Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924, Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu  Hivatali kapu: MGYK
Web: www.mgyk.hu
Nyomtatható változat
2018. november 20.
Útközben – a GYKTN elé
Utolsó módosítás: 2018. december 4.

Dr. Hankó Zoltánnal a hamarosan megrendezésre kerülő Gyógyszerész Köztestületi Napokkal kapcsolatban beszélgettünk. Elindultunk egy új úton, ami szerves folytatása a réginek – mondta egyebek mellett a kamarai elnök.

 

Van-e és mi az idei Gyógyszerész Köztestületi Napok mottója?  A tavalyi a „szakmai rendszerváltás és jövőképalkotás jegyében” volt.

Az idei mottón még nem gondolkodtam el, viszont a rendezvény céljai és feladatai már minden kamarai vezető számára egyértelműek. Talán az „útközben” mottó fedné le leginkább a törekvéseinket. Elindultunk egy új úton, ami persze szerves folytatása a réginek. A jövőkép-alkotás és a cselekvési program kidolgozása lezárult, ezeket a dokumentumokat a tavaly decemberi küldöttközgyűlésen és a tavaszi programjainkon már véglegesítettük. Korábban úgy fogalmaztunk, hogy a Kamara értékvédő érdekvédelmet folytat. Mostantól talán megalapozottan mondhatjuk, hogy értékteremtő érdekvédelem a feladatunk. Tavasz óta a cselekvési programhoz rendelhető aktivitások részletes kidolgozása folyik és több ponton már a végrehajtásba is belefogtunk. A cél ismert, de a szakmai rendszerváltás oda vezető útja egy hosszú folyamat lesz, ahogy a strukturális rendszerváltás is sok éven át tartott.

Útközben – a GYKTN eléAz idei GYKTN folytatja az eddigi hagyományokat, ugyanakkor újdonság, hogy a rendezvény az országos elnökség és a Területi Elnökök Értekezlete összevont ülésével kezdődik november 29-én, csütörtökön. Ez a TEÉ szerepének fokozott jelentőségére utal?

Ennek most technikai okai vannak, bár igaza van: a Területi Elnökök Értekezletének jelentősége a Kamara életében folyamatosan nő és rendszeressé váltak az összevont ülések is. Az eredeti elképzelések szerint a köztestületi napokra máskor került volna sor, azonban az időpont véglegesítésekor tekintettel kellett lennünk más szervezetek rendezvényeire és a megfelelő konferencia-helyszínre is. Az elnökségi ülés november 29-én lesz és aznap délután találkozunk a tiszti gyógyszerészi hálózat munkatársaival, ahol a területi elnököknek is jelen kell lenniük. Így kézenfekvő volt, hogy a területi elnökök eredetileg november 15-re tervezett megbeszélésére ugyanezen a napon és az elnökségi üléssel összevonva kerüljön sor.

Az OGYÉI-nek immáron új vezető testülete van, tagjaival a közelmúltban felvette a kapcsolatot.  Ugyanakkor – ahogy említette – a hagyományoknak megfelelően a Kamara vezető testületei idén is találkoznak a tiszti gyógyszerészi hálózattal. Mit vár ettől a találkozótól?

Most is őszinte beszédet várok mindenkitől és biztos vagyok abban, hogy konstruktív légkör lesz. Az OGYÉI újonnan kinevezett főigazgatójával a közelmúltban részletekbe menően volt lehetőségem a hatóság és a Kamara közötti kapcsolatok legkülönbözőbb részleteit végig beszélni, és a közvetlen munkatársaival az elkövetkező napokban is folytatjuk a műhelymunkát. Főigazgató úrral megállapodtunk abban, hogy új alapokra helyezzük az együttműködést. Mindketten azt az álláspontot képviseltük, hogy a kormánynak, a hatóságnak és a köztestületnek is közös feladata olyan szabályozási, működtetési és ellenőrzési feltételeket teremteni, ahol biztosítottak a szakmai lelkiismeret szerinti tevékenység keretei, és ahol megéri normakövető módon dolgozni, de nem éri meg a jogszabályokat megsérteni. Ha ezt sikerül elérni, mindannyian építhetünk a kölcsönös bizalom elvére. Erről és az OGYÉI filozófiájáról főigazgató úr a szombat délelőtti plenáris előadásán is szót fog ejteni. Mindezek alapján érthető, ha ennek az együttműködésnek egyik fontos állomásaként tekintek a fórumra.

Ha már a kormányt is megemlítette, azt olvasom a programban, hogy Balog Zoltán volt miniszter pénteken délután kamarai kitüntetést vesz át.

Miniszter úr hat éven át vezette az egészségügyért felelős minisztériumot és regnálása alatt három államtitkárral dolgozhattunk együtt. Ez a hat év kiemelkedő jelentőségű a gyógyszerészet szempontjából. Nagyon sok problémát sikerült az irányítása alatt dolgozó vezetőkkel és szakemberekkel megoldanunk. Ezért örülök, hogy ilyen keretek között is megköszönhetjük az együttműködést.

A Kamara életében az utóbbi időben egyre nagyobb jelentőséget kapnak az etikai kérdések, sőt, az Etikai Kódex módosításával kapcsolatos fórumot is szerveznek. Melyek azok a területek, ahol változásokat szeretnének elérni? Miért?

Sokszor beszéltem már arról, hogy a piacszabályozásnak akkor van értelme, ha a szereplők a szabályokat be akarják tartani. Ha ez a szándék nincs meg, sőt az az elv érvényesül, hogy bármit megtehetsz, csak rajta ne kapjanak, a rendszer meghasonlik és a szabályozás értelme alapjaiban kérdőjeleződik meg. Ahhoz tehát, hogy az a struktúra hosszú távon működőképes legyen, amelyet döntően a gyógyszerészek akaratával egyezően sikerült kialakítani, a normakövetés normájának érvényesülnie kell. Ez elsősorban nem jogi kérdés és a normakövető szemlélet kialakítása nem hatósági feladat, hanem a szakmai önkormányzatiság egyik fundamentuma. Ehhez egyformán értelmezett etikai normákra és egyenszilárdsággal működő etikai intézményrendszerre van szükség. Másrészt pedig a gyógyszerészi hivatás alapjellemzőiben, valamint a hivatásgyakorlókkal, tehát a magunkkal szembeni szakmai és közösségi elvárásokban is konszenzusra kell jutni. Ezekkel a kérdésekkel az elmúlt negyedszázadban nem tudtunk eleget foglalkozni, épp itt az ideje, hogy elkezdjük.

Az Alapszabály módosítására is készülnek, miért van erre szükség?

Előbb már szó volt a területi szervezetek vezetőinek az országos ügyekben történő fokozottabb szerepvállalásáról. Ebben vannak olyan tapasztalataink, amelyeket az intézményesítés szándékával célszerű az Alapszabályban is rögzíteni. Ez az önkormányzatiságot erősíti, ugyanakkor az eddiginél nagyobb felelősséget helyez a területi szervezetek elnökeire.

A Kamara alkalmazotti bizottsága létrehozásának szükségességéről már korábban is szó esett. Most sor kerülhet erre?

A döntés megszületett, hogy az alkalmazott gyógyszerészek jogos szempontjainak érvényesítéséhez szükség van egy állandó bizottság létrehozására. Az idő is megérett erre. Jó hír, hogy ehhez nem kell az Alapszabályt módosítani, de a bizottság létrehozásának az első hivatalos lépése, hogy a küldöttközgyűlés megválasztja ennek az elnökét, aki javaslatot tehet az elnökségnek a bizottság programjára és összetételére. Először tehát azt a szempontrendszert kell végiggondolni, ami alapján eldönthető, hogy melyek a bizottsággal és a majdani vezetőjével szembeni elvárások, hogy a küldöttek megfelelő személyi és szervezeti döntést hozhassanak. Ebből a szempontból kiemelkedő fontosságúnak tartom a péntek délelőttöt lezáró programot.

A „Hogyan állunk?” című blokkban a gyógyszerellátás aktuális kérdéseiről hangzanak el beszámolók. Ezek közül emeljünk ki most egyet, a Biztonságos étrend-kiegészítő programot. Hogyan állnak ezzel kapcsolatban?

Útközben – a GYKTN eléA gyógyszerészi oldalon kevésbé jól, mint azt szeretném! Bár a gyógyszertárak több mint fele már csatlakozott a programhoz. Nem tudom, hogy mi a viszonylag alacsony aktivitás oka, hiszen meggyőződésem szerint a gyógyszertárak túlnyomó többsége teljesíti a csatlakozás feltételeit, még úgy is, ha nem tud róla. A csatlakozás a gyógyszertáraknak forgalmi kockázatot nem hordoz, hiszen szinte minden olyan étrendkiegészítő-gyártó csatlakozott a rendszerhez, amelynek a terméke érdemi patikai forgalmat remélhet. És úgyszintén csatlakozott a nagykerszövetség valamennyi tagvállalata, amelyek a patikák beszállítói. Ezért az elmúlt hónapokban az egyik területi szervezet elnökét külön is megkértem arra, hogy a program gyógyszertári népszerűsítését vállalja magára. Ő fog beszámolni a tapasztalatairól és a további teendőkről.

Van-e még valami, amire a péntek délutáni programból külön is fel szeretné hívni a figyelmet?

Nagyon sok minden. Hadd kezdjem azzal, hogy az EESZT munkatársaival ismét egyre intenzívebbek az egyeztetések. Részben ennek eredményeként, a közelmúltban az illetékes AEEK vezető már a médiában is beszélt arról, hogy milyen eszközökkel lehetne az eddig vacilláló orvosokat az EESZT használatára rábírni. Minket persze az is érdekel, hogy 2019-től hogyan változik a felírási igazolás és a mindennapi problémáinkra mikor lesz tökéletes megoldás. Mindezekről Szabó Bálint tart előadást.

Úgy tudom, hogy a nyáron már egyszer elfogadott 2019-es adótörvények módosításaira pár napja rábólintott a parlament, így az adó- és számviteli változásokról egészen friss beszámolóra számítok. Eljön közénk a Széchenyi programiroda egyik vezető munkatársa, aki kifejezetten a patikáknak kiírt pályázati lehetőségeket ismerteti. Ezt komoly előrelépésként értékelem. Küszöbön az egyedi dobozazonosító rendszer bevezetése, amivel kapcsolatban személy szerint komoly aggályaim vannak, de a kollégáinkat ettől függetlenül informálni kell. És hát terítékre kerül néhány kamarai műhelymunka is, mint például a vidék gyógyszerellátása, ahol egészen komoly kihívásokra számítok a közeljövőben. Továbbá szeretnénk bemutatni a létszámhelyzettel kapcsolatos számokat is, amelyek igencsak elgondolkodtatóak.

Azt olvastam valahol, hogy a közelmúltban árrés-korrekciót kezdeményeztek.

Itt volt már az ideje. Ennek a hátteréről is elhangzik majd néhány mondat szombaton délelőtt, csakúgy mint a magisztrális elemzésünkről.

A szombat délelőtti plenáris előadások során az adherencia programról is hallhatnak a részvevők…

Igen, Szökő Éva professzor asszonyt, az MGYT elnökét és dr. Kovács Gábort, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság leköszönő elnökét kértem fel egy-egy előadásra. Köztudott, hogy a krónikus betegségekhez és egyes élethelyzetekhez kapcsolódó gyógyszerhasználat során a terápia-hűség rendkívül alacsony. Ennek a következményeit most nem kell részleteznem. Ha sikerül a betegeink adherenciáját javítani, ennek nemcsak az ő egészségükre, hanem az egészségügyre és az egész társadalomra is pozitív hozadéka lehet. Ha a gyógyszerész a gyógyszer és a gyógyszer-alkalmazás szakértője, márpedig az, akkor jórészt rajtunk múlik, hogy a gyógyszerhasználathoz kapcsolódó beteg-együttműködés mennyire megfelelő. Mivel az adherencia-fejlesztéshez szükséges ismeretekkel és képességekkel rendelkezünk, ezért a program indításához a legfontosabbnak egy általánosan használható módszertan kidolgozását, valamint az egyes betegségekhez, gyógyszerekhez és élethelyzetekhez kapcsolódóan átadandó tudás összefoglalását tartom. Októberben egy széleskörű összefogásról állapodtunk meg az MGYT-vel, a Semmelweis Egyetemmel, a Magyar Tüdőgyógyász Társasággal, a Nemzeti Betegfórummal és a Hungaropharmával. Az általános módszertan kidolgozása elkezdődött és napokon belül leülünk az említett szervezetekkel, hogy az egyes betegségekhez és állapotokhoz kapcsolódó konkrét feladatokat is megbeszéljük. Azt szeretném, ha a jövő évi patikanapon több területen is bejelenthetnénk a program tényleges elindítását. Még egy megjegyzést hadd tegyek! A strukturális rendszerváltáshoz kapcsolódóan nagyon sok jogszabályváltozásra és intézkedésre került sor, de a „többségi gyógyszerészi tulajdon” volt az az emblematikussá váló kifejezés, ami a mi köreinkben és a tágabb környezetünkben is uralta a közbeszédet. Most úgy gondolom, hogy az adherencia lehet az a hívó szó, ami a szakmai rendszerváltás folyamatát hasonlóképpen szimbolizálhatja.    

… és végezetül egy szervezési kérdés. A korábbi rendezvényeken felmerült, hogy nagyon feszített a tempó, nem jut idő kötetlen beszélgetésekre, illetve, hogy a párhuzamos szekciók miatt nem tudnak az érdeklődök mindegyiken részt venni. Nem fognak esetleg idén is hasonló véleményekkel találkozni?

Párhuzamos szekciókra csak pénteken délelőtt kerül sor, de a feszített tempóval kapcsolatos kritikákra számítok. Néhány évvel ezelőtt azt ígértem, hogy a többnapos kamarai rendezvényeket minimalizáljuk és ezeknek az időtartamát is megpróbáljuk korlátok között tartani. Ha egy mód van rá, figyelembe vesszük a patikai létszámgondokat, a gazdasági korlátokat és ellopni sem akarjuk senkinek sem a drága idejét. Rendezvényeink nemcsak a kollégák tájékozódását szolgálják, hanem a kamarai döntés-előkészítő munkának is a részei, az itt elhangzottakat egyfajta visszacsatolásként kezeljük. A rendezvényeinket ezért munkakonferenciaként hirdetjük meg és nem részei a konferenciabiznisznek, sőt nem tartoznak a rekreációs programok közé. Még akkor sem, ha most például péntek estére kellemes program szervezését ígérték a kollégáim.

B. Zs.

Kép: Dr. Hankó Zoltán a 2017-es GYKTN-n

 

2018 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA