktivitás kedvező hatásait, szólt az elmondottakkal kapcsolatos európai és hazai tapasztalatokról is.
Miután kitért az ezzel kapcsolatos irányelvekre, szólt a gyógyszerészek szerepéről is. „Évente 110 millió gyógyszerész-páciens találkozó történik, a gyógyszerész életmód és életvezetési tanácsokat is adhat” – emelte ki. Bemutatta a szakértői testületüket, amelynek gyógyszerész tagja dr. Fang Simon, az MGYK alelnöke.
Előadása végeztével együttműködési megállapodást írt alá dr. Babai László az ÉMOT és dr. Hankó Zoltán az MGYK elnöke.
Végezetül dr. Sándor Csaba, az MGYK országos titkára, a Békéshelp Kft. ügyvezetője ismertette a Kamara flottaszerződéseit. „Ha árrést nehezen tudunk szerezni, legalább segítsünk a kiadások csökkentésében” – ez volt előadásának mottója. Miután ismertette a flottaszerződésekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, részletesen bemutatta azokat. A következő cégekkel áll kapcsolatban a Kamara: MBH Bank NyRt., Duna Autó Zrt., Hunguest Zrt., Atasi Team Kft., Gobal Payments Europe, AYCM, Vodafone – One, Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt., Mol NyRt., IQVIA, Unicredit Bank Zrt., OTP Bank NyRt. További terveikkel kapcsolatban a Porsche Hungaria Kereskedelmi Kft-vel való szerződéskötést említette.
mgyk.gyh
Fotó: Mogyoróssy Márton
