Magyar Gyógyszerészi Kamara
értékteremtő érdekvédelem
akadálymentes verzió
Vissza az alapértelmezett verzióhoz H-1068 Budapest
Dózsa György út 86/b
Tel.: (+36-1) 351-9483
(+36-1) 413-1924
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu
Keresés RSS
Kezd?lapA KamarárólTovábbképzésekSzakmai fórumPályázati lehet?ségekKamarai tagsági információkIrattár
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó
Regisztráció
OK
GYIK
2018. 08. 30.
Tájékoztató az e-ügyintézésr?l
»
2016. 11. 23.
Tudnivalók az étrend-kiegészít?kel kapcsolatos megállapodásról
»
2014. 09. 22.
Személyi jogosok pontszám igazolása ? mgyk.hu
»
2014. 06. 10.
Ki állítja ki a gyakorlati pont igazolást? - MGYK Országos Hivatala
»
2017. 06. 20.
Az AEEK m?ködési nyilvántartással kapcsolatos tájékoztató anyagai
»
Tovább »
Gyógyszerészi Hírlap
Hírlevelek
Sajtófigyel?
2021. 09. 17.
Nem köteles jelenteni, ha pozitív a tesztje - pestihirlap.hu
»
2021. 09. 17.
Magyar fejlesztés? Covid-elleni gyógyszer klinikai tesztje indul - napi.hu
»
2021. 09. 17.
Már csak oltottak gyógyíthatnak - nepszava.hu
»
2021. 09. 16.
Az SZTE hallgatói is részt vettek az Amerikai Magyar Orvosszövetség nyári konferenciáján - u-szeged.hu
»
Tovább »
Szolgáltatások
2020. 07. 21.
Együttm?ködési megállapodást kötött az MGYK és a MOK Komplex - frissítve 2020. 07. 21.
»
2020. 06. 14.
Volvo: kedvezmény kamarai tagoknak
»
2019. 08. 27.
ATASI – Adatvédelmi módszertan gyógyszertáraknak
»
2019. 01. 07.
All You Can Move (AYCM) SportPass kamarai tagoknak
»
2017. 03. 10.
Együttm?ködési szerz?dést kötött az MGYK és a Global Payments Europe
»
Tovább »

E-Papír

 Bannerek

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek

 

MOL-MGYK tájékoztató!

Bannerek

 

 Vodafone

Bannerek

 

 

Gyógyszerész Gondozási Bizottság

Székely Krisztina: A hamisított gyógyszerek elleni küzdelem kétfrontos harc kell, hogy legyen-euractiv.hu
2011. február 22.

Az Európai Parlament képvisel?i február 16-án megszavazták a hamisított gyógyszerek ellátási láncba való bekerülésének és forgalmazásának megakadályozásáról szóló új jogszabályt. A hamisított gyógyszerek magyarországi helyzetér?l, a jogszabály következményeir?l Székely Krisztinát kérdeztük.

Székely Krisztina vegyészmérnök, szabadalmi ügyviv?. 20 éven keresztül a gyógyszeriparban dolgozott különböz? vezet? beosztásokban a Richtert?l a Pfizer gyógyszergyárig. 9 évig az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke is volt. Jelenleg a Hamisítás Elleni Nemzeti Testületben vezeti a gyógyszerhamisítás elleni küzdelmet.

Mekkora veszélyt jelentenek Magyarországon a hamisított gyógyszerek?

Magyarország a hamis gyógyszerekkel kevésbé fert?zött területek közé tartozik, különböz? becslések alapján a teljes gyógyszerforgalom körülbelül 3 százalékára teszik a hamis készítmények arányát. Ezek a készítmények egyel?re nem kerültek bele a legális gyógyszerelosztó láncolatba, tehát a patikában nem kapunk hamis gyógyszert. Annál inkább, viszont az interneten, utcán kínált készítmények dönt? többsége, mondhatni az összes bizonyosan hamis. Magyarországon az internetes gyógyszerkereskedelem nem legális, tilos interneten gyógyszert árulni, ezért amit ott árulnak, az bizonyosan nem az eredeti forrásból származó, hanem hamis készítmény.

Hogyan lehet védekezni a gyógyszerhamisítás ellen?

Többféle módon próbálja visszaszorítani az Unió a gyógyszerhamisítást, az egyik módja az, hogy minden gyógyszerkészítményt, els?sorban a receptköteles gyógyszerkészítményeket, egyedi azonosító jelz?vel kell ellátni és ezek alapján a kiskereskedelemben beazonosítható lenne az a doboz, és megállapítható, hogy eredeti-e, vagy hamis. Ez az egyik. A másik, hogy igyekszik megnehezíteni a gyógyszerek újracsomagolásakor a kereskedelembe bekerül? hamis készítményeknek a lehet?ségeit.

Hogy áll az Unió a gyakorlati megvalósítással?

Az els? pontnál, ahol egyedi azonosítóval látják el a készítményeket, ott még az Unió meg kell hogy alkossa a jogszabályt, amelyik pontosan megmondja, hogy milyen legyen ez az egyedi azonosító. Miután többféle kísérleti változat is létezik már, hogy például rádiófrekvenciás jelekkel, hologramokkal, kétdimenziós kódokkal - még nagyon sok módszer van - azonosítsák a gyógyszereket, most az Unió költséghatékonysági számításokat fog végezni, és ennek alapján kiválasztja azt a módszert, amit majd egyetemessé tesz. El lehet gondolni, hogy ez mennyi id?be fog kerülni, és micsoda óriási lobbyharc fogja meghosszabbítani, illetve megnehezíteni a folyamatot. Ugyanígy, kell még egy listát alkotni, hogy melyek azok a receptköteles készítmények, amiket mégsem kell ellátni ilyen jelzéssel. Miután az egyedi azonosítók alkalmazása és leolvasása is költségigényes folyamat, ezért nyilvánvaló, hogy a gyártók azokat a készítményeket, amiket nem féltenek a hamisítástól, megpróbálják majd kivenni a jogszabály hatálya alól. Itt is várható még hosszas huzakodás.

Az egyik az újracsomagolás kérdése az Unióban kényes ügynek számít. Az Európai Unióban alappillér az áruk szabad mozgása. Ezért az Európai Unió jogszabályai megengedik, hogy az úgynevezett párhuzamos kereskedelemben, az egyik országban eladott gyógyszert egy nagykeresked? átszállíthatja a másik országba, és ott az árkülönbségeket kihasználva saját neve alatt, új csomagolásban eladhassa. Ez rendkívül nagy veszélyeket rejt magában, miután ha hozzányúlnak egy gyógyszer dobozhoz, akkor egyrészt emberi tévedés is beállhat, másrészt ez a melegágya annak, hogy hogy lehet belekeverni hamis készítményeket az eredeti közé, amit aztán rettenetes nehéz megállapítani. A gyógyszergyártók és nagyon sok civil szervezet azért lobbyzott, hogy szüntessék meg ezt a lehet?séget. Azonban az Unió els?sorban annak hatására, hogy a szabad kereskedelmet nem szabad gátolni, (de nyilván ebben nagyon nagy szerepet játszottak a keresked?k is, akik ezért lobbyztak, hogy megmaradhasson), továbbra is megengedi a gyógyszer átcsomagolást. Annyival nehezíti, hogy az átcsomagolás után az új dobozra ugyanazokat az egyedi azonosítókat, hasonló szigorúsággal kell rátenni, mint az eredeti dobozon volt. Azt hiszem, hogy ez közel sem az optimális megoldás, de mégis egy lépés, tehát jobb, mint a semmi. Az, hogy az internetes portálokat  ahol gyógyszert árulnak, ezentúl regisztrálni kell és logóval ellátni, hogy meg lehessen állapítani, hogy melyek a jó, elfogadott, szabályos árut áruló portálok, ez is egy jó dolog, de kevés országot érint az Unióban, mert csak négy-öt országban engedélyezett a gyógyszerek internetes kereskedelme. Tehát ez például Magyarországot nem érinti, nálunk továbbra is illegális lesz minden interneten árusított gyógyszert.

Elégedett az új uniós jogszabállyal?

A mostani jogszabály, ami egy eddigi gyógyszer jogszabálynak a módosítása, egy fontos lépés el?re, annak irányába, hogy az Unió legalább felismerte a gyógyszerhamisításban rejl? veszélyeket. Én úgy gondolom, hogy gyors hatást és gyors sikert azonban nem várhatunk t?le. Már csak azért sem, mert ez jogszabály nagyon sokára fog életbe lépni. Van egy olyan pontja, mely szerint különböz? csatlakozó szabályok jogalkotását kell megtenni és amikor ezek elkészülnek, onnan számítva három év múlva  léphet életbe.

Hogyan lehetne javítani vagy gyorsítani a folyamaton?

Én úgy gondolom, hogy az Unió jogszabályalkotása mindig ilyen, a folyamatok rendkívül lassúak, nagyon körülményesek, nyilván azért, mert nagyon sok szerepl? játszik közben. Úgyhogy pláne egy ilyen kényes döntésnél, hogy költséghatékonysági elemzések alapján kiválasztják az üdvözít? módszert, én nem hiszem, hogy ezen különösebben lehet gyorsítani, inkább csak sajnálom, hogy addig is, továbbra is tág teret kapnak a hamisítók.

És mit tesz a a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület a gyógyszerhamisítás elleni küzdelemben?

A HENT a szellemi tulajdon védelmét és a fogyasztók érdekeit szolgálja, célja olyan magyarországi szemlélet kialakítása, amely elítéli a hamisítást és a kalózkodást. Ennek érdekében lakossági felvilágosító munkát végez, és a jogszabályi környezet módosítását is kezdeményezi.

Ez egy kétfrontos harc kell, hogy legyen. Egyrészt a rendvédelmi szervek feladata, hogy meggátolják a hamis gyógyszerek gyártását, illetve importját, terjesztését, másrészt viszont nyilvánvaló, hogy amíg az emberek nem érzik kell?képpen veszélyesnek az ellen?rizetlen forrásból származó gyógyszerek bevételét, addig mi sem fogunk tudni eredményeket elérni. Rendszeres felvilágosító, tudatformáló tevékenységre is szükség van tehát, amit a Testület igyekszik kampányszer?en végezni.

Székely Krisztinával az EurActiv részér?l Kiss Rita beszélgetett. forrás: EurActiv.hu

Kapcsolódó oldalak:
Fellépnek a hamisítók ellen - mno.hu
Magyarországot is elárasztják a hamis gyógyszerek - vg.hu
Magyarországon is tevékenyked? gyógyszerhamisító hálózatot számoltak fel - MTI
Lebuktak: mindegyik megrendelt termék hamis volt - hirado.hu
Online fórum a gyógyszerszabályozásról - Pharma IQ - nemzetközi online közösség - hamisitasellen.hu
« Vissza
Betegsarok
2020. 12. 22.
Az étrend-kiegészít?kkel kapcsolatos együttm?ködéshez csatlakozó gyógyszertárak listája
»
2020. 02. 18.
Betegjogi képvisel?k elérhet?ségei
»
2020. 01. 19.
Segítség gyógyszerésznek, betegnek
»
2016. 05. 25.
Megsz?nik a „diabetikus”, „cukorbetegek is fogyaszthatják” és a narancssárga kör jelölés – ogyei.gov-hu
»
2016. 03. 11.
A tavaszi fáradtság okai – és amit ellenük tehetünk – tetplatform.hu
»
Tovább »
Eseménynaptár
«
2021 szeptember»
hkszcspszv
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30
konferencia  testületi esemény  továbbképzés  szabadid?s esemény 
Hirdet?tábla
Állás
Helyettesítés
Egyéb
Tovább »
Közös dolgaink
2019. 05. 24.
Bels? Min?ségügyi Kézikönyv III. kiadás
»
2020. 09. 07.
Elnöki beszámolók a Kamara küldöttközgy?léseire
»
2019. 03. 27.
Az MGYK XI. Vándorgy?lésér?l
»
Tovább »
Gyógyszertár-m?ködtetés
2017. 03. 09.
Pályázati lehet?ségek gyógyszertárak számára
»
2016. 03. 03.
A gyógyszertári finanszírozási el?leg alakulása 2010-t?l 2016. januárig
»
2016. 03. 03.
A gyógyszertári vállalkozások 2014. évi mérlegbeszámolóinak és pénzügyi helyzetének alakulása
»
Tovább »
Hasznos linkek
Jogszabálykereső
Kamarai tájékoztatók
2020. 03. 31.
Kórházi Min?ségirányítási Standardok
»
2016. 01. 07.
Min?ségügyi kézikönyv gyógyszertáraknak ? II. kiadás
»
2014. 06. 26.
1/2014 (VI. 19.) MGYK ELNÖKSÉGI AJÁNLÁS GYÓGYSZERTÁRI UTAZÁSI TANÁCSADÁSHOZ - MGYK
»
Tovább »
Tovább »
Archívum
A honlapon található információk célja az egészségügyi ismeretek bővítése, de ez nem helyettesíti az orvos, gyógyszerész, vagy más szakember felkeresését.
© 2008–2017 Magyar Gyógyszerészi Kamara - Minden jog fenntartva - Regisztráció a védett tartalmak eléréséhez! Hírlevélre történ? le- és feliratkozás!
Utolsó módosítás: 2021. 09. 19 vasárnap