Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924, Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu  Hivatali kapu: MGYK
Web: www.mgyk.hu
Nyomtatható változat
2019. december 13.
Számvetés – I.

A GYKTN péntek délelőtti blokkjában a lezáruló kamarai ciklust vették górcső alá a gyógyszerészet egyes területei szempontjából.

 

Számvetés – I.Az első előadó dr. Hankó Zoltán volt, aki „Az elmúlt négy év szakmapolitikai törekvései a jogalkotás és a napi gyakorlat tükrében” címmel osztotta meg mondandóját a hallgatósággal. Mint mondta, nehéz a rendelkezésre álló időben összefoglalni az elmúlt négy évet, és felhívta a figyelmet arra, hogy a honlapon megtalálhatók az elmúlt küldöttközgyűlések elnöki beszámolói.

A továbbiakban a szakmapolitikai törekvéseikről ejtett szót, amik két nagy pilléren nyugszanak: egyrészt a 2010-ben, az akkori kormánnyal kötött, a strukturális rendszerváltással kapcsolatos stratégiai megállapodáson, másrészt a többségi gyógyszerészi tulajdon megvalósulásával induló szakmai rendszerváltáson. A tulajdonosi programmal kapcsolatban szót ejtett a hazánk elleni kötelezettségszegési eljárásról, a szindikálás tilalmáról és a Patika Hitelprogramról is. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy az ügy még nem került teljesen nyugvópontra.

A Kamara jövőképét, illetve a cselekvési programját említette a következőkben. „Sok területen komoly munka folyt, de néhányon még van tennivalónk” – mondta. Az adherencia program elindult – folytatta, majd ismertette, hol tartanak, milyen eredményeik születtek az eddigiekben, valamint kitért a program feltételeire is, így pl. egy egységes interakciós adatbázisra, illetve az EESZT adherencia-fejlesztés szempontjából fontos fejlesztéseire. A gyógyszerész gondozási irányelvek többsége kidolgozásra került.

Az ügyelet kérdésköre következett ez után, amivel azt elnök már 1995 óta visszatérően foglalkozik. A rendeleti szabályozás még várat magára. Az OGYÉI-vel konszenzusra jutott ez ügyben a Kamara, közös álláspontjukat már benyújtották az Államtitkárságra. A képzés, szakképzés, továbbképzés kérdéskörére is kitért az elnök. Szólt a 2016-tól életbelépő KKK-ról, majd a jövendő gyógyszerészhallgatók felvételijével kapcsolatos történésekről tájékoztatott. Jövőre várhatóan összesen 450-460 hallgatót vehetnek fel a képzőhelyek. A szakképzéssel kapcsolatban elmondta, hogy komplett javaslatcsomagot nyújtottak be és kiemelte az államvizsgások szemináriumi gyakorlatát.

Céljuk továbbá, hogy készüljön egy egységes gyógyszerügyi ismereteket tartalmazó tankönyv. Az EESZT fejlesztésekkel, a szerializációval és az étrend-kiegészítő program ismertetésével fejezte be előadását.

Számvetés – I.Dr. Sohajda Attila alelnök a gyógyszertári ágazat gazdasági paramétereiről adott tájékoztatást, amelyeket csak 2017-ig tudott ismertetni, ugyanis a KSH-tól eredetileg kapott adatok között nem szerepeltek azok a gyógyszertárak, amelyek a KIVA szerint adóztak, és csak a közeli napokban kapták meg a módosított adatokat.

Az adatok elemzése alapján kiderült, hogy a gyógyszertári vállalkozások nettó árbevétele 2015 környékén stabilizálódott, majd emelkedett. A fedezeti bevételek a 2015-ös stabilizációt követően jelentősen nem változtak, a klasszikus árrésszint nagyon lassú növekedést mutat. Kitért a veszteséges vállalkozásokra is, számuk 2015-re stabilizálódott, azóta stagnál. Lényegesen nem változtak a fordulónapi készletek sem – folytatta, nincs komoly szállítói tartozás sem, a nagykereskedők szerint is határidőre fizetnek a gyógyszerészek. „Leglátványosabban a saját tőke emelkedett, ami a hosszú távú stabil működés biztosítéka” – hangsúlyozta. A „legfájóbb” táblázat a személyi jellegű ráfordításokat mutatta, ami ugyan folyamatosan nő, de a nemzetgazdasági átlagot nem éri el.

Összegezve megállapította, hogy az összforgalom folyamatosan, évente 4-6 százalékkal nő, a támogatott forgalom 70%-a az összforgalomnak, de a kompenzációkkal együtt is csak az árréstömeg 50 %-át teszi ki. Az adózott eredmény 2015-től jelentően nem növekedett. Úgy látja, 10-12 milliárd forint forrásnak kéne érkezni az ágazatba. „Szégyenkeznünk nem kell, de van teendőnk a következő ciklusban is” – fejezte be.

Számvetés – I.Dr. Nyíri László, aTEÉ alelnöke a vidék gyógyszerellátását vette górcső alá. Mint elhangzott, a Kamara a kérdést már több fórumon is tárgyalta, sokrétűen foglalkoztak vele, egy átfogó elnöki értékelés is készült róla, ami a Gyógyszerészi Hírlap decemberi számában olvasható. Előadásában arra helyezte a hangsúlyt, hogy a valós problémán kívül még mi terheli ezt a kérdést. Úgy látja, tartósan napirenden lesz ez a téma – egyéb szempontok miatt is.

Konkrét adatokat is megosztott a hallgatósággal, amiből megállapítható, hogy hazánkban a lakosságszámhoz viszonyítva a gyógyszertárak száma európai viszonylatban is jó, valamint megfelelő az eloszlásuk is. Megállapítható továbbá, hogy a népesség 17%-a él 2000 fő alatti településeken, ez a települések 80%-a. Elhanyagolható azon 1000-2000 fős települések száma, ahol nincs valamilyen gyógyszerellátás. Az ismertetett adatok mélyebb elemzéséből más következtetés vonható le, mint az, ami sok esetben az egyes médiumokban olvasható. A mélyebb elemzés azt mutatja, hogy több mint 9 millió ember gyógyszerellátása biztosított, és míg 1990-ben 900 településen volt gyógyszertár az országban, ez mára megduplázódott, ami egyedülálló növekedést jelent.

A vidék gyógyszerellátásával kapcsolatban az MGYK álláspontja, hogy elsősorban a jelenleg működő gyógyszertárak menedzselését kell megoldani. Nyitottak a továbbfejlesztésre, a jelenlegi struktúrán belül kell megoldani a gondokat.

„Miért fontos, hogy folyamatosan figyeljünk arra, hogy mi történik ezen a területen?” – kérdezte. Válaszában felhívta a figyelmet a gyógyszer-automaták és más kísérletek veszélyeire, ami nemcsak a kistelepüléseket érinthet.

Számvetés – I.Dr. Süle András,a KKSZ elnöke a kórházi-klinikai gyógyszerészet szempontjából értékelte a lezárult ciklust. Bemutatta a szervezetet, amely egy kicsit „furcsa” a többihez képest – most ért véget az első teljes kamarai ciklusuk. „A kórházi gyógyszerészeknek a betegek között van a helye” – hangsúlyozta. Jól lehet gépesíteni bizonyos patikai feladatokat, de a kórházi-klinikai gyógyszerészet más jellegű. Az amerikai kórházi gyógyszerészek szervezetének vezetőjét idézve elmondta, a gyógyszerészet jövője tőlük függ, az lesz belőle, amit ők tesznek vele. Kitért az Európai Tanács megfogalmazására is, miszerint a gyógyszerészeknek sokkal nagyobb feladata van, mint a „dobozok” expediálása.

Működésük során egyre több gyógyszerész szervettel tartják a kapcsolatot, az elmúlt négy évben is próbáltak egyre több „kezet megfogni”. Kitért a gondjaikra, a legnagyobb kihívás a létszámkérdés. Ismertette a dolgozók korfáját, a nemek eloszlását, végezetül pedig az egyetemi oktatással és a szakképzéssel kapcsolatos kérdéseket osztott meg a hallgatósággal.

Számvetés – I.Dr. Bárdos Attila az Ipari Állandó Bizottság elnöke és dr. Ács Zoltán országos titkár „A lezárult ciklus értékelése az ipari gyógyszerészet szempontjából” című előadását dr. Bárdos Attila adta elő. Ismertette az iparban dolgozó gyógyszerészek állandó kamarai feladatait, ilyen például javaslatok tétele, azok véleményezése. A gyógyszerészeti konferenciákon való aktív részvétel is ide tartozik.

A legnagyobb eredményüknek a végzős gyógyszerészhallgatók egyhetes gyógyszeripari szakmai gyakorlatát nevezte. A 2017/18-as tanévben indult a graduális képzésbe illesztett gyakorlat 40 fővel, de idén már 70 fő jelentkezett. Céljaik között említette az ipari gyógyszerészek számának növelést a kamarai tagok között. Ezzel kapcsolatban említette kérdőíves felmérésüket, ami eredményének köszönhetően jobb betekintést nyerhettek az ipari gyógyszerészek tevékenységébe. A Gyógyszerészi Hírlapban állandó rovat indult munkájuk bemutatására, ez részben megvalósult, de van még vele tennivaló. Tervezik továbbá a kapcsolat erősítését más gyógyszerészeti szervezetekkel is.

mgyk.gyh
Fotó: dr. Nagy Vilmos, Pap Tímea

Számvetés – I.

Számvetés – I.

 

 

 

 

2018 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA