Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924, Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu  Hivatali kapu: MGYK
Web: www.mgyk.hu
Nyomtatható változat
2010. január 14.
Tavaszra összeomolhat a betegellátás, de a gyógyszerészek akkor is gondozni fognak

Az egészségügyet a beszállítók megértése, az alacsony fizetések és a páciensek türelme finanszírozza, állítja Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke a Magyar Nemzetben megjelent publicisztikájába. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház főigazgató főorvosa emlékeztet rá, hogy tavaly a Kórházi Rendelőintézeti Szövetségek megállapodást kötöttek a kormánnyal pénzügyi helyzetük rendezése céljából. Megérkezett a számlákra az az összességében 39,5 milliárd forint, amelyet a megállapodás tartalmazott, és amely már megint volumenkorlátos teljesítmény után lett kifizetve. Csakhogy az intézmények a többletpénzhez nem várt, a megállapodásban nem szereplő többletfeladatot is kaptak. „Nehéz ennek nem örülni, hiszen arról van szó, hogy a megszűnt 13. havi fizetés kompenzálásaként valamennyi dolgozó, akinek a fizetése 341 ezer forint alatt van, két részletben 98 ezer forintos bérkiegészítést kap. (…) Az is érdekes, hogy ezt a tízmilliárd forintos összeget, amelyet bérkiegészítésnek hívnak, április 3-ig ki kell fizetni. Vajon miért addig? A magyarázat egyszerű: április 11-én választások lesznek, kellenek a voksok, azaz nem történik más, mint pénzt veszünk el a gyógyítástól azért, hogy megvásároljuk a gyógyítók szavazatait. (…) Nem kell csodálkozni azon, ha a január-februári átmeneti egyensúly után az egészségügyi intézmények eladósodása, amely eléri, sőt meg is haladja a százmilliárd forintot, újra elkezdődik, és ha nincs központi beavatkozás, akkor március-április folyamán összeomlik az ellátórendszer. Mit számít az már, hiszen az már a következő kormány baja lesz. Az egészségügyi intézmények százmilliárdos adósságát ma a beszállítók, szolgáltatók megértése, az intézmények dolgozóinak alacsony fizetése és a várólistás betegek türelme finanszírozza” – szögezi le az elnök.

A Magyar Hírlap összeállítása rávilágít arra, hogy a kórházadósságok is terhelik a költségvetést, hiszen rendszerszinten mintegy százmilliárd forintra rúg a kórházak összadóssága hazánkban. Működésre a kórházak hitelt nem vehetnek fel, ezt ugyanis az Országos Egészségbiztosításai Pénztár finanszírozza, a szóban forgó összeg főként beszállítói pénzeket jelent - például tartozást a gyógyszer-nagykereskedőknek -, ám számos gyógyító szervezetnek közüzemi elmaradása is van. „Ha polgári kormány alakul a választások után, megoldja a nehéz helyzetbe került vidéki kórházak finanszírozását, így egyetlen intézmény bezárására sem lesz szükség” – nyilatkozta a Hírlapnak korábban Pesti Imre, a Fidesz szakpolitikusa. Nagy kérdés: sokat költ-e a költségvetés a kórházakra, az intézmények többletfinanszírozására? A kimutatások szerint Magyarország a hozzá hasonló fejlettségű országoknál kevesebbet költ egészségügyre. Tévhit az is, hogy Nyugat-Európában kevesebb a kórház. Éppen ellenkezőleg, a lakosságszámhoz viszonyítva Ausztriában és Németországban is több van, mint Magyarországon, az viszont igaz, hogy alacsonyabb ágyszámmal működnek.

A Napi Gazdaságban megjelent írásban egyébként a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke bojkottra szólította fel a kórházakat. A szövetség cinikusnak tartja a megcsonkított, összezavart és anyagilag kivéreztetett ellátórendszer számára "Év Kórháza" díj kiírását, hiszen ebben a helyzetben az intézmények léte sem biztos. Ezért arra kéri az kórházakat, hogy demonstratív lépésként ne vegyenek részt ezen a pályázaton.

A bojkott nem csak a kórházak szintjét érvényesül, a Magyar Nemzet arról számolt be, hogy néhány orvos tudatosan bojkottálta tegnap az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által szervezett rendezvényt, amelyen továbbképzést tartottak azoknak az orvosoknak, akik nem költséghatékonyan rendeltek gyógyszereket a betegeinek. A szakmai szervezetek továbbra is kitartanak amellett, hogy az egészségbiztosító módszere alkalmatlan a költséghatékonyság monitorozására, és csak arra jó, hogy félelemben tartsa az orvosokat, ellehetetlenítve őket a legmegfelelőbb gyógyszeres terápia kiválasztásában.

Nem csitul ezzel egyidőben az EU-vita a H1N1-járványról. Miközben a héten az Európa Unió képviselői arról vitatkoztak az Európa Tanács (ET) strasbourgi ülésén, jogos volt-e világjárványnak minősíteni az újinfluenza-vírus okozta megbetegedéseket, és hogy ebben a meghatározásban mennyire játszott szerepet a gyógyszerlobbi, itthon már 107-re emelkedett a H1N1-gyel összefüggésbe hozható halálozások száma, írja Hírszerző.

A halálozások száma szaparodott azzal a kismamának a tragikus elhunytával is, akit szilveszter előtt gyógyultan engedtek ki a Kútvölgyi kórházból. Tragédia lett a H1N1-sikersztoriból, írj a Népszabadság, ahol az elhunyt kismama férjének levelét jelentették meg. „Hétfő hajnalban elhunyt a Kútvölgyiben feleségem, Niki. H1N1-fertőzött kismama, december harmadikán császározták. Szilveszterkor hazaengedték. A híradások úgy szóltak róla, hogy a folyosón sétálgat. Négy nap múlva visszakerült kórházba. Január 18-án hajnalban elment örökre. Három gyermeket hagyott itt. Gondoljatok rá. A Baba jól van, ma hoztam haza… ”

Megválik ugyanakkor a nagykanizsai kórház attól az orvostól, akit két hete függesztettek fel állásából a január elején elhunyt Bagonyai Attila halálával összefüggésben – közölte a belső vizsgálóbizottságot vezető főorvos. Székely István elmondta: a Kanizsai Dorottya Kórház vizsgálóbizottsága az ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézetének véleményével összhangban azt állapította meg, szakmai hibát nem követett el az ügyeletes orvos, aki a sürgősségi osztályról másodszor küldte haza a nemzetközi sakkmestert, viszont elfogadhatatlan stílusban irányította háziorvosához, ezért kölcsönös megegyezéssel nem foglalkoztatják tovább, adták hírül a napilapok.

Bajnai Gordon miniszterelnök egy nappal később kijelentette, hogy Európai összehasonlításban Magyarország kiemelkedően jól vészelte át a nem tervezett krízist, amelyet az új típusú influenza járványa okozott, jelent meg a Népszavában. A kormányfő az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat ( ÁNTSZ ) Gyáli úti központjában beszélt erről, hozzátéve: az elkövetkező hetek feladatai között említett egy teljes körű felmérést, amelyből kiderül, hol van még szükség oltásokra.

A hazai gyógyszergyártók helyzetéről készített összeállításában a Figyelő nem kevesebbet állít, mint azt, hogy az állam részben a gyógyszercégekkel finanszíroztatja az egészségügyi ellátást, persze azok akarata ellenére. A cikkből kiderül az is, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) előzetes adatai alapján tavaly a tervezettnél 1 milliárd forinttal kevesebbet kellett patikai gyógyszerekre költeni, a bevételek pedig több mint 8 milliárd forinttal haladták meg a terveket. A kiadások ennél persze magasabbak voltak: az adatok szerint az állam összesen 328,5 milliárd forinttal támogatta a patikai gyógyszereket. Ám a kiadási oldal mellett van bevételi is. Először is, a gyógyszercégek a támogatott készítményeiknél elért forgalmuk 2 százalékát kötelesek befizetni (formailag nem, de tartalmilag ez egy iparági különadó). Egy további tétel, hogy a gyártóktól az orvoslátogatóik után fejenként évi 5 millió forintot szed be az állam. Végül pedig általában az úgynevezett támogatásvolumen szerződések is gyártói befizetést eredményeznek. E fenti három tételből tavaly összesen 43,7 milliárd forintfolyt be; így adódik a 284,8 milliárdos valós költés, illetve a költségvetési előirányzathoz képest a 15 milliárd forintot meghaladó, gyógyszerre el nem költött forrás.

A piaci mozgásokkal kapcsolatban a hetilap megállítja, hogy a gyógyszerpiac mérete 2009-ben termelői áron 550 milliárd forintra rúgott. A gyógyszertári forgalom tavaly körülbelül 4 százalékkal, a kórházi 9 százalékkal nőtt. A recept nélkül kapható készítmények forgalma dobozban számolva 2 százalékot csökkent, értékét tekintve viszont 4 százalékkal bővült. Információink szerint a főszereplők között a Sanofi-Aventis megőrizte piacvezető helyét. A Teva már 2008-ban a Richter és az Egis elé vágott, s továbbra is harmadik. A GIaxoSmithKline tavaly leelőzte a Pfizert, a Bayer pedig a Schering-Plough-t, és az első tízbe ezúttal be nem férő AstraZenecát is!

Magyar Nemzet cikke a patikák tartozására hívja fel a figyelmet. Mint írták fizetési felszólítást kapott vagy kap majd a közeli jövőben számos gyógyszertár és oltópont az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézettől (EKI), ugyanis nem fizették ki határidőre a nekik kiszállított H1N1 elleni vakcinát. Horváth Tamás, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke szerint a patikák többsége nincs jó anyagi helyzetben, de köze lehet annak is a késésekhez, hogy az EKI nemcsak a kiszállításnál, de a számlázásnál sem állt a helyzet magaslatán. A gyógyszertárak ugyanis nem kaptak minden szállításról időben külön számlát, sok helyre több szállítási tételről egyben ment a számla.

A gyógyszertárak megújult szolgáltatási is a figyelem középpontjában voltak ez elmúlt héten. Egy gyógyszerészek által kezdeményezett szakmai protokollnak köszönhetően ugyanis a betegek megújult szolgáltatásokkal találkozhatnak egyes patikákban: a csatlakozó gyógyszertárakban vérnyomást és vércukorszintet is lehet méretni, írták a szakportálok.

A gyógyszerészeknek évek óta vannak jogszabályban meghatározott tájékoztatási kötelezettségei, ez azonban nem gyógyszerészi gondozást jelent, mindössze a gyógyszerkiadáshoz kapcsolódik. „A gondozás ennél lényegesen több: azt jelenti, hogy a patikus a beteggel személyre szabottan, a háziorvossal együttműködve foglalkozik, s ez a beteg életminőségének javítását szolgálja” – mondta Zalai Károly, a Magyar Gyógyszerészi Kamara főtitkára a Nemzeti Egészségügyi Tanács (NET) keddi ülését követő sajtótájékoztatón. A gondozás keretében a gyógyszerészek kiemelten foglalkoznak az elhízás, a magas vérnyomás és koleszterinszint, valamint a cukorbetegség okozta állapotban szenvedők kezelésével. A gondozás során lehetőség nyílik az erre kiképzett patikussal való konzultációra, illetve különböző mérésekre. Gara Imre, a NET elnökhelyettese szerint, a gyógyszerészek a betegekkel együtt sokat tehetnek a prevenció területén, különösen az életmóddal kapcsolatos problémák javításában.

A protokollt Magyarországon fejlesztették ki, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felkarolta és tagállamai számára ajánlásként közzé is tette. Jelenleg a 2400 magyarországi gyógyszertárból már 800-ban van ilyen szolgáltatás: a cél az, hogy a patikák legalább felében elterjedjen a program, főként a kistelepüléseken.

2018 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA