A kisforgalmú falusi gyógyszertáraknak és fiókgyógyszertáraknak a betegellátási feladataik ellátásához és a fennmaradáshoz támogatásra van szükségük. Nem engedhet? meg, hogy ezen a területen további megszorítások legyenek.

A 2010-es költségvetés: a betegterhek és a patikák címmel a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke, dr. Horváth Tamás és a Szinapszis Egészségügyi Piackutató Kft. vezet? elemz?je, Kiss Katalin közös sajtótájékoztatót tartott augusztus 25-én a kamara székházában. A sajtótájékoztatón ismertetették annak a piackutatásnak az eredményeit, amelyet a Magyar Gyógyszerészi Kamara felkérésére a Szinapszis Egészségügyi Piackutató és Tanácsadó Kft. 2009 júniusában végzett. A kamara elnöke kijelentette, elfogadhatatlan a tervezet miszerint  a Pénzügyminisztérium 2010-ben meg akarja szüntetni a kis forgalmú gyógyszertárak támogatását.

I. A betegterhek alakulásának elemzése

A kutatás hátterér?l

A Szinapszis Egészségügyi Piackutató Tanácsadó Kft. a Magyar Gyógyszerészi Kamarával együttm?ködve egy átfogó piackutatás keretében vizsgálta, hogy a magyar lakosság körében milyen szerepe van a gyógyszereknek, illetve az egyéb gyógyhatású, étrend-táplálékkiegészít? termékeknek, mennyit költenek az emberek ilyen típusú termékekre.

A kutatás során 2009 júniusában 1000, véletlenszer?en kiválasztott embert kérdeztünk meg. A minta életkor, nem, régió és településtípus alapján reprezentálta a 18 év feletti magyar lakosságot. Közel minden második válaszadó legfeljebb havi nettó 90 ezer forintos jövedelemmel rendelkezik. A mintán belül a krónikus betegek átlagos aránya 38 százalék, de arányuk az életkor emelkedésével jelent?sen n? (55 év felett már 60 százalékos az érintettség).

Kutatási eredmények

A legtöbb magyar háztartás vényköteles gyógyszerekre, vény nélkül kapható készítményekre és gyógynövény termékekre költ. Receptköteles gyógyszerre a családok 82 százaléka fordít kisebb-nagyobb összeget, de az id?sek, krónikus betegek, és jellemz?en alacsony jövedelm? háztartásokban ez az arány szignifikánsan magasabb, 90 százalék!

Vény nélkül kapható gyógyszerekre átlagosan a háztartások 70 százaléka fordít. A fiatalabbak, magasabb jövedelm?ek körében jellemz?en magasabb ez az arány, de az id?sebb esetében is 60% felett van.

Mind kutatási szempontból, mind a Magyar Gyógyszerészi Kamara álláspontja szerint figyelemre méltó tény, hogy a vény nélkül kapható készítményekre költ?k aránya a fiatalabb korosztályok körében magasabb. A beszerzés esetükben egyaránt összefüggésébe hozható az öngyógyítás, a preventív gondolkodás gyakori el?fordulásával.

A krónikus betegek közel 70 százaléka vényköteles és vény nélkül kapható gyógyszerekre is költ egyidej?leg, míg 40 százalékuknál e két kiadási tétel mellett a gyógyhatású készítmények is rendszeresen jelen vannak.

A vényköteles gyógyszerekre költ?k aránya 2006 óta lassú csökkenést mutat, hiszen míg akkor arányuk 85 százalék volt, addig 2007-ben 84, majd tavaly illetve idén 82 százalékot mutat. A vény nélkül kapható gyógyszerek esetében sokkal er?teljesebb visszaesés figyelhet? meg, 2006-ban a lakosság 79 százaléka vásárolt ilyen készítményeket, míg idén 70 százalékuk.

A visszaesés legf?bb oka vélhet?en a fizet?képes kereslet csökkenése, amely ? feltételezésünk szerint ? egyes gyógyszerek ki nem váltásában vagy a dózisok módosításában (pl. az el?írt dózis felezése) is megjelenhet. Az elégtelen betegcompliance (betegegyüttm?ködés) azonban kritikus lehet a beteg gyógyulásának szempontjából.

Egy magyar háztartás vényköteles gyógyszerekre havonta átlagosan 6.600 forintot költ, míg ugyanez az összeg recept nélkül kapható gyógyszerek esetében 2.100 forint.

A krónikus betegek átlagosan 9.300 forintot költenek receptköteles gyógyszerükre, és ha figyelembe vesszük a receptköteles és recept nélkül kapható gyógyszerekre együttesen költ?k arányát, megállapítható, hogy 10-b?l 7 beteg minden hónapban, átlagosan 11.600 forintot költ kizárólag gyógyszerekre (vényköteles illetve vény nélküli termékekre együttesen).

A demográfiai bontások alapján a gyógyszerköltések összege a községekben is magas, vagyis a kisebb falvak lakói számára kiemelt probléma a gyógyszerterhek emelkedése.

Méréseink alapján a lakosság vényköteles gyógyszerterhei összességében több mint 70 százalékkal emelkedtek 3 év alatt! A krónikus betegek receptköteles gyógyszerköltése 2007-ben 7400, majd 2008-ban 9500 forint körül alakultak.

Következtetések

A lakosság gyógyszerterhei nem növelhet?ek tovább: különösen az id?s, alacsony jövedelm?ek körében már most is jelent?s a havi kiadás (~10.000 forint/hó).

A jelent?s kiadások felvetik a közgyógyellátás jelenlegi rendszerének újragondolását, illetve magában hordozzák azt az üzenetet, amelyet a döntéshozóknak minden esetben mérlegelniük kell a gyógyszerár támogatás rendszert érint? változások bevezetése esetén, számolni kell a változások lakossági terhet növel? következményeivel.

Az egészségügyi, és ezen belül a gyógyszerkiadások csökkentésének fiskális módszere jelent?s többletköltségeket generál az elégtelen és inadekvát gyógyszerelés miatt. A tényleges kiadáscsökkentésnek az egyik hosszú távú feltétele a lakosság egészségtudatosságának javítása. Például a gyógyszer-támogatási rendszer keretei között kifizetett több száz milliárdos összeg egyharmadát szív- és érrendszeri betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerekre fordítjuk, amely betegségek köztudottan helyes életmóddal nagyobb részt megel?zhet?ek. Ezért a kormány kiemelt célkit?zései között kellene szerepelnie a felvilágosításnak, a sz?r?programoknak és a prevenciónak egyaránt. Ebben meghatározó szerepe lehet a gyógyszertáraknak.

A betegterhek mérséklésében kiemelt jelent?sége van az id?skorú, krónikus betegség(ek)ben szenved?, szociálisan rászorult betegekkel való fokozott tör?désnek és a költséghatékony gyógyszerelésüknek. Ebben szintén kulcsszerepet játszhatnak a gyógyszertáraknak, de ehhez biztosítani kell a m?köd?képesség feltételeit és megfelel? érdekeltségi rendszerek bevezetése is szükséges.

II. A patikák helyzete a 2010-es költségvetési tervezés tükrében

A Magyar Gyógyszerészi Kamarát megdöbbentené, ha igaz lenne a hír, miszerint a Pénzügyminisztérium meg akarja szüntetni a kis forgalmú gyógyszertárak támogatását és elképzelhetetlennek tartja, hogy ebbe az Egészségügyi Minisztérium beleegyezzen. Hiszen annak idején még a Gazdasági Versenyhivatal is leírta, hogy betegellátási érdekb?l a liberalizálás után is szükség lehet a kis forgalmú gyógyszertárak speciális támogatására, és részben ilyen célokat szolgál a gyógyszerforgalmazóktól különadóként beszedett ún. szolidaritási adó is.

Tény, hogy a visszatérítend? finanszírozási támogatás-el?leget ? ami a költségvetésnek nem jelentene többletkiadást, ám évközben a falusi kispatikák likviditásának javításával a készletezést segítené ? már idén sem kaphatják meg a patikák, holott erre dr. Székely Tamás miniszter úr ez év elején kormány-felhatalmazást is kapott. A kis forgalmú gyógyszertárak m?ködési támogatásának rendszere azonban ? kisebb-nagyobb döccen?kkel ? a mai napig m?ködik. Ez a támogatás elengedhetetlen a kistelepüléseken több száz gyógyszertárnak és fiókgyógyszertárnak a felszínen maradáshoz.

A finanszírozási támogatás-el?leg rendszere 2001-ben került bevezetésre, melyet a kis forgalmú gyógyszertárak év elején igényelhettek és december közepéig kellett visszafizetniük. Célja szerint a gyógyszertárak gyógyszer-beszerzéseit volt hivatott segíteni, mivel 1999-t?l a gyógyszertárak a betegnek megel?legezett támogatás összegéhez átlagosan 17-18 nap után jutnak hozzá. Bevezetésekor éves szinten 6 Md Ft állt rendelkezésre. 2007-ben ez az összeg 1,7 MdFt volt és 383 gyógyszertár vehette igénybe, 2008-ban 900 MFt értékben 235 gyógyszertár kérelmét fogadták be.

A kis forgalmú, egy gyógyszerészes, az adott településen egyedüliként m?köd? gyógyszertárak és ezek fiókgyógyszertárainak m?ködésének támogatására jelenleg is járó, vissza nem térítend? támogatást 2007-ben 430, 2008-ban 619 gyógyszertár vette igénybe. 2009-ben a támogatásra jogosult  gyógyszertárak száma 750. Az ezen jogcímen kifizetett összeg 2007-ben 410 MFt, 2008-ban 638 MFt volt, a 2009-es költségvetési el?irányzat 490 MFt, mely valószín?leg túllépésre kerül.

A kisforgalmú falusi gyógyszertáraknak és fiókgyógyszertáraknak a betegellátási feladataik ellátásához és a fennmaradáshoz támogatásra van szükségük. Az MGYK tisztában van azzal, hogy a költségvetés nagyon kifeszített keretek között készül. Azonban nem engedhet? meg, hogy ezen a területen további megszorítások legyenek. Itt most nem néhány száz vállalkozó gyógyszerész egzisztenciája csupán a tét, hanem a kistelepülések lakosságának gyógyszerellátása forog kockán. A kistelepülések gyógyszertárainak az ellehetetlenülése vagy bezárása a betegeknek az ellátás megsz?nését jelenti és a gyógyszerbeszerzés komoly többletköltséget okoz. Azonban a Szinapszis Kft.-vel együttm?ködésben készült felmérés is igazolja, hogy a betegek terhei nem növelhet?k tovább. A kistelepüléseken él? betegeknek is joguk van a megfelel? gyógyszerellátásra.

Az Egészségügyi Minisztérium vezetése is tisztában van azokkal a folyamatokkal, amelyek a gyógyszerellátásban zajlanak, ezért a kispatikák megmentéséért folyó harcban az MGYK a szaktárcával együttm?ködést keres.