Közel 190 milliárd forinttal csökkenhet jövőre az Egészségbiztosítási Alap (EA) költségvetése az idei 1460 milliárdos kiadási előirányzatához képest.

A baleseti különadó, a chipsadó és a járulékemelés ugyanis nem fedezi az áfa és minimálbér növelésének költségét és az adósságállományt.

Közel 190 milliárd forinttal csökkenhet jövőre az Egészségbiztosítási Alap (EA) költségvetése az idei 1460 milliárdos kiadási előirányzatához képest. A baleseti különadó, a chipsadó és a járulékemelés ugyanis nem fedezi az áfa és minimálbér növelésének költségét és az adósságállományt.

Az eltérő tételeket nehéz összevetni, az azonban biztos: az idén 300 milliárd forintos gyógyszerkassza-előirányzat jövőre 83 milliárddal lesz kevesebb. Az intézkedés elsősorban a gyógyszergyártók terheit növeli.

Bevételt növelő tétel lehet, ám bizonytalan az egészségbiztosítási járulék mértékének emelésétől, a népegészségügyi termékdíjtól és a baleseti különadó kivetésétől elvárt 57 milliárd forint körüli összeg.

Viszont az áfa 25-ről 27 százalékra, a minimálbér 73-ról 92 ezer forintra emelése 60-70 milliárd forinttal növelheti a kiadásokat, ezt a forráshiányos ágazat nem képes kitermelni.

További negatív hatás lehet, hogy a béremelés elmaradása miatt erősödhet az ágazatban dolgozók elvándorlása – vélik szakértők.

Tovább romolhat a betegellátás

Biztos a gyógyszerkassza csökkentése és az intézmények eladósodása

Az EA jövő évi költségvetésének kiadási és bevételi tételeit nehéz összehasonlítani, mivel az ideitől eltérő szerkezetben készült – mondta a Világgazdaságnak Dózsa Csaba, a Magyar Egészség gazdaságtani Tudományos Társaság elnöke. Az azonban biztos: az idén 300 milliárd forintos gyógyszerkassza-előirányzat jövőre 83 milliárddal lesz kevesebb. Az intézkedés elsősorban a gyógyszergyártók terheit növeli. Számítások szerint jövőre a cégek állják a biztosító által támogatott orvosságok költségeinek minden ötödik forintját, két éve minden hetedik származott tőlük.

Bevételt növelő tétel lehet, ám bizonytalan az egészségbiztosítási járulék mértékének emelésétől, a népegészségügyi termékdíjtól és a baleseti különadó kivetésétől elvárt 57 milliárd forint körüli összeg. Viszont az áfa 25-ről 27 százalékra, a minimálbér 73ról 92 ezer forintra emelése 60-70 milliárd forinttal növelheti a kiadásokat, ezt az ágazat nem képes kitermelni – véli Dózsa.

Az EA költségvetési részleteit böngészve Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának programvezetője a szakrendelői és a kórházi ellátás költségeit tartalmazó szakellátás fejezetben talált 56,2 milliárd forintos növekedést az idei 561,5 milliárdhoz képest. Ám a növekményből 10-15 milliárd jut csak a kórházaknak, a többi az eddig patikai forgalomban kiváltott gyógyszerek finanszírozásának kórházi kasszába történő átcsoportosítását ellentételezi. A változtatás pozitív hatása az lehet, hogy az egészségpénztár központi tenderrel szerzi majd be a készítményeket.

Az Európai Unió tagállamaiban sem a patikákban, hanem a kórházakban jutnak hozzá a betegek a drága orvosságokhoz – ismerteti a nemzetközi gyakorlatot Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke. Ám az alelnök felhívta a figyelmet: ahhoz, hogy a betegek ezután is megkapják a szükséges gyógyszereiket, a pénzt a kórházak működési költségeitől elkülönítetten kell kezelni, és a TAJ szám alapján kell kiadni a számukra.

Mivel az átcsoportosítás miatt a 370 milliárdos patikai gyógyszerforgalom csökken, 300-400 millióval csökken a patikai árrés is. Ennek ellentételezésére a gyógyszerészi kamara benyújtotta kompenzációs igényét. Az árréscsökkenés nem érinti egyformán a 2400 patikát, elsősorban a kórházakban vagy az azok közelében működők járnak majd rosszabbul – állítja Hankó Zoltán.

Az EA 2012-es költségvetése tükrözi a kormány szűkös pénzügyi mozgásterét, de béremelés nélkül számolni kell az orvoselvándorlással, az intézmények eladósodásával. A szerkezetváltás hatása csak pár év múlva hozhat megtakarítást – véli Sinkó Eszter.

Kétséges spórolás

JELENTŐS változás lesz jövőre, hogy a rokkant nyugdíjak finanszírozása a nyugdíjalapból átkerül az EA-ba.

Erre az idei 346 milliárddal megegyező összeggel növelik az egészségpénztár költségvetését, pedig a tényleges kiadás várhatóan 28 milliárddal több lesz. A kormány ugyan számol a rokkant nyugdíjak felülvizsgálatából származó megtakarítással, ám ez bizonytalan. Mivel egyesével kell felülvizsgálatra hívni a rokkantnyugdíjasokat, így az abból származó esetleges megtakarítással januártól nem, csak később számolhat az állam.

Nógrádi Tóth Erzsébet
Világgazdaság, 2011. október 17.