Vegyük már észre, hogy egy jól követhető rombolás egyik állomása vagyunk, ahol a magyar érdek ellehetetlenítése a cél. Az egészségügy és ezen belül a gyógyszerészet csak egy állomás ezen az úton.

Márai Sándor 1967. évi naplójában ezt írja: „még nem vagyok közömbös, de már nem vagyok kíváncsi.” Valahogy én is így vagyok ezzel a több éve tartó és most felerősödött politikai kampánnyal. Nem vagyok közömbös, hiszen tudom az irányultságomat, politikai-erkölcsi iránytűmet szilárdan tartom, semmilyen „mágnes” sem térítheti el. Épp ezért nem vagyok kíváncsi. Nem vagyok kíváncsi a hamis ígéretekre, pofátlan hazugságokra, lekezelő, lenéző felsőbbségérzésre stb.

A gyógyszertár biztonságot, bizalmat és minőséget ad a betegeknek. Felelősségteljes hivatásnak tekintjük mindennapi feladatainkat. A gyógyszerhez és a terápiához értő szakemberek vagyunk. Mindig, minden esetben azok vagyunk? Ma még a betegek bizalommal vannak irántunk, de lassan távolodunk ettől a bizalomtól! Távolodunk, vagy távolítanak?

A patika-liberalizáció 2011-re vonatkozó passzusát meg fogjuk szüntetni, a patika-létesítést és a működtetést újra szabályozzuk és ezzel együtt a gyógyszer-biztonság kérdését más alapokra helyezzük. Ehhez szorosan és természetes módon kapcsolódik a gyógyszerészszakma presztízsének a visszaállítása.

Mintha a magyar gyógyszerésztársadalom néhány tagja szembe menne a történelemmel, újra akarná élni a kapitalizmus kezdeteinek élményeit és tévhiteit. Könyörtelen, már-már önfelőrlő harcot hirdettek kollégáik vállalkozásai ellen, nem válogatva az eszközökben, módszerekben. Elbizonytalanítva a betegeket, lerontva a társadalom által egyik legmegbízhatóbbnak tartott szakma hírnevét, szatócsbolt szintjére süllyesztve az eddig valóban „közegészségügyi intézmény”-ként működő gyógyszertárhálózat jó hírnevét.

Készültünk a változásra, de hogy felkészültünk-e rá, az csak ezután dől el. Az az erőtér, amelyben a gyógyszerészet szakmai, erkölcsi és anyagi rehabilitációjáért húsz év után újra harcba kell szállnunk, egyre inkább körvonalazódik: az elmúlt hetek történései minden eddiginél markánsabban rajzolják ki az erővonalakat a politikai, a gyógyszerpiaci és a szakmai küzdőtéren is.

A „liberalizációs” intézkedésekkel betört ablakok összességében gyógyszerészetünket a „szakmai kriminalizálódás” lejtőjére helyezték. Aligha kétséges, hogy gyógyszerészetünk „betört ablakai” sürgős javításra szorulnak!

Az új kormány a megalakulását követően azonnal, számos halaszthatatlan intézkedést kíván megtenni. Ezek közé tartozik a patikalétesítések felfüggesztése, majd az ősz folyamán ennek és a kamarai kérdéseknek a felülvizsgálata fog következni.

Hogyan mutatunk példát asszisztens kollegáinknak? Adunk-e olyan megbízást, amelynek megfelelő képzésben nem részesültek? Amennyiben adunk, akkor annak megfelelően kell képeznünk őket, hogy a betegek a legjobb minőségű szakmai szolgáltatást kapják a gyógyszertárban.

Az uniós bíróság tavalyi és idei döntései egyértelmű helyzetet teremtettek. Kimondható: a gyógyszerpiac problémáinak megoldására rossz eszköz a lakossági gyógyszerellátás liberalizálása. Nyilvánvaló tehát, hogy a továbbiakban nem lehet a versenypiaci szempontok primátusához kötni a lakossági gyógyszerellátás szabályozását. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Gazdasági Versenyhivatal véleményérvényesítési monopóliuma helyébe köz- és egészségpolitikai szempontoknak kell kerülni. Nem tartható tovább az az álláspont sem, hogy a bíróság döntései nem teremtenek jogalkotási kényszert. Ez talán jogtechnikai szempontból még helytálló megfogalmazás lehet, de a mai Magyarországon sem szakmailag, sem politikailag nem igazolható. Azonnali korrekcióra van szükség.

Emlékezés a gyógyszertárak államosításának hatvanadik évfordulóján

Hatvan évvel ezelőtt, 1950. július 28-án reggel az ország mintegy 1200 magángyógyszertárába hívatlan vendégek érkeztek és bejelentették: az 1950. évi 25 sz. törvényerejű rendelet értelmében a gyógyszertárat azonnali hatállyal államosítják. A háromtagú bizottságok átadták a népjóléti államtitkár által aláírt értesítést az állami kezelésbe vételről, a rolót lehúzták, a kasszát lezárták, és azonnal elkezdték az ún. „vagyonmegállapító leltárt”, amely a gyógyszerkészlet és a készpénz mellett kiterjedt a követelések és tartozások számbavételére, a berendezésre és felszerelésre, beleértve az autókat, kerékpárokat, valamint sok esetben a személyes tulajdonú tárgyakat is. A bizottságok átadtak egy másik értesítést is, amely a gyógyszertár-tulajdonos gyógyszerész további sorsáról rendelkezett, s amelyből a címzett értesült arról, hogy ezek után hol és melyik gyógyszertárban dolgozhat állami alkalmazottként, gyógyszertárvezető vagy beosztott státuszban. Korabeli visszaemlékezések szerint a megrendítő esemény ellenére a vagyonmegállapító leltárak végrehajtásában a gyógyszerészek nagy többsége együttműködő magatartást tanúsított, s az új körülmények között is igyekeztek emberi tartásukhoz és gyógyszerészi esküjükhöz méltó módon helytállni.

Esetismertetés I.

A gyógyszer-gazdaságossági törvény legalizálta a gyógyszertárlánc építő tevékenységet, azaz lakossági gyógyszerellátást végző gyógyszertárak közös tulajdonlását. Ezért 2007-től több vállalkozás is belekezdett gyógyszertárak létesítésébe és akvizíciójába. A céget, amelyről ez a rövid esetismertetés szól (nevezzük „ABC” Kft.-nek), a cégadatok szerint 2007-ben hozta létre négy magánszemély. A céget a cégbíróság 3 millió Ft törzstőkével jegyezte be, az alapítók főtevékenységként a gyógyszer-kiskereskedelmet jelölték meg. A cég gyors terjeszkedésbe kezd, az országban különböző helyeken üzemeltet patikákat, zömmel nagyvárosokban, de a fennmaradó részt is közepes városokban. Sok gyógyszertáruk működik üzletközpontokban, ill. bérleti jogviszonyban.

„…Azt vettük észre, hogy néhány millió forinttal alakult kft-k rövid idő alatt 40-50 patikából álló láncokat alakítottak ki. S nemcsak a számuk szaporodott rendkívül gyorsan, hanem agresszív, osztogató marketing tevékenységet folytattak, ellehetetlenítve a környezetükben működő, magyar családi kisvállalkozásokat. Elkezdtünk gondolkodni azon, hogy lehet az, hogy amikor nekünk az Európában egyik legalacsonyabb árrés éppen csak a szűkös működésre elég, sőt, a kis forgalmú falusi patikáknak még arra sem, akkor hogy tudnak ezek a láncok az igen komoly pénzeszközöket igénylő rohamos horizontális terjeszkedés mellett még elképesztő módon receptenkénti száz-százötven forintot osztogatni?...”

(Schlégelné dr. Békefi Csilla MOSZ alelnök írása)

Néhány adat a gyógyszerforgalmazás környezetének 2009-es jellemzőiről

Bizonyára sokan tudják, hogy a Kamara évek óta törekszik arra, hogy szakmapolitikai álláspontját konkrét adatokra és trendekre alapozva alakítsa ki. Ennek érdekében nagy gondot fordítunk arra, hogy hiteles forrásokból valid adatokhoz juthassunk. Az előző évek gyakorlatának megfelelően a 2009. évre vonatkozó hivatalos adatokat is megkértük az illetékes hivataloktól és hatóságoktól. Az adatok beérkezése folyamatos. Jelen közlésünkhöz az adatok a gyógyszer-kiskereskedelem főtevékenységet megjelölő vállalkozások 2009. évi számviteli- és adózási jogszabályok szerinti beszámolási és bevallási dokumentumok összesítéséből származnak, anonimizált formában.

Alulírott Hetényi László az orvosegyetem gyógyszerészi karát 1975-ben elvégzett, kisebbségi komplexusokkal nem megvert és nem kapaszkodó (nem tudom hova kellene?) gyógyszerész válaszolok a fiatal, 2003-ban gyógyszerész-oklevelet szerzett kollégámnak (annak kell, hogy tartsam?!) a Népszabadság internetes oldalán dr. Szócska Miklós államtitkár úrnak írott nyílt levelére.

……….. Harmatha Levente Úr!

Nyílt levele, amelyben nemcsak minket, gyógyszerészeket, hanem a dédnagyapját is mélységesen megsérti, túltesz minden fantázián. Egyedül vagy hálózati társaival sikerült mindezt összehozni?

A nyílt levélnek pontos célja kell, hogy legyen, de ez ebből a levélből teljes mértékben hiányzik.

Dr. Hetényi László írása

A mindenki által ismert költő 162 éves felhívása is kevés volt ahhoz, hogy láncainkat levessük! A www.weborvos.hu honlapon péntek este olvasott hír szerint csomagban adják – veszik a gyógyszertárakat.Úgy látszik az egy tulajdonosi körhöz tartozó gyógyszertárakat mégsem hálózati gyógyszertáraknak, hanem - sajnos - láncra fűzött gyógyszertáraknak kell nevezni.

A hírben megnevezett két különböző láncolathoz tartozó gyógyszertárakat hamarosan egy láncfüzér fogja összekötni. A többségi tulajdonosok vajon felkínálták-e a tulajdonostárs gyógyszerészeknek a megvásárlás lehetőségét? Vagy csak örülniük kell, hogy dolgozhatnak és biztosítják a profit megtermelését? A tulajdonos váltásra vajon miért kerül most sor? Nagy volt a haszon és így jól értékesíthető a lánc, vagy túl sok lett már a tartozás és jobb időben lelépni? Kedves Gyógyszerész Kollégák, ebben a 86 gyógyszertárban! Ti tudjátok?

A Magyar Országgyűlés az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1668. számú előterjesztés részeként december 20-án az esti órákban elfogadta „a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény” módosítását. A módosítás révén alapjaiban változott meg a lakossági gyógyszerellátás szabályozása. Az alábbiakban a fontosabb változtatásokat ismertetjük – lehetőség szerint – a törvény szerkezetének figyelembe vételével. Nem foglalkozunk a GYSE szabályozás módosításával és a támogatáspolitikai változásokkal sem.

A tájékoztatóban – terjedelmi okok miatt – nem tértünk ki a változások indokaira, a mélyebb összefüggések a feltárására, valamint a szakmai és szakmapolitikai értékelésükre. Ezeket a közeljövőben ismertetjük.

Dr. Gara István írása

Hát megvan, kihirdették! Január elsején lépett életbe az a törvénymódosítás, ami véget vet négy év vadkapitalizmusának a gyógyszerészetben. Talán még nincs késő! Talán még vissza lehet tuszkolni a szellemet (vagy legalább egy részét?) a palackba.

Látszik a jó szándék, még ha maradt is szakmailag vitatható részlet a szabályozásban. Most már csak az a kérdés, hogy a végrehajtásban és az ellenőrzésben lesz-e következetesség? Mert ez a törvény csak akkor hat majd igazán, ha a benne foglaltakat végrehajtják és az ellenőrzésre jogosultak – jogkörükben és feltételeikben – megerősödnek, és következetesen járnak el. Mert azok, akik ellenezték a változást, mindent meg fognak mozgatni, hogy kiskapukat keressenek.

Divat ma panaszkodni. Tele van értelmiségünk egy részének panaszaival Európa. Megszokták, hogy külső hatalmakhoz forduljanak saját országuk jogrendje ellenében. Azért, érdekes, hogy a jogsértések mindig akkor keletkeznek, ha éppen nincsenek a hatalomban. Úgy tűnik, hogy kormányzásuk – gondolattársaik kormányzása – nyolc éve alatt egyetlen érdemben említendő törvénytelenséget sem vett észre „vigyázó szemük”. Elkerülte figyelmüket a korrupció, a békés tüntetőkkel szembeni durva fellépés, a cigányság az ő idejükben is létező leszakadása, nyomora, a volt miniszterelnök által megvallott hazugságok, az ország iszonyatos eladósodása… Hiába, az ember nem vehet észre azzal a két szemével mindent!

Magyarné dr. Pintér Gabriella az MGYK Pest megyei elnökének előadása Harkányban

Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy megyei szervezetre szükség van! A tagság igényli a közvetlen kapcsolatot. A cím szerint a szervezetről kellene beszélnem, amit a törvény szabályoz és a struktúráról, amit az Alapszabály rögzít. Ezt átalakítani épp a szabályozás miatt nem lehet. Arról fogok beszélni, hogy szerintem mit érzek fontosnak, amit eddig is csináltunk, ill., ami a jövőben is célravezető lehet.

Letöltheti és megnézheti a pécsi kereskasztal megbeszélés és a harkányi vándorgyűlés pillanatait rögzítő képekből készített összeállításunkat!

A Kormány egy közel két évtizede húzódó probléma végére tett pontot a mai napon, amikor elfogadta az Egészségügyért Felelős Államtitkárság tervezetét az otthonszülés legalizálására vonatkozóan. Az Államtitkárság által prioritásként kezelt otthonszülésről szóló szabályozás alternatívát kínálhat a várandós nők részére a biztonságos szülés helyének megválasztásakor.

Megkezdődött annak a kiskunhalasi gyógyszertárban foglalkoztatott patikusnak a pere, aki a vád szerint tavaly júniusban éjszakai ügyeleti idő alatt megerőszakolta a gyógyszertárban dolgozó női alkalmazottat. Az erőszakos nemi közösüléssel vádolt patikus megtagadta a vallomástételt.

Dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter a Magyar Köztársaság elnöke megbízásából, Március 15-e alkalmából, kimagasló színvonalú munkája elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést adta át Dr. Stájer Gézának a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusának. A Nemzeti Erőforrás Miniszter kimagasló színvonalú munkája elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést adta át Dr. Dombi Andrásnak a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanárának és Dr. Szabó Lászlónak a Semmelweis Egyetem professor emeritusának.

Kiemelkedő szakmai tevékenysége elismeréseként Pro Sanitate díj elismerésben részesült: Dr. Kissné dr. Bodolay Mária Éva, a Fővárosi Önkormányzat Heim Pál Gyermekkórháza Gyógyszertárának főgyógyszerésze. Több évtizeden át végzett példaértékű tevékenységért, életmű elismerésként a Nemzeti Erőforrás Miniszter Díszoklevele elismerésben részesült: Jäger Antalné, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Közép-magyarországi Regionális Intézete Gyógyszerügyi Igazgatási Osztályának titkárnője.

Tisztelettel gratulálunk minden Kitüntetettnek!

Búcsúzunk

Elhunyt dr. Lelkes László kollégánk a monori Paracelsus gyógyszertár vezetője. Március 19-én szombaton délután kísérik utolsó útjára visegrádi temetőben.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) szervezetileg önálló marad, de a belső struktúrája átalakul – közölte Paller Judit országos tiszti főorvos.

dr. Horváth Tamás egyúttal sajnálatosnak tartja, hogy egyes patikusokat hátrányos megkülönböztetés ér annak alapján, hogy hol dolgoznak.

Az erről szóló határozat a köztestület budapesti szervezeténél van jelenleg érvényben, így az csak a fővárosi és pest-megyei patikusokra vonatkozik. (szerk.)

A Magyar Gyógyszerészi Kamara Országos Elnökség tisztségviselőinek juttatásait, táblázatos formában itt a nyitóoldalon is  elérhetővé tettük.

A táblázat mindenkori helye honlapunkon: A Kamaráról(főmenűpont)/Országos Elnökség(almeü)/Magyar Gyógyszerészi Kamara Országos Elnökség tisztségviselőinek juttatásai(tartalom)

A Magyar Gyógyszerész Kamara Békés Megyei Szervezete, 2011. évi I. Küldöttgyűlését, 2011. május 27-én (pénteken), 14:30 órai kezdettel tartja.
Helyszín: Kamara lakásiroda, 5600 Békéscsaba, Széchenyi u.5. fsz.3.

" A közigazgatásban, az egészségbiztosítási szervezetek különböző szintjein, országos hatáskörű, a gyógyszerágazattal is foglalkozó szervezeteknél, az egészségügyi szolgáltató intézményekben, önkéntes egészségbiztosítási pénztárakban, non-profit egészségügyi szervezetekben, a magánszektorban, az oktatásban-kutatásban és a médiában is számos lehetőség van a gyógyszergazdaságtani ismeretek alkalmazására."

A patikai marketing újbóli korlátok közé szorítása

A törvényi szabályozás ellenére egyes gyógyszertárakban ma is jelen van az egészségpolitikai szándékokkal ellentétes marketingtevékenység. Az egészségügyért felelős államtitkár szerint innentől a kamara feladata a jogszabályokat, a szakmai előírásokat vagy az etikai normákat sértő gyakorlat felszámolása.

Már az előző parlamenti ciklus politikai vezetése is felfigyelt arra, hogy a gyógyszertárakban folytatott marketingtevékenység nem mindenben egyezik a kabinet egészségpolitikai szándékaival. Ezért a ciklus vége előtt törvényben tiltotta meg a közfinanszírozott gyógyszerek fogyasztói árának (térítési díjának) csökkentését, és kiállt az e termékkörhöz kapcsolódó ajándékozás tilalma mellett is. Azonban a változtatás – a pontatlan szövegezésből adódóan, de legfőképp a jogszabályban megfogalmazott szándékok tudatos megkerülésével – a visszájára fordult. Ha a gyógyszerhez nem lehetett kedvezményt adni, megtette a recept is, és néhány hetes bizonytalankodás után az ajándékozás ismét újult erővel indult meg.

A szellem és a palack c. írás folytatása!

A kamara új etikai kódexében a gyógyszertárakban folytatott marketingtevékenységgel kapcsolatos szakmai-etikai elvárások meghatározásának is helyet kell kapnia. Ehhez viszont elengedhetetlen a gyógyszertári marketing céljának, eszközrendszerének, valamint felelősségi viszonyainak tisztázása.

A Pirulatrend előző számában (A szellem és a palack, 2011/5, 9–10. oldal), a patikai marketing szabályozásában bekövetkezett változtatásokhoz kapcsolódóan részletesen szóltam arról, hogy a gyógyszertárak egy részében az egészségpolitikai szándékokkal ellentétes gyakorlat folyik. Az egyik parlamenti képviselő emiatt interpellálta a kormány egészségügyi vezetését. A válaszból kiderült: a kormányzat elkötelezett abban, hogy a mindennapi patikai gyakorlatban érvényt szerezzen a törvényi előírásoknak, ám ugyanakkor elvárja, hogy a szakma is képes legyen szabályozni önmagát. Az államtitkár szerint a kamara „szakmai-etikai normaállítási, ellenőrzési és szankcionálási jogát” helyreállították, tehát várnak „a hivatásrendre, hogy ő is lépjen fel ez ellen a gyakorlat ellen”. Mint mondta, a változások a gyógyszerészeket „kötelezik (…) arra, hogy normáikat és közösségeiket újraalkotva mihamarabb olyan gyakorlatot alakítsanak ki, amely a betegek és a társadalom érdekét elsődlegesnek tekinti”.

A „mindent szabad, ami nem tilos” a rendszerváltozás idején vált sok ember jelszavává. Ma, amikor hivatásunk morális megújulása a tét, az eddigiektől gyökeresen eltérő szemléletmód kialakítására van szükség.

A múlt század utolsó évtizedének kezdetekor, az akkori rendszerváltozáshoz kapcsolódóan a napi közbeszéd részévé vált a mondás, miszerint „mindent szabad, amit nem tilos”. Ez a megközelítés akkor – különösen az újjáéledő szabadságjogokhoz kapcsolódóan – természetesnek tűnt és meghatározóvá vált. A pártállami diktatúra rendjének lebontása persze nem tartott lépést az emberek szabadságvágyának növekedésével, a „tiltott gyümölcsök” élvezeti ízét pedig csak fokozta, hogy azok sok esetben a hatalmi renddel és a fennálló szabályokkal szemben nyertek teret.

Ez a szemlélet – jól emlékszünk – nemcsak a régóta áhított szabadságjogokhoz kapcsolódóan vált elfogadottá, hanem az élet számtalan területén is megjelent, majd tovább „fejlődött”, amikor a „mindent szabad, csak rajta ne kapjanak” szlogen az ügyeskedés és az önérdek-érvényesítés jelszavává válhatott. Sőt, ez a szemlélet azokra is ráragadt, akiknek a feladata lett volna, hogy a jogalkotás keretei között szabják meg az együttélés új szabályait.

Számos történet kering ma is a tudatosan lyukasra sikeredett jogszabályokról, amelyek a mindennapokban igazolták József Attila híres verssorait: „s láttam, a törvény szövedéke / mindig fölfeslik valahol”. Ha pedig a jogalkotás időnként „cinkelt lapokkal” folyt, ehhez igazodott a jogalkalmazás – a hatósági tevékenység és a napi gyakorlat – is. Az „eredeti tőkefelhalmozás” magyarországi folyamatában kart karba öltve folyt a lyukas jogszabályok gyártása és a szabályszegő magatartás: a normakerülés normává vált. Ez a folyamat – ma már jól láthatóan – súlyos társadalmi és morális válsághoz vezetett.

Amióta csak lehetőségünk nyílt rá, a Gyógyszerészet mindig örömmel tudósított a marosvásárhelyi gyógyszerészképzés eredményeiről, rendszeresen beszámoltunk a történésekről és figyelemmel kísértük a kellő körültekintéssel megfogalmazott gondokat is. Tettük ezt nemcsak belső elkötelezettségből, vagy azért, mert a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) több mint fél évszázada a magyarnyelvű gyógyszerészképzés egyik jelentős intézménye, hanem azért is, hogy azok a Magyarországon élő és dolgozó gyógyszerész kollégáink is tájékozottak lehessenek Alma Materük életét illetően, akik a diplomájukat a Maros menti városban szerezték.

A Semmelweis Terv végrehajtásának és az egészségügy fenntartható pályára átállításának érdekében jött létre idén május elsején a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI), amely egyúttal csökkentette az egészségügyi háttérintézmények nagyfokú szervezeti-működési szétaprózottságát.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium irányítása alatt álló intézményt Dr. Török Krisztina főigazgató mutatja be.

A normakerülés „kultúrája” helyett a normakövetés normáját kell kialakítani a gyógyszerészetben. Ez egyaránt vonatkozik a jogi, a szakmai és az etikai normák betartására. Ahhoz azonban, hogy ez az elvárás ne csak jámbor óhaj maradjon, mindhárom területen mélyreható változásokra van szükség. A jogi normák átalakítása már megkezdődött, a szakmai és etikai normák megújításra várnak. Ennek lehet része az etikai audit bevezetése is.

A Pirulatrend előző számában megjelent írásban (A normakövetés normája, Pirulatrend, 2011. július-augusztus, 8–9. oldal) kifejtettem, hogy az átalakuló jogi keretek lehetőséget adnak a betegérdekek előtérbe kerülésére, a gyógyszerészet szakmai/minőségi színvonalának emelésére és a gyógyszerészet morális megújulására. Ez a mindennapok gyakorlatában csupán akkor válhat realitássá, ha a szakmai és etikai normarendszer is megújul, a normakerülés normája helyett pedig a normakövetés normája válik általánossá. Ez egyaránt vonatkozik a jogi, a szakmai és az etikai normák szövegének és szellemiségének betartására.

Mentsük meg a magyar oktatást a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen! Magyar főtanszékeket és magyar tagozatokat követelünk a kezdetben színmagyar MOGYE-n! Foglalkoztassák a magyar professzorokat!

Az intézmény történetében először külön tanévnyitót tartottak a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tanárai és diákjai, akik így akarták jelezni igényüket a magyar tagozat megalapítására.

Az október 6-ára beígért tüntetés a MOGYE-ért okafogyottá vált, ugyanis ígéret született arra nézve, hogy a helyzet egy héten belül megoldódik.

A román oktatási minisztérium újból elutasította a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) chartáját, miután a felsőoktatási intézmény román többségű szenátusa továbbra sem hajlandó engedélyezni a magyar intézetek létrehozását.

Dr. Szabó Béla szerint a közgyűlés elsősorban informáló jellegű volt, tehát ami az utóbbi hetek történése volt. Elemezték a jelenlegi helyzetet és maradtak az álláspontjuk mellett, hogy ők nem vesznek részt a választásokon. Maga a szabályzat is törvénybe ütköző, úgyhogy távol tartják magunkat.

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre (MOGYE) látogatott Cătălin Baba román oktatási miniszter, aki a tervezett magyar tagozat megalapításáról tárgyalt az egyetem vezetőségével – írta hétfőn a Népújság című erdélyi napilap.

A szegedi gyógyszerészképzés elmúlt kilencven évére egy kiadvánnyal is emlékezik a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kara. A könyv amellett, hogy bemutatja azokat, akik sokat tettek a gyógyszerészek képzéséért, a képzés jelenével is foglalkozik.

Fotó: Gémes Sándor

Debrecen – A miami egyetem professzorát, Andrew V. Schallyt kedden díszdoktorai sorába avatja a Debreceni Egyetem.

Szabó Béla professzort választotta vezetőjévé a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozata.

Szász József, a magyar tagozat választási bizottságának az elnöke az MTI-nek elmondta, a választói névjegyzékben szereplő 121 magyar oktató közül 95-en adták le szavazatukat, 91 szavazat Szabó Béla professzort támogatta.

Répás Zsuzsanna közölte: a magyar kormány nagyon fontosnak tartja, hogy legyen magyar nyelvű orvosképzés Erdélyben, és kiáll a Marosvásárhelyi Orvosegyetem (MOGYE) magyar oktatóinak és diákjainak küzdelme mellett.

2012. június 13-án elhunyt William Knowles Nobel-díjas kémikus, aki úttörő munkát végzett a Parkinson-kór kezelése terén.

144 gyógyszerész kapta meg oklevelét a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar diplomaosztóján. Az ünnepélyes Szenátusi ülésen részt vett Dr. Szél Ágoston a Semmelweis Egyetem újonnan kinevezett rektora, Dr. Mezey Barna az ELTE rektora, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, valamint a társkarokat képviselő dékánok és dékánhelyettesek.

Tíz egyetem, – köztük a SE - képviselője szándéknyilatkozatot írt alá arra vonatkozóan, hogy az intézmény részt vesz a Cooperative European Medicines Development Course (CEMDC) gyógyszerészeti továbbképzési programban.
A CEMDC szervezete az Európai Unió Innovative Medicine (IMI) programjához kapcsolódik. 

Hosszú, több évtizedes munkát végeztek Dunaújváros és Fejér megye lakossága szolgálatában.

Az 50 éves diplomáért arany díszoklevélben Bándi Domokos nyugalmazott főgyógyszerész és felesége, Molnár Mária Valéria részesült.

Tízéves a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerfelügyeleti Intézete. Ebből az alkalomból ünnepi ülést rendeztek a karon február 8-án, amelyen a 70. életévét betöltő Paál Tamás professzort, az intézet első vezetőjét is köszöntötték.

Paál Tamás professzor, az MGYK Országos Elnöksége ülésén
(Budapest, 2013. február 14.)

MINDENT TUD A GYÓGYSZERVÁSÁRLÁS SZABÁLYAIRÓL? TESZTELJE TUDÁSÁT ÉS NYERJEN!

A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Elnöksége, Prof. Dr. Szőkő Éva elnök asszony meghívásának eleget téve, az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban részt vett gyógyszerészek emléktáblájának koszorúzási ünnepségén, dr. Sági Erzsébet szenátor asszony a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógyszerésztörténeti Szakosztályának vezetőségi tagja mondott beszédet.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara képviseletében dr.Hankó Zoltán elnök és dr.Zalai Károly főtitkár helyezték el a megemlékezés virágait.

A „Hatóanyag” c. írás - Dr. Molnár Csaba - megjelent a Magyar Nemzet 2013. március 30-i számában  valamint a „Turbórudi - Veszélyes fogyasztószerek” c. írás - Gáti Júlia – megjelent a HVG 2013. április 4-i számában

Tisztelt Gyógyszerésznő/úr!

Közkívánatra újra szakácskönyv 

Aki az előzőkben benne volt, azért kérte, aki azokból kimaradt, azért, hogy most el ne szalassza. Küldje be ételreceptjét – akár többet is –, hogy összeállíthassuk a gyógyszerészek szakácskönyvét.

Cél az egészség címmel „a gyógyszerészek ajánlásával”.

Olyan recepteket várunk, ami az egészséges táplálkozást célozza, vagy valamely betegség esetén ajánlott. pl.: cukormentes, lisztmentes, tejcukormentes, húsmentes, vitamindús stb. ételek, receptek fogyókúrázóknak, gyengélkedőknek, magas vérnyomásúaknak stb.

Prof. dr. Erős István, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának egykori dékánja és a Gyógyszertechnológia Intézet volt igazgatója elmagyarázza, hogy mik azok a magisztrális gyógyszerek, és miért előnyös kifejezetten az adott betegnek való egyedi elkészítésük.

Először találkozhat az olvasó Magyarországon az egészségügy egészét átfogó évkönyvvel, amelyben a kétszáz legtöbb közpénzt felhasználó állami és magán- gyógyintézmény mellett a kétszáz legmagasabb árbevételű gyógyszer- és orvostechnikai vállalat, a kis- és nagykereskedők, az egészségpénztárak, az egészségbiztosítók elmúlt két évét mutatják be a számok tükrében.

Az ünnepség elején Dr. Zelkó Romána, a Gyógyszerésztudományi Kar dékánja köszöntötte az 1938-ban végzett platina, az 1943-ban végzett rubin, az 1948-ban a Pázmány Péter Tudományegyetemen végzett vas, illetve a Budapesti Orvostudományi Egyetemen, az önálló kar megalakulása után 8 évvel, 1963-ban végzett arany díszokleveleseket.

Amint azt május 13-tól Önök is látni fogják, honlapunk megújul. Nem új honlapot indítunk, hanem az anyagi korlátainkat szem előtt tartva figyelembe vesszük a mai technikai lehetőségeket, másfelől viszont némi tartalmi megújítást is szükségesnek tartottunk. Az alábbiakban dr. Hankó Zoltán köszöntőjét olvashatják. 

Mint ismeretes, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI) és a Magyar Gyógyszerészi Kamara (Kamara) vezetői április 15-én együttműködési megállapodást írtak alá a két szervezet együttműködéséről és a gyógyszertárak népegészségügyi programban való részvételéről. A megállapodás értelmében a közös munka az idei Patikanaphoz kapcsolódóan indul, a gyógyszerészek allergia-ellenes küzdelembe való bevonásával és a racionális vitamin-, nyomelem és ásványi anyag használatot elősegítő programmal.

A 2014-es Köztestületi Napok alkalmából képzőművészeti pályázatot is kiírtak, a beérkezett pályamunkákra a helyszínen szavazhattak a részvevők. Most azonban honlapunkon is lehetőség nyílik erre. A legjobbnak ítélt alkotások a 2015-ös Köztestületi Napok alkalmából kerülnek díjazásra.

A Gyógyszerészi Hírlap májusi számában egyebek a mellett a Huszonöt év tanulságai című sorozatunk ötödik része olvasható A kamara, mint szakmai önkormányzat címmel. Megtalálják benne a A FoNo-k történetét bemutató sorozatunk befejező részét is, valamint fényképes beszámolót az egri Vándorgyűlés harmadik napjáról, amikor a fiataloké volt a főszerep.

Az idei Vándorgyűlés összefoglalójaként készített összeállításunkban a rendezvény kapcsán készített interjúkat, az összejövetelről szóló beszámolókat egy helyen (is) olvashatják.

Az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkárság és a Kamara közötti korábbi megállapodásnak megfelelően április 16-án elkezdődött az egyeztetés a gyógyszertári ügyeleti rendszer felülvizsgálatáról. 

A Magyar Gyógyszerésztörténeti Társaság idén is meghirdette a Gyógyszerésztörténeti Nyári Egyetemét, amelyet 2015. július 9-12. között tartanak Szegeden. Fő téma: Generációváltások a gyógyszerkincsben és a gyógyszertárakban.

A FIP 2015 – Düsseldorf utazásra a jelentkezési határidő 2015. május 8-ig kerül meghosszabbításra.  

Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az MGYK Budapesti Szervezetének hivatalában az ügyfélfogadás, tagkártya átvétel és mindennemű ügyintézés 2015. május 4 – 8. között, szabadságolás miatt szünetel.

A Vándorgyűlés végeztével dr. Hankó Zoltán kamarai elnökkel beszélgettünk, akivel a rendezvényt megelőzően is készítettünk interjút a várakozásairól, most pedig az összejövetel összegzésére kértük. (A rendezvény egyes programjairól szóló részletes beszámolóinkat nyomon követhették honlapunkon.)

A Népjóléti Bizottság az alábbiakban említésre kerülő jelentéseket konszenzussal, a kormánypártok és az ellenzéki pártok támogatásával, tartózkodás és ellenszavazat nélkül fogadta el!

Az Egerben megrendezésre kerülő idei Vándorgyűlés harmadik napja kifejezetten a fiatalokról szólt. A háromnapos rendezvény záró napján, vasárnap délelőtt gyűltek össze azok az érdeklődő fiatal gyógyszerészek, akik rész kívántak venni a „Táltosképző” aktuális, áprilisi összejövetelén.

A Vándorgyűlés szombat délutáni második programjaként a gazdálkodással, az adatbányászattal, illetve a képzéssel és továbbképzéssel kapcsolatos kérdések kerültek előtérbe – jelezve, hogy a stabilizálódó ágazatot a „túlélésen” kívül immáron más kérdések is foglalkoztatják.

Az április 17-19. között tartott egri Vándorgyűlésszombat délelőtti blokkja dr. Hankó Zoltán előadásával vette kezdetét, amely a Sümegtől Egerig és azon túl címet viselte. Az ezt követő előadások pedig az MGYK „Eger utáni” feladataira mutattak rá. 

Az egri Vándorgyűlés péntek délutáni második programja a régió – Heves, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok megye – megyei elnökeinek beszámolója volt. 

Az április 17-19. között megrendezett egri Vándorgyűlés részvevői a rendezvény első napjának délutánján több oldalról is betekintést nyerhettek Heves megye életébe a helyi egészségpolitikusok és egészségügyi szakemberek beszámolói alapján.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöksége 2015. április 17-én tartotta a megyei elnökökkel közös ülését Egerben a Vándorgyűlés első programjaként. Az ülést dr. Hankó Zoltán elnök vezette, az elnökségi tagok határozatképes számban voltak jelen, a 21 területi szervezet közül 18 biztosította a képviseletét. 

2015. április 11-én ötödik alkalommal került megrendezésre Budapesten az Év Gyógyszerészhallgatója - Gyógyszerészi Gondozási-, Betegtanácsadási Verseny. Idén a „krónikus degeneratív mozgásszervi betegségek: osteoporosis, osteoarthrosis” témakörben mérettettek meg a hallgatók a Magyar Gyógyszerészi Kamara székházában kialakított képzeletbeli officinában. 

A Magyar Gyógyszerészi Kamara hagyományos tavaszi Vándorgyűlése idén április 17-19. között Egerben kerül megrendezésre. Fő feladata a köztestületi kamara elvégzett és elvégzendő szakmai érdekvédelmi és önkormányzati feladatainak áttekintése lesz.  A részletekről a TOVÁBB gombra kattintva tájékozódhat.

Sajnáljuk, csak gyógyszerészek számára érhető el.

A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (NEFI) és a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) együttműködési megállapodást írt alá annak érdekében, hogy a gyógyszerészek hatékonyan részt vehessenek az egészségfejlesztési tevékenységben. A gyógyszertárak azért is kiemelten fontos népegészségügyi találkozóhelyek, mert hazánkban évente 60 millió gyógyszerész-beteg találkozás történik, 3,3 millióan pedig rendszeresen, legalább kéthavonta váltanak ki vényköteles készítményt. 

A korábbi vándorgyűlésekhez képest újelemként jelenik meg az idein, hogy szót kapnak a fiatal gyógyszerészek is. Dr. Gutay Tibort, az MGYK ifjúsági munkájának egyik felelősét egyebek mellett a „Táltosképzőről” is kérdeztük. 

A május 8-10. között tartandó Jubileumi Rozsnyay Mátyás Emlékversenyre a jelentkezési határidő lejárt, de a helyszínen lehetőség lesz a jelentkezésre – áll a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság honlapján.

A kórházi gyógyszerészek idén április 24-26. között Visegrádon tartják a hagyományosan két évente megrendezett rangos szakmai összejövetelüket a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Kórházi Gyógyszerészeti Szervezete rendezésében.

Az új 12 pontról dr. Hankó Zoltánnal folytatott eddigi beszélgetéseink során körbe jártuk, miért és hogyan készült el, mit tartalmaz konkrétan, valamint részleteztük az elfogadása óta folytatott munkát és a megvalósult eredményeket.  Sorozatunk befejező részében egyebek mellett arról kérdeztük dr. Hankó Zoltánt, hogy hogyan illeszkedik a közelgő vándorgyűlés a 12 pontban megfogalmazottakhoz. 

A Magyar Gyógyszerészi Kamara az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően idén is megrendezi hagyományos tavaszi Vándorgyűlését. A Vándorgyűlés fő feladata a köztestületi kamara elvégzett és elvégzendő szakmai érdekvédelmi és önkormányzati feladatainak áttekintése. A Vándorgyűlés Egerben lesz, április 17-19. között - a végleges program a TOVÁBB gombra kattintva immáron elérhető. 

A Gyógyszerészi Hírlap április számában egyebek mellett a szintentartó továbbképzésekről, a gyógyszerhamisításról és a nemzetközi gyógyszerészeti szervezetről, a PGEU-ról is olvashatnak.

Néhány héttel ezelőtt egy gyógyszertár-társtulajdonos az elvárt adóval kapcsolatos kérdésben megkereste a Kamara elnökét, aki a kérdés megválaszolására felkérte a Kamara mellett működő, idén megalakult Könyvelők fórumát. Mivel a felvetés közérdekű, a megkeresést (anonimizálva és szerkesztve), valamint a Könyvelők fórumának válaszát egyaránt közöljük.

Beszélgetés hangzott el dr. Hankó Zoltánnal a patikai ügyeleti rendszerrel kapcsolatban a Hír TV Magyarország élőben című műsorában, az InfoRádióban és a Lánchíd Rádióban.

A korábbi gyakorlatnak megfelelően egyes gyártók és gyógyszer-nagykereskedők jóvoltából a gyógyszertárak már az április 1-i fordulónapot megelőzően az azt követően hatályos beszerzési árakon juthatnak árcsökkentéssel érintett gyógyszerekhez.

A közelgő vándorgyűlés alkalmából beszélgetés-sorozatot indítottunk dr. Hankó Zoltánnal az új 12 ponttal kapcsolatban – ennek soron következő részét olvashatják most.

A korábbi gyakorlatnak megfelelően egyes gyártók és gyógyszer-nagykereskedők jóvoltából a gyógyszertárak már az április 1-i fordulónapot megelőzően az azt követően hatályos beszerzési árakon juthatnak árcsökkentéssel érintett gyógyszerekhez.

A korábbi gyakorlatnak megfelelően egyes gyártók és gyógyszer-nagykereskedők jóvoltából a gyógyszertárak már az április 1-i fordulónapot megelőzően az azt követően hatályos beszerzési árakon juthatnak árcsökkentéssel érintett gyógyszerekhez.

Elzász és a Fekete-erdő csodái

2015. szept. 27.–okt. 4.,  8 nap/7 éj

JELENTKEZZEN ÁPRILIS 15-IG, ÉS LEGYEN ÖNÉ A 10 000 FT-OS ELŐFOGLALÁSI KEDVEZMÉNY!

A Magyar Egészségügyi Társaság (MET) elnöksége támogatja a Magyar Gyógyszerészi Kamara a Marosvásárhelyi Orvos és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar nyelvű gyógyszerészképzés rendezésére tett felhívását.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöksége 2015. március 19-én tartotta soron következő ülését a Kamara Dózsa György úti székházában, Budapesten. Az ülést dr. Hankó Zoltán elnök vezette, az elnökségi tagok határozatképes számban voltak jelen. 

„Nothing personal. It is business” – idézte dr. Bakacsi Gyula, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ MSc programvezetője a Keresztapa című filmben elhangzottakat, amely szavak a konfliktusról, a konfliktusmenedzsmentről tartott előadása során többször is visszaköszöntek.

Ahogy arról már többször szót ejtettünk, a 2010 februárjában Debrecenben tartott vándorgyűlésen fogadták el az első 12 pontot, majd 2014-ben a másodikat. Ez utóbbi előkészítésének egyik fő állomása a tavaly februárban Sümegen megrendezett vándorgyűlés volt. Az idei közelgő rendezvény alkalmából beszélgetés-sorozatot indítottunk dr. Hankó Zoltánnal az új 12 ponttal kapcsolatban – ennek soron következő részét olvashatják most.