A plenáris üléseket követően „hazai” előadók következtek, akik olyan aktuális témakörökben tartottak a Kamara cselekvési programjával kapcsolatos előadásokat, amelyek érintik a köztestület további céljait, feladatait. A vándorgyűlés péntek délután első blokkjában a gyógyszerellátás struktúrája, integritása, valamint két szakmai irányelv került a középpontba.

Dr. Hankó Zoltán „A gyógyszerellátás struktúrája, integritása” címmel tartotta vitaindítóját. Bevezetőként idézte az Európai Unió Bírósága (Curia) 2009. május 19-i döntését, miszerint az Unió által védelmezett jogok között az áruk, szolgáltatások, tőke és emberek szabad áramlásánál is erősebben védett jog és érték az emberek egészsége és élete. Ebből adódóan, amikor bizonytalanság áll fenn a közegészséget érintő kockázatok fennállását vagy azok jelentőségét illetően, akkor (1) tagállami jogkörben hozhatóak meg a védő intézkedések, (2) a tagállamok szigorú követelményeket támaszthatnak a gyógyszer-kiskereskedelmi tevékenység végzésére feljogosított személyekkel szemben, különösen „a gyógyszerek értékesítési módjait és a nyereségre való törekvést illetően, (3) fenntarthatják a gyógyszer értékesítésének jogát kizárólag gyógyszerészek részére és (4) előírhatják, hogy a gyógyszereket olyan gyógyszerészek értékesítsék, akik tényleges szakmai függetlenséggel rendelkeznek. Ezt követően a struktúra, a tulajdonlás és egzisztenciális függetlenség kérdéseit járta körbe. Visszatekintett a gyógyszertárak tulajdonosi összetételének, a szindikálás tilalmának és a hatósági ellenőrzési jogkörök szabályozásának a történetére.

Vitaindítója következő részében a kompetenciákkal, a személyi joggal és a szakmai függetlenséggel foglalkozott. A kompetenciák alakulását 1990-től vizsgálta. A 2000-es évek első felében fokozatos visszaszorulás volt tapasztalható, 2006-ban pedig „lényegében minden piacképes, kizárólagos és jogszabályban elismert gyógyszerészi kompetenciát elvesztettünk” – hangzott el. 2007-ben indult el a Kamara kompetencia rendezési programja. A továbbiakban a kitért a gyógyszertár-működtetésben a gyógyszerész szakmai felelősségének jogi hátterére, illetve hatósági kontrolljára, a gazdasági együttműködések lehetőségeire. Kiemelte a franchise rendszert, amivel kapcsolatban feltette a kérdést: a gyógyszertári franchise megfelel-e a Ptk jogbérleti, és a Gyftv. a személyi jogos szakmai és gazdasági kompetenciáival foglalkozó előírásainak?

A továbbiakban a gyógyszerellátás néhány mai jellemzőjére hívta fel a résztvevők figyelmét. Bemutatta a gyógyszerpiaci ellátási lánc főbb szereplőinek viszonyát, majd néhány gyógyszertári hálózatot működtető vállalkozás egyes adatait (2021-2022).Ezekből látszik, hogy agyógyszertárláncok tulajdonosai sokmilliárdos értékben állítanak ki számlát saját gyógyszertáraiknak és nagy profittal dolgoznak! Kitért a Magyar Máltai Szeretetszolgálat projektjére is, ahogy a kistelepülések gyógyszerellátása is az előadás témái között szerepeltek. Felhívta a figyelmet arra, hogy míg1990-ben 1400 gyógyszertár és 3000 gyógyszerész, addig 2024-ben 3100 gyógyszertár és 6300 gyógyszerész látta el az ellátás feladatait.

A kistelepülések gyógyszerellátásával kapcsolatban a Kamara két fő szempontot vesz figyelembe – hangzott el. Egyrészt a jelenleg gyógyszertárral rendelkező települések gyógyszerellátásának megőrzése és szolgáltatásaik fejlesztése, másrészta jelenleg gyógyszertárral nem rendelkező települések gyógyszerellátásának javítása.A két fő szempont érvényesítése során a jelenleg működő rendszer megerősítése időbeli intézkedési prioritást élvez – mondta.

Végezetül feltette a kérdést: a Kamara továbbra is célként képviselje-e

–   a szükséglet alapú gyógyszertár-létesítést,
–   a gyógyszertárhoz kötött gyógyszerforgalmazást,
–   a többségi gyógyszerészi tulajdont,
–   a fúziótilalmat,
–   a szindikálás tilalmát,
–   a gyógyszerészek szakmai önállóságát,
–   a gyógyszerész kötelező jelenlétét a gyógyszertárakban,
–   a személyi jogos gyógyszerész menedzsment jogainak biztosítását,
–   a vidéki kistelepüléseken a működő gyógyszertárak megőrzését és a gyógyszertárral nem rendelkező települések gyógyszerellátásának legközelebbi gyógyszertárhoz kötését.

A következő előadó dr. Somogyi Orsolya volt, aki a „Gyógyszerbiztonsági ellenőrzés - Egészségügyi szakmai irányelv fejlesztés” címmel osztotta meg gondolatait a megjelenés előtt álló gyógyszerbiztonsági validálással kapcsolatos egészségügyi szakmai irányelvről (ESZI). Bemutatta a fejlesztés egyes szakaszait – a megújítási kérelmet 2023. március 10-én adták be, a végleges irányelv megküldése 2024. március 29-én történt meg –, valamint a fejlesztés delegált munkatársait. Bemutatta az elfogadott egészségügyi szakmai irányelv néhány paraméterét, valamint azajánlássorozatának logikai felépítését.

Az ESZI-vel kapcsolatos további stratégiai céljaival kapcsolatban elmondta, hogy az Egészségügyi Közönyben fog megjelenni. Ezután fontos ennek széleskörű megjelenítése, ismertetése. Úgy látja, továbbképzés formájában is szükséges megismertetni a gyógyszerész társadalommal. Felvetette a távoktatás lehetőségét is. Fontos a lakosság érzékenyítése is, kapcsolódhatna a SZEBB-programhoz is.

A szakmai rendszerváltás jegyében szólt további ESZI fejlesztésekről is. Ilyen lehet pl. a „Cukorbetegség gyógyszerbiztonsági ellenőrzése és gyógyszerészi gondozása a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző gyógyszertárakban”, és a „Geriátriai betegek gyógyszerbiztonsági ellenőrzése és gyógyszerészi gondozása a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző gyógyszertárakban”. Sorolta a megvalósításuk feltételeit: az elkészült ESZI mielőbbi megjelenése, a jelenlegi szolgáltatási díj megemelése, gyógyszerészi adatrögzítés lehetőségének megteremtése az EESZT-ben.

Dr. Gyimesi Nóra a „Vakcináció, mint gyógyszerészi kompetencia Magyarországon?” című előadása zárta a péntek délután eső blokkját. A pandémia hatásainak bemutatásával kezdte: a bizalom a hagyományos médiában, kormányokban, egészségügyi szakemberekben stb. alapjaiban rendült meg. Churchill-t idézve – „Ne pazarold el a lehetőséget, amit egy jó kis válság a kezedbe ad!” – említette, hogy a pandémia újragondolásra kényszerítette a szakmát több szempontból is. A COVID-19 vakcináció új utakra terelte a kórházi gyógyszerészeket, részt vettek az oltópontok munkájában, a magas rizikójú betegek kezelésében, de fontos szerepük volt a hitelesség megőrzésében is.

Hogyan teljesedhet ki a gyógyszerészi részvétel az oltási programokban az alapellátás szintjén? – tette fel a kérdést a továbbiakban. Válaszában elmondta, hogy az oltópontok tanulságai szerint jelentős terhelés-racionalizálási potenciál lakhat a gyógyszertárakban. Gyógyszertári vakcináció jelenleg 29 országban folyik. Ennek bevezetése átfogó keretrendszer kialakítását igényli, széles szakmai és szakpolitikai konszenzus talaján.

Miért érdemes patikai vakcinációban gondolkodni? – folytatta, majd sorolta az ennek alátámasztására szolgáló adatokat. A lakosság szempontjából előny, hogy így könnyebben hozzájutnak az oltásokhoz, oltási hezitenciájuk mérséklődhet. Az orvosok munkahelyi terhelése csökkenthető, alacsonyabb lesz az incidencia. A gyógyszerészek ezáltal nagyobb felelősséget vállalnak a közegészségügyi feladatok terén, és szakmai fejlődésükre is jó hatással van. Az egészségügyi rendszerre is pozitívan hatna több szempontból is: növekvő átoltottság, prevenció stb.

A továbbiakban a patikai vakcináció rendszerének felépítésével foglalkozott. Idézte az ezzel kapcsolatos PGEU állásfoglalást és FIP ajánlást. Kitért a jogszabályi háttérre és a szükséges infrastruktúrára is. Foglalkozott az oltás kivitelezésével, ahogy a finanszírozási kérdésekkel is. Az oktatási, képzési követelmények se maradtak ki, végezetül pedig a pilot program szükségességére hívta fel a figyelmet.

 

B. Zs.
Fotó: Mogyoróssy Márton

 

 

 

vissza