Beszélgetés Dr. Ujházi Lászlóval a Magyar Gyógyszerészi Kamara Hajdú Bihar Megyei Szervezete elnökével

- Melyek a megye gyógyszerészeit érintő fontos és aktuális kérdések?

- Hajdú-Bihar megyében jelenleg 168 gyógyszertár működik. Természetesen a vidéki kis- és közepes nagyságú településeken, és a Debrecenben prosperáló gyógyszertárak valamelyest más módon érintettek a jelenlegi helyzet által. De egyik gyógyszertár sincs könnyű helyzetben. Azt gondolom, hogyha a gyógyszerészeinket megkérdeznénk mindegyikük a túlélésért folytatott harcot és a továbbiakban egyre kevésbé tartható önkizsákmányolást nevezné meg első számú problémájának. A 2011-es esztendő (sokan akkor is tudtuk, sokaknak pedig a 2012-es esztendő kezdetével vált nyilvánvalóvá) egy a korábbi évekhez képest ritka és nyugodt békeév volt. Már túl voltunk a liberalizáción és az azt követő törvénymódosítások eredményei sokunk reményeit fölülmúlták, viszont az ágazatot most sújtó pénztelenséggel nem kellett még szembenéznünk. A sikeres jogszabályi változtatások, gyógyszertári marketing eszközök korlátozása stb. mind az utolsó pillanatban, vagy lehet, hogy az után következtek be és rengeteg "sár" itt maradt a liberalizációból. Mindezekből azonban talán még fel tudott volna állni a gyógyszerellátó rendszer, de a vaklicitek, támogatáscsökkentések és a válság miatti folyamatos vásárló-erő csökkenés egy olyan általános pénztelenséget eredményez az ágazaton belül ami elveszi a megerősödésbe vetett reményt a kollégáktól. További megszorítások pedig végképp elképzelhetetlenek.

 

- Milyen speciális jellemzői vannak a megye gyógyszerészetének, gyógyszertárainak?

- A megyén belüli települések különböző mértékben voltak érintettek a liberalizáció által. A kisebb településeken a gyógyszertárak számának növekedése valamivel alacsonyabb, Debrecenben magasabb, közel 40%-os volt, megközelítve a budapesti értéket. Leszámítva azt a néhány kis települést ahol a meglévő néhány gyógyszertár mellé nem települt újabb, vagy olyan módon, hogy az a területen működő patikáknak nem jelentette újabb konkurens megjelenését, elmondható, hogy mindenhol több gyógyszertár van a szükségesnél – egymásnak generálva egyre nehezebb helyzetet és versenykörnyezetet. A megyében több új gyógyszertárlánc is megjelent további kihívásokat hozva a meglévő gyógyszertáraknak. A patikaszám növekedés amellett, hogy az ellátást érdemben nem javította, egy a liberalizáció során tudatosan nem figyelembe vett faktort is megerősített, nevezetesen a lakosság gyógyszertáreltartó kapacitását, mely most a támogatás csökkentések és általános pénztelenség miatt soha nem látott módon érezteti hatását.

         A törvénymódosítás sikeresen megfékezte a liberalizációs folyamatokat, de úgy érzem az új törvény sem rendezi megnyugtatóan és egyértelműen a gyógyszertár-áthelyezések kérdését. Véleményem szerint ennek a kérdésnek a tisztázása nagyon fontos lenne ahhoz, hogy a liberalizáció során elindult káros folyamat végleg megálljon és a lehetőségekhez mérten megtartható legyen a gyógyszerellátó rendszer területi értelemben vett homogenitása. Legalábbis az ami megmaradt belőle. Hiszen ez volt a cél...

 

- Hogyan, miben látja a gyógyszerész kamara legfontosabb feladatait, tevékenységét helyben és országosan?

- Úgy gondolom, hogy az eddig megkezdett utat kell járni. A már említett, néhány éve még elképzelhetetlen változások, a kötelező kamarai tagság visszaállítása, kedvező jogszabályi változások mind olyan tények melyek azt mutatják, hogy a kamarai ténykedés a legjobb irányba halad. Érezhető, hogy a nagypolitikával soha nem volt ilyen jó a szakma és a kamara viszonya. Zárójelben jegyzem meg – sajnos az ebben rejlő lehetőségeket beárnyékolja a gyógyszerellátáson is átgázoló, semmire sem tekintettel lévő megszorítási és megtakarítási kényszer. A liberalizációt követő időszakban a gyógyszerészek presztízse, köszönhetően az akkori politikai környezetnek és szakmánk objektív megítélésének nagymértékben devalválódott. A mostani lehetőségeink, elismertségünk viszont sokat segíthet abban, hogy a nagyszámú gyógyszerész-beteg találkozás ismételten egy erős bizalmi tőkét kovácsoljon a lakosságban irántunk, ami még inkább megerősítheti társadalmi pozíciónkat. A fentebb említettek, a sokat emlegetett szakmán belüli összefogással együtt hozzájárulhatnak, és érzésem szerint egyre inkább hozzájárulnak hivatásunk rangjának, elismertségének fokozatos visszaállításához.

 

- Mi jellemzi az országos és a megyei szervezet együttműködését, mely területeket, feladatokat tart fontosnak?

- A kamara újjászerveződése, a választások és a tisztújítás úgy érzem mind a korábban már megfogalmazott céljaink megvalósítása és a szakmán belül folyó pusztítás megállítása érdekében jól összehangoltan és sikeresen zajlott le. Mind országos, mind megyei szinten olyan vezetőség állt fel mely a szakma túlélésének érdekében hajlandó dolgozni, kellően kitartó, innovatív és nem utolsó sorban jól együtt tud működni. Azok az eredmények melyeket a kamara vezetősége elért az elmúlt években egyre hitelesebbé teszi a kamarai vezetést és – éppen az eredményességének köszönhetően – visszaadja a kollégáknak azt a hitet, amely egy-egy szakmapolitikai reform, jogszabály változtatás során az oly sokáig uralkodó szkepticizmust és apátiát válhatja fel.

 

 

 

- Köszönöm a beszélgetést!

 

(szente)

vissza