Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924, Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu  Hivatali kapu: MGYK
Web: www.mgyk.hu
Nyomtatható változat
2019. március 26.
Adatok, trendek, feladatok II.

A Vándorgyűlés szombati délelőtti második blokkjában először a gyógyszerellátás gazdasági paramétereiről és a szakember-ellátottságról hallhattak az érdeklődők.

Adatok, trendek, feladatok II.Dr. Sohajda Attila, az MGYK alelnöke a lakossági gyógyszerellátás gazdasági paramétereit ismertette a részvevőkkel. Az MGYK a korábbi gyakorlatnak megfelelően 2018-ban is megrendelte a KSH-tól a gyógyszertári vállalkozások előző évi eredmény- és mérlegbeszámolóinak főbb adatait. Az elemzésben a Kamara döntően a 2017-es adatokra támaszkodott, de feltüntette az újabb rendelkezésre álló adatokat is. (A részletes adatok és az elemzés a Vándorgyűlésre megjelent „A gyógyszertári vállalkozások 2017- évi gazdasági és pénzügyi helyzete a vállalkozások eredmény- és mérlegbeszámolói alapján” című kiadványban tekinthetők meg.)

Az előadó szólt arról, hogy a KSH-tól új módszertan szerint rendelték meg az adatokat, emiatt készült el a szokottnál később az elemzés. Az új adatsorban már nagy biztonsággal csak gyógyszertári vállalkozások adatai szerepelnek és sikerült kiszűrni a gyógyszer-kiskereskedelem TEÁOR szám alatt jelentő, de gyógyszertárat nem működtető vállalkozásokat. Az egyes adatok bemutatásakor megállapította, hogy 2017-ben az árréstömeg új módszertannal számolt értéke 111,3 Mrd Ft, a vállalkozásonkénti átlagértéke emelkedő tendenciájú. Az értékesítésre vetített klasszikus ágazati átlag árrésszint 18,0%, ezen belül a bt-k 17,1%-os, a Kft-k 18,)%-os árrésszintet értek el. A személyi jellegű ráfordításokkal kapcsolatban megállapította, hogy azok 2017-ben összességében 48,8 Mrd forintot tettek ki. Az egy főre eső személyi ráfordítás a 2016-os 229 ezer forint/hó/-ról 2017-ben 252,3 ezer forint/hó/fő-re nőtt. A gyógyszertári ágazat üzleti tevékenységének eredménye 28,1 Mrd forint, adózott eredménye 25,6 Mrd forint volt. A gyógyszertári vállalkozások pénzügyi helyzetének stabilizálódása és javulása eredményeként a szállítói kintlévőségeik egyensúlyban voltak.

Adatok, trendek, feladatok II.Dr. Nagy Vilmos, az MGYK Pest Megyei Szervezet alelnöke „A szakember-ellátottság valós adatai és javításának lehetőségei” című előadása következett ez után. Mint mondta, a tavalyi Gyógyszerész Köztestületi Napokon elhangzott előadásában már foglalkozott a témával, de akkor csak a számokat mutatta be, most viszont a problémakört holisztikusan próbálja megközelíteni. Ezt követően az 1990-es évektől kezdődően mutatta be a létszámhelyzetet. Az 1990-ig tartó időszakban, az állami tulajdonban lévő patikákban lényegében létszámegyensúly volt, majd a jogelőd nélküli gyógyszertárak létesítésével elkezdődött a szakemberigény növekedése. Később a fiókgyógyszertárak növekedése volt jellemző, majd a liberalizáció is erős igény-emelkedést indukált.

„Miért kell a létszámhelyzetről beszélni?” – tette fel a kérdést. Mondhatni, azért, mert megnövekedett a szakemberigény. Ennek okaként a működő gyógyszertárak számában bekövetkezett emelkedésen túl kiemelte a személyi jogos gyógyszerész megnövekedett feladatait. És tapasztalat az is, hogy a városi gyógyszertárak elszívják a kistelepülésekről a gyógyszerészeket.

Előadása második részében a megoldásokra fókuszált. Sorra vette, hogy milyen területeken lehet a rendszerbe beavatkozni. Ezek közül kiemelte a képzés megerősítését, a végzett kollégák motivációját, az elhelyezkedési lehetőségek bővítését. Mindezek részletezése során kiemelte a Kamara gyógyszerészképző helyekkel közösen 2015-ben készített tanulmányát, ami a képzés szükséges korrekciójával foglalkozott. Ezt követően több adatot is megosztott a jelenlegi foglalkozottak számával kapcsolatban, összességében kb. 7300 gyógyszerészt foglalkoztat a rendszer (beleértve a közforgalomban, kórházaknak, iparban, nagykereskedelemben és államigazgatásban foglalkoztatott gyógyszerészeket is. Ezt a létszámot (illetve a szakember-hiányra tekintettel ennél többet) kell a mindenkori képzésnek minimálisan biztosítani egy életpályán belül.

A továbbiakban a szabályozás témakörével foglalkozott, a létszámrendelettel, majd rátért a másik szabályozó elemre, a jövedelem kérdéskörére. Végezetül megállapította, hogy minden területen kell találni olyan beavatkozási pontokat, amelyek a létszámhelyzetet hivatottak  javítani.

 mgyk.gyh

Fotó: Pap Tímea és dr. Nagy Vilmos

 

2018 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA