Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924,
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu Hivatali kapu: MGYK
KRID azonosító: 338169369(fu)
Web: www.mgyk.hu
Nyomtatható változat
2010. június 23.
A beteg érdeke elsődleges

Hír TV – Rájátszás

2010.06.21.

Műsorvezető: A Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke, Hankó Zoltán úr a vendégünk. Jó estét kívánok alelnök úrnak.

Hankó Zoltán: Jó estést kívánok.

Műsorvezető: Van olyan megoldás, amely egyszerre kedve a gyógyszer-nagykereskedőnek, a patikának és a betegnek is?

Hankó Zoltán: Én azt gondolom, hogy elsősorban a betegnek az érdekét kell nézni, és azt követően azt kell eldönteni, hogy ennek melyik rendszer felel meg. Úgy gondolom, hogy az az intézkedés, amit államtitkár úr néhány nappal ezelőtt bejelentett a beteg érdekét fogja szolgálni.

Műsorvezető: Tulajdonképpen nem ártana tisztáznunk azt sem, hogy hány gyógyszertár zárt be a szabad patikaalapítás rendelkezése óta, mert azt is sokan vitatják, hogy lehet ezt mérni egyáltalán, hogy hányan zártak be, mert nem egyszerű mérni, hogy ki van csődben és ki csukott be tényleg.

Hankó Zoltán: Napról napra változik az adat, mint ahogyan napról napra az új gyógyszertáraknak az adatai is változnak. Annak fényében, hogy ki milyen régen kérdezte meg az ÁNTSZ-től azt, hogy hány gyógyszertár zárt be, fog ilyen vagy olyan adatot mondani. Egy tény, hogy napról napra növekszik a bezáró gyógyszertáraknak a száma.

Műsorvezető: De tényleg csak hat darab van? Én sokkal korábbról több százról tudtam.

Hankó Zoltán: Nem, ez egy szerintem rossz megközelítése a jelenlegi helyzetnek, és azt sem szabad elfelejteni, hogy évek óta több mint hatszáz a KSH és az APEH által bizonyítottan veszteségesen működő gyógyszertáraknak a száma.

Műsorvezető: Igen, csak erre azt mondja a gyógyszer-nagykereskedelmi érdekképviselet, hogy nem azért zárnak be a kis patikák, mert a nagy gyógyszertári láncok őket ellehetetlenítik, hanem azért, mert kicsi az árrés és abból nem lehet megélni.

Hankó Zoltán: Kétség kívül, a gyógyszertáraknak a jövedelmezőségével baj van, de én azt gondolom, hogy a nagykereskedőknek ezek a fajta megnyilatkozásai elsődlegesen azt a célt szolgálják, hogy az a moratórium, illetve az az intézkedés, amit államtitkár úr bejelentett, ez ne valósulhasson meg.

Műsorvezető: Hogyan lehet segíteni azon a gyógyszerrendelési gyakorlaton, már eleve, hogy létezik ilyen, ez nem is annyira üdvös, hogy tehát egy kisebb falu kisebb patikájában gyakorlatilag az ember kétszer fordul meg, mert gyakorlatilag senki nem mer semmilyen készítményt tartani, és hát ez csak egy látszatra patika tulajdonképpen, egy rendelési pont inkább.

Hankó Zoltán: Azt kell látni, hogy ennek az intézkedésnek, amit bejelentett az államtitkár úr, ez a moratóriumnak nevezett lépés az első állomása. Tulajdonképpen nem a moratórium az ő kifejezett célja, benne van a kormánynak a programjában ezt megelőzően, az elmúlt években folyamatosan minden fideszes egészségpolitikus azt mondta, 2007 óta, amennyiben lehetőségük lesz rá, a gyógyszertár-létesítés és -működtetés szabályait meg fogják változtatni. Na most egy mozgó rendszerben ennek a megváltoztatása rendkívül nehéz, ráadásul heteken, hónapokon keresztül kell egyeztetni arról, hogy egy tisztességesebb, normálisan kialakított gyógyszerellátó rendszer legyen. Ahhoz, hogy ezeket az egyeztetéseket le lehessen folytatni, szükséges egyszer azt mondani, hogy itt most álljunk meg, és azalatt az idő alatt, amíg a tárgyalások folynak, tovább a helyzetet már új patikalétesítés és különféle új tulajdonosoknak, gyógyszertárláncoknak a növekedése ne gátolja.

Műsorvezető: Alelnök úr, hogyha jól értem, az önök problémája kétágú. Egyrészt a szakmaiságot kérik számon azon patikákon, akik tulajdonosai között nincsen patikus, és így hát a színvonal alacsonyabb, meg a termékorientációjuk is egy kicsit erre-arra húz, különböző üzleti érdekek miatt. A másik ok az pedig az lehet, hogy tulajdonképp ezek a patikák, ezek versenyelőnyben vannak a kis patikákhoz képest. De ha már itt tartunk, tovább lehetne menni. Hát kórházi vagy rendelőintézeti patika is versenyelőnyben van a többihez képest, ott minden rendben van, azon a fronton?

Hankó Zoltán: Hadd közelítsem meg máshonnan, és nem onnan, hogy a versenyhátrányban lévő gyógyszertárakat mi megpróbálnánk helyzetbe hozni. Kétség kívül az is fontos, hogy ezek is működőképesek legyenek. Amikor a kormány a kormányprogramban a gyógyszertár-létesítés és –működésnek az újraszabályozását meghirdette, akkor nem a szakmai érdekképviseleti szerveknek a kívánságára döntött úgy, hogy ezt újra kell szervezni. Az EU bíróságának tavaly és idén volt két, nagyon markáns, a gyógyszerpiaccal kapcsolatos döntése. Kifejtette egyértelműen az uniós bíróság, hogy azok az elvek, amik alapján ma Magyarországon a gyógyszerellátás működik, azok tulajdonképpen az unió bírósága által elfogadott és meghirdetett elvekkel nem azonosak, tehát kimondta azt, hogy nem versenypiaci alapon kell a gyógyszerellátást működtetni, mert ez nem kereskedelem, hanem egészségügy. Kimondta, azt is, hogy a szakaembernek a szakmai és egzisztenciális önállóságát biztosítani kell, többek között a gyógyszerpiac többi szereplőjével, így a gyártókkal és nagykereskedőkkel szemben is, nem a gyógyszerészek egzisztenciájának védelme érdekében, hanem azért, hogy a beteg ne a gyárak és ne a nagykereskedőknek a promóciós gyakorlatának a figyelembe vételével kapja meg a gyógyszerét, hanem kapjon meg egy szakmailag független, tisztességes ellátást.

Műsorvezető: Ugyanakkor önök sejtik-e mi lesz a már beadott kérelmekkel, a beadott és el nem bírált? Illetve mi lesz a már megalakított és működő patikákkal, a moratórium után, mondjuk kis idővel?

Hankó Zoltán: Magyarország jogállam. Én úgy tusom, bár nem vagyok jogász, hogy a visszamenőleges jogalkotás Magyarországon nem gyakorlat.

Műsorvezető: Esetleg elő lehet írni a tulajdonosi aránynak valamilyen szankcionálását vagy szakmához kötését, egyebeket.

Hankó Zoltán: Ez azoknak a kérdéseknek az egyike, amelyeket az őszi jogalkotási egyeztetések során az ágazati minisztériummal, és hát a parlamenttel és majd a szakmának, meg minden érdekeltnek végig kell majd beszélnie.

Műsorvezető: Utolsó kérdés önhöz. Azért rengeteg patikai alakult, amióta ezt szabadon meg lehet tenni ezt Magyarországon, patikaláncok is vannak. Ha ezek fennmaradhatnak, akkor simán megtehetik azt, hogy a rögzített árú gyógyszerek mellett forgalmazott, nem gyógyszernek minősülő készítmények, amelyek szabad árasak, náluk az egyszerűbb beszerzés miatta olcsóbbak, és a vásárlók mégis hozzájuk tér be, hiába van moratórium. Ettől nem félnek?

Hankó Zoltán: Én erre a kérdésére hadd válaszoljak egészen másként. Nem régen olvastam egy olyan felmérést, ami magyarországi felnőtt lakosság, gyógyszerfogyasztó embereknek a körében történt: nem tudnak ma a nem vényköteles gyógyszerek és az étrendkiegészítők között hatásosság és hatékonyság vonatkozásában különbséget tenni. És én azt gondolom, hogy az elmúlt évek ezirányú ámokfutásának az egyik legdöbbenetesebb bizonyítéka ez.

Műsorvezető: Köszönöm szépen, hogy eljött hozzánk, alelnök úr.

Hankó Zoltán: Én köszönöm.

 

 

Echo TV – Napi aktuális

2010.06.21.

Műsorvezető: Obersovszky Péter

Mv.: Egy hónapon belül létre jöhet az úgynevezett patikaalapítási stop. Hogy ez pontosan mit jelent és miért van rá szükség, annak néztünk utána.

R.: Patikanyitási moratóriumot rendelt el az egészségügyi kormányzat. A gyógyszertárak alapításának könnyítését még a szocialista–szabaddemokrata engedélyezte, de a jelek szerint ezt még július elején visszavonja az új parlament. Új szabály várhatóan csak ősszel lesz, addig nem nyílhatnak új patikák. Szócska Miklós az egészségügyért felelős államtitkár az új szabályozás szükségességét a rendszer rossz működésével indokolta. Azt mondta: az ellátás színvonala és egyenletessége a liberalizációval romlott. Míg a városokban százával létesültek új gyógyszertárak, a vidéki betegek ellátása ellehetetlenül.

Mv.: Üdvözlöm a stúdióban a Magyar Gyógyszerészeti Kamara elnökét: Hankó Zoltánt. Jó estét kívánok.

Hankó Zoltán: Alelnök.

Mv.: Alelnökét. Bocsánat, alelnök úr. Tehát. Ha én jól értelmezem a patikaalapítási moratóriumot, akkor ebből az következik, hogy eddig szinte mindenki alapíthatott patikát, akinek úgy hozta a vállalkozó kedve?

Hankó Zoltán: Lényegében igen. És ez a patikaliberalizációs fék gyakorlatilag azt jelenti, hogy meghatározott időre, meghatározott céllal a kormány fölfüggeszti azokat a szabályokat, amelyek eddig lehetővé tették a lényegében parttalan patikaalapítást.

Mv.: De parttalan volt a patikaalapítás?

Hankó Zoltán: Én azt gondolom, hogy igen. Azok a követelmények, amelyek a jelenleg hatályos jogszabályban benne vannak, többletkövetelményként írta elő három évvel ezelőtt a jogalkotó ezeket az előírásokat, praktikusan érdemi, lényeges többletszolgáltatást nem nyújtottak, ugyanakkor az ágazatot és hát a betegeket olyan helyzetbe hozták, amelyek nagyon sok esetben méltatlanok a gyógyszerellátáshoz és az egészségügyi ellátáshoz.

Mv.: Én csak azért kérdeztem, hogy parttalan-e, mert szerkesztő kolleganőm végigfésülte a terepet, hogy mi jelent meg ebben a tárgykörben, és azért az az általános kép rajzolódott ki, hogy vidéken kevésbé volt kedvük patikát alapítania vállalkozó kedvű népeknek, a fővárosban nagyon volt kedvük, úgyhogy ott már előfordul, hogy hegyén-hátán patika van. Tehát hogy egy ilyen aránytalanság volt megfigyelhető, nem az, hogy lineárisan mindenütt, ahol piaci igény lett volna. Szükség van szakmai szempontra? Mert ez nyilván piaci szempont, oda mennek, ahol van forgalom és vásárló, tehát ez haszonvezérelt elképzelés. Szükség van olyasfajta szakmai irányításra, hogy lehetőleg gyógyszertár az belátható körzetben mindenki számára elérhető legyen?

Hankó Zoltán: Tekintettel arra, hogy a gyógyszerellátás az az egészségügynek a része, az egészségügyért az államot alkotmányos felelősség terheli, ráadásul közpénzek is forognak a rendszerben, emiatt teljesen fölösleges és indokolatlan a működő struktúráknak a megduplázása, megtöbbszörözése, ugyanakkor más területeken ennek ugye az ellátás egyenletessége látja a kárát, ezért egy szükséglet alapú szabályozásnak a bevezetése a rendszerben mindenképpen indokolt. És ezt nem csak kormány mondja ki, amikor a moratóriumot elrendeli, hanem az uniós bíróság, és az elmúlt két évben a patikapiac szabályozásával kapcsolatos döntéseiben lényegében ezeket az elveket mondta ki, illetve erősítette meg.

Mv.: Jó. Hát a szakma egyetért, amit én azért értek, mert ha most én jól gondolom, a következő a helyzet, hogy háziorvosi praxist se indíthatok én, egy háziorvos indíthat háziorvosi praxist. Lehet, hogy nekem vagy másnak több pénze van erre, de akkor sem tehetem meg. Ha én jól emlékszem, akkor a liberalizáció előtt valami hasonló volt a gyógyszerész szakmában is. Tehát erős szakmai gyakorlathoz kötötték azt, hogy valaki patikát alapítson. Én ezt jól tudom én?

Hankó Zoltán: Így van. A gyógyszerésznek, mint gyógyszertár működtetőnek személyes felelőssége egyrészt a beteg konkrét ellátásáért, másrészt pedig a gyógyszertár működtetéséért is megállt. Ugye ezt volt az úgynevezett személyi jogos rendszer, ami praktikus 2007. elejétől kiürült és innentől kezdve a szakembernek a személyes felelőssége ebben a rendszerben nem jelenik meg, vagy legalábbis nagyon nehezen érhető tetten. Főleg olyan körülmények között, amikor olyan tulajdonosok jelennek meg a rendszerben, akár offshore cégek formájában is, amelyeken számon kérni a szakmai kontrollt, a szakmai minőséget nem lehet.

Mv.: Voltak offshore cégek a gyógyszerész..? Én megmondom őszintén én addig merészkedtem el, hogy a legnagyobb baj az lehet, hogy a nagy gyógyszerforgalmazók, ahogy az kishazánkban szokás, mert viszonylag durva még a piac, ezért aztán ők tucatjával elkezdik nyitogatni a patikákat, mert sokkal jobb, hogyha én vagyok a nagykereskedő meg a kiskereskedő is, hát van ebben logika. Tehát én azt hittem, hogy ez a legfontosabb anomália. Most az, hogy offshore cégeken keresztül ki mindenki jut be egy ilyen piacra, azt azért az engem mondjuk meglep.

Hankó Zoltán: Jelen pillanatban nem tiltja semmi azt, hogy a gyógyszerpiacon offshore cégek jelenjenek meg és gyógyszertárakat működtessenek. És nem egy és nem két esetben van jelzésünk arra vonatkozóan, hogy ezek megtörténtek. De hogyha említi ön a nagy szakmai befektetőket, tehát a gyógyszergyáraknak és a gyógyszer nagykereskedőknek a megjelenését a rendszerben, itt is egy kicsit hasonló a probléma, hogy nem jelenik meg a szakembernek a személyes felelőssége, másrészt pedig olyan vertikálisan integrált rendszerek alakulnak ki, és elnézést kérek a szakkifejezésért, ahol a gyógyszerellátórendszernek a végpontján az a gyógyszertár van, pontosabban az a gyógyszertárban működő gyógyszerész, akinek a szakmai teljesítményét a nagykereskedő vagy a gyógyszergyárnak az üzleti érdekei..

Mv.: fogják meghatározni..

Hankó Zoltán: ..fogják meghatározni.

Mv.: Jó. Egy moratórium az nyilván időleges, tehát ez lehet végtelenségig, nem tarthat a végtelenségig. Ugye ez többé-kevésbé ki is derült, addig, amíg az új játékszabályokat meg nem alkotják. Az önök számára, a kamara számára mik lennének a kívánatos szabályok? Mik a legfontosabbak és a legkívánatosabbak?

Hankó Zoltán: Először hadd reagáljak arra, hogy nagyjából meddig terjedhet a moratóriumnak a hatálya. Amikor államtitkár úr bejelentette a patikalétesítés, pontosabban a patikaliberalizációnak a szigorítását, akkor ezzel egyidejűleg bejelentette azt is, hogy ez év a őszén a patikalétesítés és működtetésnek a szabályait újra fogja rendezni. Tehát nagy valószínűséggel arra lehet számítani, hogy az év végéig gyakorlatilag egy új szabályozás be fog kerülni a rendszerbe. Amit nagyon fontosnak tartunk, egyrészt a régi rendszernek, tehát a 2006. előtti rendszernek azokat az elemeit, amelyek időtállóak voltak, azokat próbáljuk megnézni és próbáljuk az új szabályozásban érvényesíteni, másrészt van két nagyon erős, nagyon komoly uniós bírósági döntés, amire előbb itt már utaltam. Teljesen egyértelmű verdiktet szab. Kimondta nem csak azt, hogy az egyes országokban a gyógyszerellátást a tagállamoknak az államainak illetve kormányainak lehetőségük van szabályozni, hanem kimondta azokat a rendezőelveket is, hogy a gyógyszerellátás egészségügy, meg kell jelenni a gyógyszerész személyes felelősségének, az ő egzisztenciális függetlenségét és szakmai függetlenségét pont a beteg érdekében biztosítani kell rendszerben, lehetőség szerint egy szükségletalapú szabályozás jöjjön létre, tehát ne lehessen bárhol, bárkinek, bármikor gyógyszertárat létesíteni. Ez az uniós bíróság döntéseiből nagyon kristálytisztán levezethető.

Mv.: Valószínűleg a magyar játékszabályok is ehhez fognak igazodni.

Hankó Zoltán: Bízunk benne.

Mv.: Ezzel a reménnyel köszönöm meg akkor, hogy itt volt. Alelnök úr, Hankó Zoltán, köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat.

Hankó Zoltán: Én köszönöm a lehetőséget.

2018-2024 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA
hírlevél