9:06

Műsorvezető: Két ellentétes vélemény ütközik a patikai létszámrendelet kapcsán. A gyógyszertárakban bizonyos nyitvatartási időhöz mennyi alkalmazottra van, lehet szükség – ez a nagy kérdés. Az egyik oldal szerint ez a gyógyszert vásárlók érdekeit szolgálja, mármint, hogy megfelelő ellátást kapjanak a patikákban a jövőben, mások szerint viszont sok patika lehúzhatja majd a rolót.

(Bejátszás)

Műsorvezető: A végkövetkeztetés az, hogy mennyire ellenőrzik. Nyilván erre is próbálunk választ adni. Vendégeim szinte percről-percre más arckifejezéssel fogadták az összeállítást. Érthető. Bonyolult összefüggésről van szó. Korodi Karolina elnök Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége és dr. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerész Kamara alelnöke a vendégeim. Kézcsókom, jó reggelt kívánok, vagy már lassan jó napot! Mielőtt a részletekbe avatkozunk és megyünk, nézzük meg, hogy ez a patikarendelet, vagy patikai létszámrendeletként elhíresült törvény mit hoz, mi újdonságot hoz a gyógyszerészek „konyhájára”, s mivel számolhatunk mi fogyasztók! Ki kezd?

Korodi Karolina: Kezdhetek akár én is. Köszönöm szépen a lehetőséget. Alapvetően mi egyetértünk azzal, hogy szabályozzák a szakmai létszámnormát. Viszont jelen helyzetben, jelen gazdasági helyzetben nem tartjuk időszerűnek. Ugye elkészült a rendelet, nem készültek el hatástanulmányok, hogy a megnövekedett létszám milyen bértömeget fog vonzani maga után. Ma egy gyógyszertár – 13 százalékos árrés mellett – az árrésének a 80 százalékát bérre és járulékokra, a fizetésre költi, a maradék 20 százalékkal kell gazdálkodni. Ez a mostani állapot. Tehát ezt tekinthetjük status quo-nak. Ha emellett még létszámot kell növelnie, akkor valószínű, hogy nem marad elegendő pénze arra, hogy árut beszerezzen. Ilyetén valószínű, hogy az ellátás színvonala fog romlani, a beteg érdekei sérülnek ezáltal, hiszen térben és időben nem fogja megkapni a gyógyszert.

Műsorvezető: Nekem az volt furcsa, hogy kétezer vényenként további egy gyógyszerészt, vagy szakasszisztenst is fel kell vennie a működtetőnek. Lehet, hogy csak nekem furcsa ez. Elvileg kötelező tőlünk nyugatabbra is dr. Hankó Zoltán?

Hankó Zoltán: Én azért mielőtt erre reagálok, elnök asszonynak két kifejezésére hadd térjek ki. Az egyik az, hogy időszerű-e ennek a rendelkezésnek a megalkotása, a másik hogy lényeges létszámnövekedéssel jár-e a gyógyszertárakban ez a rendelet. Kezdjük az időszerűséggel. A gyógyszertárak egészségügyi szolgáltatók, egészségügyi szolgáltatásra kaptak felhatalmazást és az egészségügyi törvény 1997 óta írja elő az egészségügyi szolgáltatóknak a tárgyi és személyi feltételeket. Az adott szakterületnek megfelelően elő kell írni.

Műsorvezető: Ez 14 éve történt, azóta igazából nagy változás nem volt.

Hankó Zoltán: 14 év alatt ennek a rendeletnek a megalkotására nem került sor. Tehát azt gondolom, hogyha ennek az időszerűsége valamikor lényeges és fontos, akkor 14 évvel egy törvényi kötelezést vagy felhatalmazást követően, én azt gondolom, hogy ez már éppen időszerű. A másik, ami még úgyszintén ehhez az időszerűséghez kapcsolódik, hogy tavaly októberben, a tavaly decemberi törvénykezést megelőzően, készített a kormány a parlament számára egy jelentést a gyógyszerellátásnak a helyzetéről. Ez a jelentés kitért többek között arra is, hogy a gyógyszertárakban milyen szaklétszámmal dolgoznak. Azt írja a jelentés egyfelől, hogy az ÁNTSZ a megfelelő jogszabályi felhatalmazások hiányában nem tud érvényt szerezni a gyógyszertárakban a szakmailag szükséges létszámra, másrészről a jelentés azt is tartalmazza, hogy elsődlegesen ezeknek a létszámproblémáknak az okán a gyógyszertári expediálásoknak durván 20–30 százaléka nem igazán jogkövető módon történik. És ennek a jelentésnek, amelyet a parlament elfogadott volt a következménye az, hogy a tavaly decemberi törvénykezésben megszületett az a törvényi felhatalmazása az egészségügyi miniszternek, hogy ezen a területen a hiányzó jogszabályt alkossa meg. Én azt gondolom, hogyha csak a gazdasági szempontokat nézzük, akkor az egészségügyben soha nem lesz olyan pillanat, hogy egy adott szabályozás időszerű vagy nem.

Műsorvezető: De hát itt nemcsak gazdasági szempontokról van szó, szakmai egészségügyi szempontokról is. Itt elhangzott, hogy egészségügyi…

Korodi Karolina: Ebben egyetértünk.

Hankó Zoltán: Innentől kezdve nem az időszerűség a kérdés, hanem az, hogy ez a rendelet jelent-e olyan többletkötelezettséget a gyógyszertáraknak, amely ezeket a gyógyszertárakat gazdaságilag ellehetetleníti. És ebből a szempontból is figyelve a jogszabályalkotást igyekeztünk, a kamara részéről, számos olyan korrekciós módosító javaslatot benyújtani az egészségügyi miniszterhez, amely pont ezeknek a kockázatoknak a csökkentését célozta. Ezeknek a jó részét a jogalkotás során elfogadta a minisztérium. Na most, létszámnövekedésre sor kerül-e a gyógyszertárakban? Vannak adataink és ezek a közigazgatási egyeztetésre kiküldött anyagokkal is többé-kevésbé korrelálnak, miszerint a gyógyszertárak 85 százalékánál nagy valószínűséggel a jelenlegihez képest többletlétszámot, vagy a létszámarányokban valamilyen változást nem szükséges végrehajtani.

Korodi Karolina: Itt közbe kellene vágjak, mert nálunk – a mi adataink szerint – a gyógyszertárak 40 százalékát érinti ez a létszámnorma.

Hankó Zoltán: Hát akkor érdemes lesz egyeztetünk ezeket az adatokat. Még egyszer mondom: a mi adataink szerint durván egy olyan 15 százalékát érintheti.

Műsorvezető: Olvastam egy cikkben, ahogy Korodi Karolina említette, hogy a rendelettel elvileg nincs gond, csak az időszerűséggel, de ami fontos, hogy 3 milliárd forintos forrást vonnak ki ugye a gyógyszeriparból.

Korodi Karolina: Nem a gyógyszeriparból, a gyógyszer-kiskereskedelemből. És a forrás árrés, ugye, a Széll Kálmán Terv révén lesz hatása.

Műsorvezető: Ez hogyan egyeztethető a rendelettel?

Korodi Karolina: A Széll Kálmán Terv révén folyamatosan forráskivonás történik az ágazatból. Ebben egyetértünk. Kompenzációról szó volt, a kompenzációnak a megkezdése talán idén, de várhatóan inkább jövőre beszélhetünk biztonságban erről. Tehát a gyógyszertáraknál az a fő probléma – azt hiszem, hogy alelnök úrral ebben egyetértünk –, hogy a gyógyszertárak iszonyú forráshiánnyal küszködnek. A gyógyszertáraknak a 80 százaléka már most folyószámlahitellel dolgozik. Mi történik abban az esetben, ha a bank évvégén, amikor lejár mondjuk a folyószámlahitel, azt mondja, hogy nem találja biztosítottnak a visszafizetést és megvonja. A gyógyszertáraknak ahhoz, hogy én biztonságosan lássam el a munkámat – reggel bemegyek, beteget kiszolgáljam, hogy a megfelelő csapatot kézben tartsam – ahhoz nekem kell egy nyugodt háttér, egy nyugodt gazdasági háttér. Egészségügyi intézmény, de gazdálkodás is.

Műsorvezető: A témafelvezetőben elhangzott az, hogy van olyan gyógyszerész vidéken, dél-alföldi helyzetkép volt, hogy egy nap több helyre is szaladgál a patikus, nyilván vidéki kis gyógyszertárakról van szó. Mi a helyzet a fővárosban? Ráadásul ugye még azt az összefüggést is érintettük, hogy itt valószínűleg a bevásárlóközpontokban létrehozott gyógyszertárak járnak rosszul. Miért?

Korodi Karolina: Hát a bevásárlóközpontokban lévő gyógyszertárak, ugye ők rendelkeznek hosszú nyitva tartással. Amikor a szerződések megköttettek a bevásárlóközpontokra, a legtöbb esetben a bevásárlóközpont maga kikötötte, hogy a gyógyszertár nyitvatartásának igazodnia kell a bevásárlóközpont nyitvatartásához. Ami azt jelenti a legtöbb esetben, hogy minden nap, a hét hét napján este 9-ig van nyitva a gyógyszertár.

Műsorvezető: Ebben a szakma nem szólalhat fel, hogy már elnézést, de mégiscsak egy egészségügyi ellátásról van szó, hadd döntsem el, hogy meddig vagyok nyitva, meddig tudom garantálni azt az ellátást és minőségi kiszolgálást?

Hankó Zoltán: A jelenlegi szabályozás szerint a gyógyszertár a nyitvatartási idejét nem önállóan dönti el, hanem az ÁNTSZ illetékes megyei tiszti főgyógyszerésze az, aki határozatban dönt arról, hogy a gyógyszertárnak mely napokon és mettől meddig kell nyitva tartania. Nyilván ez a határozat a gyógyszerésszel, illetve a gyógyszertárral egyeztetve történik meg. Nyilván a bevásárlóközpontok gyógyszertáraiban egy harmadik szempontot jelent ugye a bevásárlóközpont tulajdonosának az igénye és a gazdasági-üzleti szempontja. A kamarához eddig ilyen jellegű megkeresés, hogy a bevásárlóközpontoknak a tulajdonosaival vegyük föl a kapcsolatot annak érdekében, hogy racionalizálni lehessen ezeknek a gyógyszertáraknak a nyitvatartási idejét, még nem érkezett, hogyha érkezik, én azt gondolom, hogy érdemes erről tárgyalni.

Korodi Karolina: Biztos, hogy lesz ilyen irányú megkeresés, hiszen a törvénynek eleget kell tenni 2013-ig, tehát van idő. De már most kaptam olyan jelzéseket, hogy van olyan bevásárlóközpont, amelyik azt mondta, hogy nem enged. Ez esetben nyilvánvaló: vagy akkora létszámmal dolgozik, amit nem tud kigazdálkodni, vagy bezárja a gyógyszertárat.

Műsorvezető: Jött egy hallgatói vélemény: „először az ígért tulajdonosi összetételt kellene megváltoztatni, hatásvizsgálat stb. Merthogy ismét a nagyok járnak jól” – véli a hallgató. Volt egy olyan indítvány is, hogy a patikáknak 25 százalékos gyógyszerészi tulajdonnal kell majd működniük. Három évvel később, ez nyilván 2014–15-re lesz érvényes, 50 százalék. Mi a helyzet most? Ki lehet tulajdonos? Sok pénzem van, létrehozok egy patikát, aztán nincs gond, de mégis lehet gond, hogyha nem szakszerű, nem szakember a tulajdonos.

Hankó Zoltán: 2011. január 1-je óta hatályos jogszabály szerint a gyógyszertárakban 2014. január 1-jéig a 25 százalékos benndolgozó gyógyszerészi tulajdonosi hányadot el kell érni, pontosabban meg kell haladni a 25 százalékot. És egy következő passzus szerint a tulajdonosi szerkezetre vonatkozó előírásban a következő dátum 2017. január 1-je. Amikorra valamennyi közforgalmú gyógyszertárban a többségi tulajdonhányaddal a benndolgozó gyógyszerészeknek kell rendelkezni.

Műsorvezető: Ez távoli időpont. Addig is a vásárlót, gondolom most is a rádiókészülékek előtt az érdekli, hogy drágulhatnak-e, és mennyivel, ezt nem tudjuk, tehát drágulhatnak-e a vény nélkül kapható gyógyszerek, miben lesz más a szolgáltatás, ha bemegyek a gyógyszertárba, praktikusabb, gyorsabb, dinamikusabb, szakszerűbb lesz-e? Hogy látja Karolina?

Korodi Karolina: A vény nélküli gyógyszerek feltételezhető, hogy drágulni fognak, hiszen a gyártóknak a különadója megemelkedett 12 százalékról 20 százalékra. Nyilvánvaló, hogy a gyártók érdeke, hogy valahol azt a veszteséget, amit ők éreztek, valahol behozzák. Tehát én feltételezem, hogy a vény nélküli gyógyszereknek az ára nőni fog. Hogy a szolgáltatási színvonal miként fog változni? Megint csak azt tudom mondani, hogy ha a gyógyszerész nyugodtan tud gazdálkodni, ha van megfelelő tőkéje, ha úgy érzi, hogy biztonságos az ő működése, akkor nyilvánvaló, hogy a beteg is érezni fogja, hiszen mindenkinek az az érdeke, hogy a beteg elégedetten távozzon.

Műsorvezető: Mielőtt továbbmennénk, ugye az is egy külön érdekesség volt, hogy nem olyan régóta gyógyszert lehet már kapni benzinkutaknál is. Azt hitték nyilván a törvényalkotók is és a közvélemény java része, hogy akkor majd megindul a roham, és út közben Miskolc felé jól fölvásárolom a patikából a gyógyszereket. Nem így történt.

(Bejátszás)

Műsorvezető: Furcsa én nem is hallottam arról, hogy posta. Ott is lehetett kapni?

Korodi Karolina: Lehetett kapni, én találkoztam ilyennel.

Műsorvezető: De ritka.

Korodi Karolina: Kistelepülésen, városnak titulált kistelepülésen, ahol volt gyógyszertár. De ugyanúgy felszámolták.

Műsorvezető: Hankó Zoltán említette még az összeállítás alatt, hogy lenne hozzáfűzni valója az előző témához.

Hankó Zoltán: Igen és nagyon köszönöm, hogy erre lehetőség nyílik. Ez a rendelet, amelyik tulajdonképpen most jelent meg és most lépett hatályba, ennek az érvényessége 2013. szeptemberben lesz. Tehát 2013. szeptembertől kezdődően fogja ellenőrizni az ÁNTSZ. Ez két év. Két év alatt Széll Kálmán Terv, Semmelweis Terv, eladósodott patikák… Nagyon sok minden történhet a rendszerrel. Ezért az utolsó olyan egyeztetésen, ahol a szakmai szervezetek jelen voltak ennek a rendeletnek az előkészítése kapcsán, és elmondhatták a véleményüket, az volt a Gyógyszerész Kamara részéről a kérésünk, hogy a sok bizonytalanságra való tekintettel és arra is tekintettel, hogy ezen a területen még nem volt szabályozás, tehát ez egy új szabályozás, 2012 januárjától egy olyan monitoring rendszernek a kialakítására kerüljön sor, amelyik a gyógyszertáraknak a nyitvatartási idejét, a forgalmát, beleértve a vény-darabszámot és a szaklétszámát is össze tudja futtatni. Ennek a jó másfél-két évnek az adatai alapján pedig, hogyha szükséges, akkor azokat a finom korrekciókat a szabályozásban tegyék meg, amelyek szükségesek ahhoz, hogy amiatt, hogy egy gyógyszertár a megfelelő szaklétszámot alkalmazza, ne kelljen neki bezárnia. A gyógyszertáraknál, ha bezárásra kerül sor, egyébként meggyőződésem, hogy nem a létszámrendeletnek, hanem a gazdasági feltételeknek a következtében kerülhet sor.

Korodi Karolina: Összetett, alapvetően összetett.

Műsorvezető: Nem sokkal több, mint fél perc maradt, Karolinát kérném, hogy reflektáljon.

Korodi Karolina: A létszámra visszatérve, én azt gondolom, hogy alapvetően összetett kérdés. Ugye, amikor az egyeztetés zajlott és kialakultak a különféle idősávok, ugye abból indultunk ki, hogy a legkisebb sáv, negyven órás nyitva tartás mellett egy gyógyszerész vezetheti a gyógyszertárat, és ahogy nőnek ezek az idősávok, úgy nő a szakmai létszám. Én egy picikét megfordítanám a dolgot, azt mondanám, hogy nem is baj az, hogy ilyen feszített létszámmal. Lehet, hogy a bevásárlóközpontiakat is veszélyezteti a rendszer, de én azt gondolom, hogy az ellátás gerincét képező 15-20 milliós kisebb gyógyszertárakat fogja igazán érinteni, és amiben én egy picikét visszásnak érzem ezt a megoldást, az az, hogy van a negyven órás nyitva tartás ott elegendő egy szem gyógyszerész. Hát ez egy picit kizsákmányolás, ha így vesszük.

Műsorvezető: Innen folytatjuk legközelebb.

vissza