Magyar Gyógyszerészi Kamara
értékteremtő érdekvédelem
akadálymentes verzió
Vissza az alapértelmezett verzióhoz H-1068 Budapest
Dózsa György út 86/b
Tel.: (+36-1) 351-9483
(+36-1) 413-1924
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu
Keresés RSS
Kezd?lapA KamarárólTovábbképzésekSzakmai fórumPályázati lehet?ségekKamarai tagsági információkIrattár
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó
Regisztráció
OK
GYIK
2018. 08. 30.
Tájékoztató az e-ügyintézésr?l
»
2016. 11. 23.
Tudnivalók az étrend-kiegészít?kel kapcsolatos megállapodásról
»
2014. 09. 22.
Személyi jogosok pontszám igazolása ? mgyk.hu
»
2014. 06. 10.
Ki állítja ki a gyakorlati pont igazolást? - MGYK Országos Hivatala
»
2017. 06. 20.
Az AEEK m?ködési nyilvántartással kapcsolatos tájékoztató anyagai
»
Tovább »
Gyógyszerészi Hírlap
Hírlevelek
Sajtófigyel?
2022. 09. 27.
Figyelem: októbert?l csak patikákban lesz kapható antigén gyorsteszt - infostart.hu
»
2022. 09. 26.
Gyógyszerészek egy egészségesebb világért - pharmaonline.hu
»
2022. 09. 23.
Utcát neveztek el Richter Gedeonról születésének 150. évfordulóján - magyarnemzet.hu
»
2022. 09. 22.
Gyógyszerészek a betegágy mellett - hirek.unideb.hu
»
Tovább »
Szolgáltatások
2021. 11. 09.
Együttm?ködési megállapodás az MGYK és a KOMPLEX Kamarai Pénzügyi Tanácsadó Kft. között
»
2020. 06. 14.
Volvo: kedvezmény kamarai tagoknak
»
2019. 08. 27.
ATASI – Adatvédelmi módszertan gyógyszertáraknak
»
2019. 01. 07.
All You Can Move (AYCM) SportPass kamarai tagoknak
»
2017. 03. 10.
Együttm?ködési szerz?dést kötött az MGYK és a Global Payments Europe
»
Tovább »

E-Papír
Bannerek


 Bannerek

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek

 

MOL-MGYK tájékoztató!

Bannerek

 

 Vodafone

Bannerek

 

 

Gyógyszerész Gondozási Bizottság

A dolgok ára és az élet értéke - DR. HANKÓ ZOLTÁN, Világgazdaság
2011. február 23.

Sok éve küszködnek az egészségügyért felel?sök és a rendszer m?ködtet?i azzal, hogy az egészségügyet érint? politikai döntésekben dominánsak a költségvetés szempontjai, és a folyamatos t?zoltásban alig nyílik lehet?ség olyan lépések végiggondolására, amelyek megfelel? súllyal veszik figyelembe az egészség- és gyógyszer-politikai, illetve a társadalom- és gazdaságpolitikai szempontokat is.

Ezért továbbgondolásra érdemes, hogy az új kormányzati struktúra ellenére a nemzetgazdasági miniszter jelentette be tavaly decemberben, hogy módosítani fogják a gyógyszer-támogatási rendszert, és ennek során komoly forráskivonásra kerülhet sor. A bejelentés bizonytalanságot okozott, hiszen az egészségpolitika irányítói hivatalba lépésük óta az egészségügyre fordítható források hatékony felhasználásának els?dlegességét kommunikálják. Bizonytalanságot okozott az is, hogy nem lehetett tudni: a megtakarításba beletartozónak tekinti-e a miniszter a 2011-re pár nappal kés?bb elfogadott gyógyszerkassza természetes növekményhez képest alacsonyabb összegét, és azt sem lehetett tudni, hogy a megtakarítási célt milyen id?távon belül kell teljesíteni.

E sorok írásakor (február 10én) csak remélni lehet, hogy a sajátos el?játék ellenére az egészségügyért felel?s politikusoknak végre lesz lehet?ségük arra, hogy az általuk meghirdetett - és például a Semmelweis-tervben vitára bocsátott - szempontokat a gyógyszer-támogatási rendszer felülvizsgálata során érvényre tudják juttatni.

E cikk terjedelmi korlátai nem teszik lehet?vé a jelenlegi rendszer hibáinak és a javasolható beavatkozási pontoknak a tételes felsorolását. Azonban a lakossági gyógyszerellátásban szerzett tapasztalatok fényében célszer? néhány olyan szempontra ráirányítani a figyelmet, amelyet a támogatási rendszer soros felülvizsgálata során figyelembe kell venni, ha a politika szakítani akar az elmúlt id?szak hibás szemléletével, és a gyógyszertámogatás rendszerét nemcsak a tb által folyósított, árhoz nyújtott támogatással igénybe vehet? szolgáltatásinak tekinti, hanem a teljes érték? élet élésének egyik lehetséges eszközét látja benne.

A rendelkezésre álló diagnosztikus és terápiás lehet?ségek növekedésének arányában hatványozottan fokozódik az információ szerepe. Napról napra olyan ütemben áraszt el mindenkit a friss információ, hogy annak teljes kör? és naprakész követése, értékelése és befogadása megoldhatatlan feladat elé állítja a receptíró orvost és a kiszolgáló gyógyszerészt is. Ezért mindenki saját "technológiát" dolgoz ki ennek a helyzetnek a kezelésére. A tájékozódás min?ségében nemcsak a ráfordított id?, az információ elérhet?sége és megbízhatósága játszik szerepet, hanem a gyárak által folytatott személyes meggy?z? tevékenység hatékonysága is. A gyógyszergyárak szerepe a gyógyszer-kommunikációban és az orvostájékoztatásban megkerülhetetlen (bár nem nekik, hanem a tb-nek van szerz?dése a receptíró orvossal). Mivel a gyógyszeres terápia kialakításában egyre több alternatíva jöhet szóba, dönt?, hogy a gyógyszerkommunikációs er?térben megjelennek-e azok a szerepl?k is, akik a támogatáspolitika szakmai szempontjait magas színvonalon, hitelesen és hatékonyan képesek képviselni. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár eddigi lépései ebb?l a szempontból alig értékelhet?k, hacsak nem soroljuk ide a gyógyszerválasztást közlekedési lámpák elvén irányító szoftver kötelez? beépítését a gyógyszerrendel? programokba, vagy a megszabott gyógyszerkeretet túllép? orvosokkal szembeni adminisztratív fellépést. Célszer? azt is tisztázni, hogy a "legnagyobb vev?" mit akar "venni" és hogy képes-e a piacon ennek megfelel?en valódi vásárlóként viselkedni? Az elmúlt években az orvosok és a gyógyszerészek esetében a köz- és lakossági terhek szempontjából releváns szakmai döntéseket adminisztratív, szankcionáló eszközökkel igyekeztek befolyásolni. A betegekkel szemben foganatosított intézkedések során is kizárólag a költségérzékenységükre voltak tekintettel. Ezeknek az intézkedéseknek a korlátai ma már jól érzékelhet?k.

A beteg-együttm?ködés (compliance, adherencia) támogatáspolitikai szempontból a népegészségügyi jelent?ség? krónikus betegségek és a nagy érték? gyógyszerek esetében különösen fontos. A gyógyszerterápiás és életviteli el?írások megtartásának hiányában az orvosi kezelés és a gyógyszerelés költségeinek jelent?s hányada kidobott pénz, a compliance javításával viszont a betegek életmin?sége, valamint a gyógyszerfelhasználás hatékonysága nagymértékben javítható. Ismertek például az eredménytelen vérnyomás-, lipidszintcsökkent? vagy cukorbeteg-terápiák és az ezek következtében tömegesen fellép? súlyos és maradandó egészségkárosodások. A helytelen gyógyszerhasználat miatt kialakuló mellékhatások, kórházi kezelések okozta költségnövekedés következményeivel szintén számolni kell. Ezért olyan megoldásokra van szükség, amelyek megteremtik az orvos és a gyógyszerész érdekeltségét a közösségi források rendeltetésszer? felhasználásában és a hatékonyság érvényesítésében.

A beteg-együttm?ködés javítása a leghatékonyabb támogatáspolitikai lépések egyike lehet. Ne feledjük, hogy a növekv? átlagéletkorú lakosság gyógyszerigénye objektív okok miatt növekszik, a betegségstruktúra változásai miatt (pl. onkológiai betegek számának növekedése) módosulnak a terápiás igények és a változó gyógyszerstruktúra is nagyobb költséget generál. A terápiás hatékonyság növelése tehát elemi igény, ami a betegtudatosság és az együttm?köd? készség hiányában nem valósulhat meg. Ez egy olyan komplex programot feltételez, amely az orvosok és a gyógyszerészek megfelel? érdekeltsége nélkül nem képzelhet? el. Ha pedig komolyan vesszük, hogy a gyógyszertámogatás rendszerében nemcsak a társadalmi szint? szolidaritás elvének kell érvényesülnie, hanem a beteg személyes felel?sségének is a saját egészségi állapotáért és a rá fordított közösségi er?források felhasználásáért, akkor a lakosság egészségtudatosságának, együttm?köd? készségének és érdekeltségének javítása olyan feladat, amelybe a közvetlen támogatáspolitikai eszközökön túl a népegészségügyi és prevenciós programoknak is komoly szerepe lehet.

Az érdekeltségi viszonyok kuszasága számos m?ködési zavar forrása. Ezek közül most csupán két példát érdemes megemlíteni.

Köztudott, hogy a kórházban fekv?, kezelt betegek gyógyszerrel való ellátása Magyarországon a kezel? intézet feladata, azonban a betegek egy része otthonról viszi magával a gyógyszerét. Ez a kórháznak ugyan olcsóbb, a biztosító és a beteg azonban többet fizet érte, mert a kórházi rabattnak megfelel? kedvezményt a gyárak a lakossági gyógyszerellátás rendszerében nem alkalmaznak. A kórházi gyógyszerlisták annak függvényében alakulnak, hogy az adott kórház melyik gyógyszert milyen áron tudja beszerezni. Ez az adott kórház és a beszállítók egyedi alkujában d?l el. A kórházból távozó beteg az ott beállított gyógyszereit szedi otthon is, azonban a közforgalmú gyógyszertárakban érvényes árak (és támogatások) függetlenek a kórháziaktól. A kétféle érdekeltségi rendszer összehangolására eddig - tudomásom szerint - kísérlet sem történt, pedig ez (a kedvez? orvosszakmai vonatkozásokon túl) lehet?vé tenné a kórházak gyógyszerköltségeinek további csökkentését, és bizonyára a lakossági gyógyszerárakra is kedvez?en hatna.

Az azonos hatóanyagú, egymással egyenérték?nek min?sített generikus gyógyszerek gyógyszertári helyettesíthet?ségét jogszabály teszi lehet?vé. A különböz? felmérések azt tanúsítják, hogy az olcsóbb gyógyszer felajánlására sok esetben sor sem kerül, ha pedig mégis megtörténik, a beteg ódzkodik a gyógyszerészi javaslat elfogadásától. A legolcsóbb generikus gyógyszerek forgalmi részarányának növeléséhez pedig közérdek f?z?dne: egyrészt a betegterhek csökkenésével járna, másrészt a generikus verseny fenntartásának az egyik eszköze lehetne.

A helyettesítés alacsony arányának több összetev?je van. Egyrészt az orvosok abban érdekeltek, hogy ?k válasszák ki az azonos hatóanyagú gyógyszerek közül a konkrét készítményt. Másrészt a betegeket sem világosítja fel senki a helyettesítés el?nyeir?l és lehetséges kockázatairól, így a gyógyszertári kezdeményezést bizalmatlanul fogadják. Harmadrészt pedig a gyógyszerész sem érdekelt abban, hogy eredményes legyen a helyettesítés, mert az olcsóbb gyógyszerhez alacsonyabb árrés tartozik.

A támogatási rendszer érdekviszonyainak a tisztázása és a közérdekkel való összehangolása tehát elemi egészségpolitikai érdek. Az elmúlt évek forráskivonással járó adminisztratív intézkedései után épp itt az ideje, hogy a támogatáspolitikában az objektív betegérdek és az egészségpolitika szempontjai és eszközei is megfelel? mértékben érvényesüljenek. Mert a dolgoknak ára, az életnek pedig értéke van.

Kapcsolódó oldalak:
Válasszon okosan címmel országos betegtájékoztató kampányt indít a MOK az MGYK közrem?ködésével
EGYMILLIÓ CUKORBETEG LEHET MAGYARORSZÁGON 2025-RE - OEFI EKK
Ki lesz az Év Gyógyszerésze és kié a Kedvenc Patikám díj? - patikamagazin.hu
Gyógyszerb?l a magyart szeretjük! - eletforma.hu
Szem el?tt a betegbiztonság - SZALAI LAURA - 2014. 04. 08. (6. oldal) - Magyar Nemzet
« Vissza
Betegsarok
2022. 09. 26.
Az étrend-kiegészít?kkel kapcsolatos együttm?ködéshez csatlakozó gyógyszertárak listája
»
2020. 02. 18.
Betegjogi képvisel?k elérhet?ségei
»
2020. 01. 19.
Segítség gyógyszerésznek, betegnek
»
2016. 05. 25.
Megsz?nik a „diabetikus”, „cukorbetegek is fogyaszthatják” és a narancssárga kör jelölés – ogyei.gov-hu
»
2016. 03. 11.
A tavaszi fáradtság okai – és amit ellenük tehetünk – tetplatform.hu
»
Tovább »
Eseménynaptár
«
2022 szeptember»
hkszcspszv
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30
konferencia  testületi esemény  továbbképzés  szabadid?s esemény 
Hirdet?tábla
Állás
Helyettesítés
Egyéb
Tovább »
Közös dolgaink
2019. 05. 24.
Bels? Min?ségügyi Kézikönyv III. kiadás
»
2022. 08. 29.
Elnöki beszámolók a Kamara küldöttközgy?léseire
»
2019. 03. 27.
Az MGYK XI. Vándorgy?lésér?l
»
Tovább »
Gyógyszertár-m?ködtetés
2017. 03. 09.
Pályázati lehet?ségek gyógyszertárak számára
»
2016. 03. 03.
A gyógyszertári finanszírozási el?leg alakulása 2010-t?l 2016. januárig
»
2016. 03. 03.
A gyógyszertári vállalkozások 2014. évi mérlegbeszámolóinak és pénzügyi helyzetének alakulása
»
Tovább »
Hasznos linkek
Jogszabálykereső
Kamarai tájékoztatók
2020. 03. 31.
Kórházi Min?ségirányítási Standardok
»
2016. 01. 07.
Min?ségügyi kézikönyv gyógyszertáraknak ? II. kiadás
»
2014. 06. 26.
1/2014 (VI. 19.) MGYK ELNÖKSÉGI AJÁNLÁS GYÓGYSZERTÁRI UTAZÁSI TANÁCSADÁSHOZ - MGYK
»
Tovább »
Tovább »
Archívum
A honlapon található információk célja az egészségügyi ismeretek bővítése, de ez nem helyettesíti az orvos, gyógyszerész, vagy más szakember felkeresését.
© 2008–2017 Magyar Gyógyszerészi Kamara - Minden jog fenntartva - Regisztráció a védett tartalmak eléréséhez! Hírlevélre történ? le- és feliratkozás!
Utolsó módosítás: 2022. 09. 27 kedd