A cikk gyógyszerészetet, gyógyszertárakat közvetlenül érintő részeit kékkel kiemeltük - a szerk.

Jövőre is számíthatnak béremelésre az egészségügyben dolgozók, s az államtitkárság továbbra is különös figyelmet kíván szentelni a népegészségügyi programoknak – derült ki Szócska Miklós lapunknak adott interjújából. Az egészségügyért felelős államtitkár elmondta, következő lépésként az alapellátás finanszírozásának emelése szerepel a naptárukban. Az ágazatban dolgozók megtartása érdekében hozott intézkedéseknek már látszik a hatása, ugyanis tavaly kevesebb orvos távozott külföldre. Az idei első fél évre vonatkozó adatok szintén csökkenő tendenciára utalnak.

Szócska kiemelte, a kórházak adósságát már hatékonyabban tudják kezelni, s mivel a szektor működése mostanra átlátható, a továbbiakban a civil szervezetek működésénél kívánják ugyanezt elérni. Hangsúlyozta, a patikák túlnyomó többsége megfelel a januárig teljesítendő gyógyszerészi tulajdonlásra vonatkozó szabálynak. Közölte, január 1-jén azok a gyógyszertárak is kinyithatnak, amelyekben még nem működik az új jogszabályoknak megfelelő online pénztárgép.

 

„Már látszanak az eredmények” 

Szócska Miklós: Az egészségügyi alapellátás finanszírozásának megemelését tervezi a kormány

A bérfejlesztés folytatódik – egyebek mellett erről beszélt Szócska Miklós lapunknak adott interjújában. Az egészségügyért felelős államtitkár rámutatott: a népegészségügyi programoknak jövőre is fontos szerepük lesz, szeretnék elérni például az emlőszűréseken való magasabb részvételi arányt. Tájékoztatása szerint a 25 százalékos gyógyszerészi tulajdonlásra vonatkozó szabálynak csupán 187 gyógyszertár nem felelt meg december elején. 

Számos egészségpolitikai intézkedés történt május óta, amikor utoljára beszélgettünk. Melyiket emelné ki ezek közül?

– Lehet, meglepő, amit mondok, de az első helyre azt tenném, hogy most már a kezelőorvos látja, betege az egészségbiztosító terhére milyen ellátásokat vett igénybe. Ezt a lépést, amely részét képezte az egészségügyi elektronikus szolgáltatások fejlesztésének, azért emelném ki, mert középtávon forradalmasítani fogja az ellátásokat, a megelőzést. Körülbelül negyed-fél év múlva a páciensek azt fogják észrevenni, hogy nem küldik el őket ismételten laborvizsgálatra. Ez idáig ugyanis a háziorvos nem látta a kórházi laboreredményeit, de erre most majd lehetőség nyílik. A következő helyre az egészségügyi dolgozók megtartása érdekében hozott intézkedéseket tenném. Hatalmas eredmény, hogy elvégeztük a második finanszírozásemelést az alapellátásban, a második általános béremelést, továbbá az idén is el tudtuk indítani a rezidensösztöndíjakat. A kórházi fejlesztéseknek szintén nagy jelentőséget tulajdonítok. A nem dohányzók védelméről szóló törvény első hatásai ugyancsak pozitívak, s hoztunk egy olyan szabályt – a transzzsírrendeletet –, amely több ezer életet ment majd meg.

– Az egészségügyi dolgozók béremelése kapcsán azt mondta, a bérrendezés jövőre sem állhat le. Mikorra várható a következő intézkedés, kik lesznek előnyben részesítve?

– A következő lépésként mindenképpen az alapellátás finanszírozásemelése szerepel a naptá-runkban. Arról, hogy ezt miként fogjuk végrehajtani, még zajlanak az egyeztetések, de az már biztos, hogy ezt meg fogjuk lépni.

– Utóbbira már az idén is sor került, a szakma ugyanakkor nem fogadta kitörő örömmel. Szerin-tük az erre szánt összegből érdemben továbbra sem lehet az ellátás minőségét javítani és a béreket emelni, s a már régóta sürgetett generációváltás sem oldható meg.

– Én annak csak örülök, ha drukkolnak nekünk, hogy folytassuk az intézkedéseket. Mindent meg is teszünk ezért. Ugyanakkor egy gazdasági világválság idején azt is nézni kell, hogy 2002 és 2010 között nem volt általános béremelés, míg a mostani ciklusban kétszer is emelhettük a fizetéseket.

– A rezidensösztöndíjakat novemberben hirdették meg, s a kör idén is bővült. Mit gondol, ez elég a fiatal orvosok itthon tartásához?

– A béremelésnek és a rezidensösztöndíjaknak együttesen már látjuk a hatását. Korábban nem volt pontos statisztika a külföldre távozni akaró dolgozók számáról. Nem lehetett tudni, hogy ki az, aki először kérte ki a munkavállaláshoz szükséges igazolást, aki már kinn van és meg akarja újítani azt, vagy éppen Magyarországon végzett külföldiként az otthoni munkavállaláshoz igényelte a dokumentumot. Mostanra nagyon jó letisztítottuk ezeket az adatokat. Látjuk a valós számokat, amelyek alapján a tavalyi volt az első év, amikor csökkent a fiatalok elvándorlása, és elmondható, hogy az idén is csökkenő tendenciát tapasztalunk. Sőt, egyre többen térnek vissza külföldről. Úgy tűnik tehát, hogy a korábbi trend megfordult, egyértelműen látszik a beavatkozások eredménye.

– Már az évi végi statisztikák is megvannak az egészségügyi dolgozók elvándorlására vonatko-zóan?

– Még csak az első féléves adatot látjuk, s azok alapján az orvosok között kevesebb a külföldre távozók száma. A migrációs aktivitás elsősorban azoknál csökkent, akik nem rendelkeznek szakvizsgával, tehát a rezidenseknek, szakorvosjelölteknek. Tény, hogy a szakdolgozók esetében még növekvő tendencia tapasztalható, de ennél a csoportnál azért sem láthatjuk a pozitív fordulatot, mert az első fél évben még nem történt meg a szakdolgozókat kiemelten érintő béremelés. Bízom benne, hogy az intézkedés hatása már látszik majd az év végi adatokat összegző statisztikákban.

– A kórházi fejlesztéseket is a legfontosabb intézkedések közt említette. Mi zajlott le az érintett intézményekben?

– Amikor tavaly átvettük az ellátórendszer intézményeit, azok fejlesztési projektjeit is a kezünkbe vettük. Ugyanakkor ezeknek a programoknak volt egy csaknem 30 milliárd forintos forráshiánya. Ennek többek között az alultervezett költségvetés vagy az árfolyamváltozás volt az oka. Elmondható, hogy mostanra ezt a problémát orvosoltuk Olyan mértékben fejlődik az ellátórendszer, amire korábban nem volt példa. Azok a betegek, akiket például Győrben vagy Kaposvárott már az új kórházi falak között kezelnek, vagy akiket Veszprémben már az új műszerekkel látnak el, már tudják, hogy milyen egy XXI. századi intézményben gyógyulni. Szintén kiemelném, hogy idén indítottuk el tíz onkológiai projektet is.

– A laboratóriumi diagnosztikára fordított összeg azonban évek óta szinte változatlan. Számít-hatnak-e a laborok a közeljövőben változásra?

– Középtávon mindenképpen, de ennek együtt kell járnia egy szervezett hatékonyságnöveléssel.

– A közelmúltban rendezték a kórházak adósságát, azonban az adósságállomány fele még így is megmaradt. Milyen hosszú távú megoldást lehetne nyújtani a problémára?

– Mostanra már egy olyan menedzsmentkontroll-rendszer működik az egészségügyben, hogy képesek vagyunk az egyes intézmények költségeit összehasonlítani. A kórházakkal való tárgyalá-sokon tapasztaltunk például olyat, hogy egy adott intézménynek két és félszer annyiba került az étkeztetése, vagy az informatikai szolgáltatásai tízszer annyi költséget emésztettek fel, mint az „etalonkórházakban”. Ezeket az eseteket most már tudjuk kezelni, s folyamatosan követjük az adósságállományt, tehát célzottan tudunk beavatkozni. Pedig a helyzetet még az is nehezítette, hogy az előző ciklusból megörököltünk egy egyhavi forráshiányt is. Egyébként vannak olyan országok, ahol ezzel a problémával semmit nem tudnak kezdeni, például a spanyol kórházi szektor adósságállománya hússzor nagyobb a miénkhez képest, és a fizetési határidők egy éven túliak.

– Az intézmények állami kézbe vétele miként hatott a gazdálkodásra?

– Már tízmilliárdhoz közelít az az összeg, amelyet a központi közbeszerzésekkel éves szinten megtakarítottunk: a gyógyszerbeszerzéssel a teljes kórházi gyógyszerkiadásokhoz viszonyítottan eddig 10, a gázzal 20, az árammal 15 százalékos megtakarítást értünk el. Van olyan gazdasági társaságból költségvetési intézménnyé alakult kórház, ahol csak azáltal, hogy nem a korábbi formában működik, egymilliárd forintot takarítottunk meg.

– Durván két hónap telt el a határon átnyúló egészségügyről szóló európai uniós irányelv élet-belépése óta. Mekkora mozgást tapasztaltak ez idáig, akár az országból kiáramló betegeket, akár a beérkező pácienseket tekintve?

– Én ez idáig semleges jelentéseket kaptam, tehát nem tapasztaltunk sem a bejövő, sem a kimenő betegek esetében kirívó adatokat.

– Jelentős változás, hogy január 1-jéig a már működő patikák esetében a gazdasági társaságban a gyógyszerészi tulajdonnak meg kell haladnia a 25 százalékot. A kötelező tulajdonlás megkönnyítése érdekében elindították a patikai hitel- és tőkeprogramot. Látják már, hogy mennyien kívánnak élni a lehetőséggel? Hány esetben kell az államnak felvásárolni gyógyszertárat?

– December elején az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) tájékoztatása szerint már csak 187 patika nem teljesítette ezeket az előírásokat. Ugyanakkor mindenhol folyamatban van a társasági szerződés módosítása, amelyet január 31-ig kell benyújtani az OTH-nak. Bár a változásban ellenérdekelt felek az államosítás kifejezéssel akarják elriasztani a patikusokat, tény, hogy a gyógyszertári liberalizációt felszámoló folyamat jól halad. A patikák szakmai kontroll alá kerültek, megjelent a személyes szakmai felelősség elve, megtörtént az egészségügyi ellátórendszerbe való integráció. Állami elővásárlási igény ez idáig nem érkezett, ami ugyebár csak abban az esetben lép életbe, ha az adott tulajdonrészt nem gyógyszerészeknek kívánják eladni. Ám ilyenkor is csak átmeneti időre, amíg utóbbit pályázatként a patikusoknak meg nem hirdetik. Az állam tehát minden esetben abban kíván segítséget biztosítani, hogy ne valamilyen befektető, lánc vásárolja fel a gyógyszertárat, hanem legyen meg a szükséges gyógyszerészi tulajdon.

– A közelmúltban azt mondta, Magyarország adatnagyhatalomnak számít, ezért kezdeményezi majd egy nagy adatszövetség felállítását, ami hatással lehet a betegségregiszterekre, és hosszú távon komoly kutatási lehetőséget jelenthet. Mi lesz majd ennek a testületnek a feladata?

– Ebbe a szövetségbe a gyógyszergyártókat, a diagnosztikai beszállítókat várjuk. Magyaror-szágon a finanszírozási rendszerben rengeteg adat képződik az ellátással kapcsolatosan. Ha ezeket szervezettebb, strukturáltabb formában tudjuk feldolgozni, akkor látni fogjuk, hogy melyik terápia hatékony, egyes állapotokban milyen kezelést kell nyújtani a betegnek. Hazánknak nagy kincsesbányát jelent, hogy egyéni betegazonosítója van, ebben egy nagyon erős kutatási poten-ciálunk lehet. Meggyőződésem, ha ez az adatszövetség strukturáltabbá teszi ezeket az adatokat, minden kutató Magyarország „bekötésével” akarja majd az innovációs kutatását végezni. Az államtitkárság a maga részéről az elektronikus egészségügyi szolgáltatások fejlesztésével végzi el az adatbázis rendszerezését és hozzáférhetővé tételét.

– Ennek mikorra lesz látható eredménye?

– Szerintem egy éven belül. Ezen azt értem, hogy ez idő alatt elindulhat az első közös kutató-program, vagy a szereplők megírják az első közös kutatási pályázatot.

– Szintén a terveik közt szerepel a Semmelweis-garanciavédjegy bevezetése, ami a Gyermek-rák Alapítvány tevékenysége kapcsán kirobbant botrány miatt aktuális. Mi lesz ennek a védjegynek a funkciója, milyen alapítványok kaphatják majd meg?

– Elmondhatjuk, hogy az offshore-világot már kitiltottuk az egészségügyből, ezenkívül transzpa-rensek a beszerzések és a különböző adatok. Most eggyel tovább lépünk, és azt mondjuk, hogy a civil szervezetek működését is átláthatóvá tesszük, mivel a betegeknek minden forintra szükségük van. Van egy betegjogi intézményünk, az Országos Betegjogi, Ellátott jogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ, valamint a betegszervezeteket képviselő Nemzeti Betegfórum, ezek fognak majd ajánlásokat tenni az alapítványok működési elveinek megvizsgálása után. Ezzel kiszűrhetjük az olyan rosszindulatú szereplőket, akik csak ki- és elcsalják a betegek és családjuk számára felajánlott pénzt. Márpedig ha valaki visszaél az emberek jóindulatával, az ahhoz vezet, hogy kevesebb adakozó lesz, ami viszont nem engedhető meg.

– A Gyermekrák Alapítvány azzal védekezik, hogy a 850 milliós félrerakott összeget egy gyermekonkológiai kórház felállítására szánták. Ez egy reális terv, szükség van egy ilyen intéz-ményre jelenleg?

– A gyermekonkológia területén nemzetközi összehasonlításban jól teljesítünk, köszönhetően egyebek mellett a központosított rendszernek. Van egy országos rákcentrumunk, továbbá több regionális központunk. Aki igazán jót akar az onkológiai betegeknek, az ezeknek a centrumoknak a megerősítéséhez adja a pénzt, nem pedig évekig parkoltatja.

– Tavaly egy év végi konferencián azt mondta, hogy 2013 a népegészségügyi mozgósítás éve lesz. 2014-ről mit mondana?

– Egyrészről folyatódik a népegészségügyi mozgósítás, visszaváltunk hármasba, és gázt adunk. Kiemelt figyelmet kapnak az egyéni betegutak, az ellátás minőségi fejlesztése, illetve az uniós programok gyorsítása.

– Mondana példát további népegészségügyi intézkedésekre?

– Felpörgetjük az emlőszűrésen való részvételt, mivel a mostani 40-50 százalékos értéknek radikálisan emelkednie kell. Az intézkedést már az új év első időszakában érzékelni fogják a polgárok. Először azokat az asszonyokat szólítjuk meg, akik a legrégebb óta nem mentek el emlőszűrésre, az ő adataikat már legyűjtöttük az adatbázisból. A másik kiemelt intézkedésünk, hogy 58 egészségfejlesztési iroda nyílik a kistérségekben, ahol a szűrőprogramon való részvételt, az életmódváltást segítjük majd elő, s előtérbe kerül a dohányzásról való leszokás is.

– Ha már a dohányzásról való leszokást említette, ez ügyben várható további intézkedés?

– A magyar sikerek megtették hatásukat, ugyanis megszületett a megállapodás a dohányirány-elvről az Európai Bizottság és az Európai Parlament között, amelyről utóbbi májusig fog szavazni. Elmondható, hogy európai szintre emelkedett a nem dohányzók védelméről szóló jogszabály. Az irányelv értelmében például – egy bizonyos türelmi idő után – kivonják a forgalomból a mentolos cigarettát, s tovább szigorodnak a dohánytermékek csomagolásával kapcsolatos szabályok. Magyarország ennek az intézkedésnek az egyik fő támogatója volt, s mivel mi élen járunk a nem dohányzók védelme érdekében tett erőfeszítésekkel, a mi véleményünk súlyozottan esett latba a tárgyalások során.

 

Szalai Laura
Magyar Nemzet

 

A PÉNZTÁRGÉP NEM AKADÁLY. Nyugodtan kinyithatnak azok a gyógyszertárak január 1-jén, amelyekben még nem működik az új jogszabályoknak megfelelő online pénztárgép – mondta Szócska Miklós az MTI-nek. Az államtitkár elmondta, a gyógyszertári informatikáért felelős rendszergazdák időben igényelték a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által megkövetelt pénztárgépeket, így a patikák minden tőlük elvárhatót megtettek az átállás érdekében.

vissza