Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924,
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu Hivatali kapu: MGYK
KRID azonosító: 338169369
Web: www.mgyk.hu
/magyargyogyszereszikamara
Nyomtatható változat
2009. augusztus 25.
A kispatikák megmentéséért folyó harcban az MGYK a szaktárcával együttműködést keres
A kisforgalmú falusi gyógyszertáraknak és fiókgyógyszertáraknak a betegellátási feladataik ellátásához és a fennmaradáshoz támogatásra van szükségük. Nem engedhető meg, hogy ezen a területen további megszorítások legyenek.

A 2010-es költségvetés: a betegterhek és a patikák címmel a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke, dr. Horváth Tamás és a Szinapszis Egészségügyi Piackutató Kft. vezető elemzője, Kiss Katalin közös sajtótájékoztatót tartott augusztus 25-én a kamara székházában. A sajtótájékoztatón ismertetették annak a piackutatásnak az eredményeit, amelyet a Magyar Gyógyszerészi Kamara felkérésére a Szinapszis Egészségügyi Piackutató és Tanácsadó Kft. 2009 júniusában végzett. A kamara elnöke kijelentette, elfogadhatatlan a tervezet miszerint  a Pénzügyminisztérium 2010-ben meg akarja szüntetni a kis forgalmú gyógyszertárak támogatását.

I. A betegterhek alakulásának elemzése

A kutatás hátteréről

A Szinapszis Egészségügyi Piackutató Tanácsadó Kft. a Magyar Gyógyszerészi Kamarával együttműködve egy átfogó piackutatás keretében vizsgálta, hogy a magyar lakosság körében milyen szerepe van a gyógyszereknek, illetve az egyéb gyógyhatású, étrend-táplálékkiegészítő termékeknek, mennyit költenek az emberek ilyen típusú termékekre.

A kutatás során 2009 júniusában 1000, véletlenszerűen kiválasztott embert kérdeztünk meg. A minta életkor, nem, régió és településtípus alapján reprezentálta a 18 év feletti magyar lakosságot. Közel minden második válaszadó legfeljebb havi nettó 90 ezer forintos jövedelemmel rendelkezik. A mintán belül a krónikus betegek átlagos aránya 38 százalék, de arányuk az életkor emelkedésével jelentősen nő (55 év felett már 60 százalékos az érintettség).

Kutatási eredmények

A legtöbb magyar háztartás vényköteles gyógyszerekre, vény nélkül kapható készítményekre és gyógynövény termékekre költ. Receptköteles gyógyszerre a családok 82 százaléka fordít kisebb-nagyobb összeget, de az idősek, krónikus betegek, és jellemzően alacsony jövedelmű háztartásokban ez az arány szignifikánsan magasabb, 90 százalék!

Vény nélkül kapható gyógyszerekre átlagosan a háztartások 70 százaléka fordít. A fiatalabbak, magasabb jövedelműek körében jellemzően magasabb ez az arány, de az idősebb esetében is 60% felett van.

Mind kutatási szempontból, mind a Magyar Gyógyszerészi Kamara álláspontja szerint figyelemre méltó tény, hogy a vény nélkül kapható készítményekre költők aránya a fiatalabb korosztályok körében magasabb. A beszerzés esetükben egyaránt összefüggésébe hozható az öngyógyítás, a preventív gondolkodás gyakori előfordulásával.

A krónikus betegek közel 70 százaléka vényköteles és vény nélkül kapható gyógyszerekre is költ egyidejűleg, míg 40 százalékuknál e két kiadási tétel mellett a gyógyhatású készítmények is rendszeresen jelen vannak.

A vényköteles gyógyszerekre költők aránya 2006 óta lassú csökkenést mutat, hiszen míg akkor arányuk 85 százalék volt, addig 2007-ben 84, majd tavaly illetve idén 82 százalékot mutat. A vény nélkül kapható gyógyszerek esetében sokkal erőteljesebb visszaesés figyelhető meg, 2006-ban a lakosság 79 százaléka vásárolt ilyen készítményeket, míg idén 70 százalékuk.

A visszaesés legfőbb oka vélhetően a fizetőképes kereslet csökkenése, amely – feltételezésünk szerint – egyes gyógyszerek ki nem váltásában vagy a dózisok módosításában (pl. az előírt dózis felezése) is megjelenhet. Az elégtelen betegcompliance (betegegyüttműködés) azonban kritikus lehet a beteg gyógyulásának szempontjából.

Egy magyar háztartás vényköteles gyógyszerekre havonta átlagosan 6.600 forintot költ, míg ugyanez az összeg recept nélkül kapható gyógyszerek esetében 2.100 forint.

A krónikus betegek átlagosan 9.300 forintot költenek receptköteles gyógyszerükre, és ha figyelembe vesszük a receptköteles és recept nélkül kapható gyógyszerekre együttesen költők arányát, megállapítható, hogy 10-ből 7 beteg minden hónapban, átlagosan 11.600 forintot költ kizárólag gyógyszerekre (vényköteles illetve vény nélküli termékekre együttesen).

A demográfiai bontások alapján a gyógyszerköltések összege a községekben is magas, vagyis a kisebb falvak lakói számára kiemelt probléma a gyógyszerterhek emelkedése.

Méréseink alapján a lakosság vényköteles gyógyszerterhei összességében több mint 70 százalékkal emelkedtek 3 év alatt! A krónikus betegek receptköteles gyógyszerköltése 2007-ben 7400, majd 2008-ban 9500 forint körül alakultak.

Következtetések

A lakosság gyógyszerterhei nem növelhetőek tovább: különösen az idős, alacsony jövedelműek körében már most is jelentős a havi kiadás (~10.000 forint/hó).

A jelentős kiadások felvetik a közgyógyellátás jelenlegi rendszerének újragondolását, illetve magában hordozzák azt az üzenetet, amelyet a döntéshozóknak minden esetben mérlegelniük kell a gyógyszerár támogatás rendszert érintő változások bevezetése esetén, számolni kell a változások lakossági terhet növelő következményeivel.

Az egészségügyi, és ezen belül a gyógyszerkiadások csökkentésének fiskális módszere jelentős többletköltségeket generál az elégtelen és inadekvát gyógyszerelés miatt. A tényleges kiadáscsökkentésnek az egyik hosszú távú feltétele a lakosság egészségtudatosságának javítása. Például a gyógyszer-támogatási rendszer keretei között kifizetett több száz milliárdos összeg egyharmadát szív- és érrendszeri betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerekre fordítjuk, amely betegségek köztudottan helyes életmóddal nagyobb részt megelőzhetőek. Ezért a kormány kiemelt célkitűzései között kellene szerepelnie a felvilágosításnak, a szűrőprogramoknak és a prevenciónak egyaránt. Ebben meghatározó szerepe lehet a gyógyszertáraknak.

A betegterhek mérséklésében kiemelt jelentősége van az időskorú, krónikus betegség(ek)ben szenvedő, szociálisan rászorult betegekkel való fokozott törődésnek és a költséghatékony gyógyszerelésüknek. Ebben szintén kulcsszerepet játszhatnak a gyógyszertáraknak, de ehhez biztosítani kell a működőképesség feltételeit és megfelelő érdekeltségi rendszerek bevezetése is szükséges.

II. A patikák helyzete a 2010-es költségvetési tervezés tükrében

A Magyar Gyógyszerészi Kamarát megdöbbentené, ha igaz lenne a hír, miszerint a Pénzügyminisztérium meg akarja szüntetni a kis forgalmú gyógyszertárak támogatását és elképzelhetetlennek tartja, hogy ebbe az Egészségügyi Minisztérium beleegyezzen. Hiszen annak idején még a Gazdasági Versenyhivatal is leírta, hogy betegellátási érdekből a liberalizálás után is szükség lehet a kis forgalmú gyógyszertárak speciális támogatására, és részben ilyen célokat szolgál a gyógyszerforgalmazóktól különadóként beszedett ún. szolidaritási adó is.

Tény, hogy a visszatérítendő finanszírozási támogatás-előleget – ami a költségvetésnek nem jelentene többletkiadást, ám évközben a falusi kispatikák likviditásának javításával a készletezést segítené – már idén sem kaphatják meg a patikák, holott erre dr. Székely Tamás miniszter úr ez év elején kormány-felhatalmazást is kapott. A kis forgalmú gyógyszertárak működési támogatásának rendszere azonban – kisebb-nagyobb döccenőkkel – a mai napig működik. Ez a támogatás elengedhetetlen a kistelepüléseken több száz gyógyszertárnak és fiókgyógyszertárnak a felszínen maradáshoz.

A finanszírozási támogatás-előleg rendszere 2001-ben került bevezetésre, melyet a kis forgalmú gyógyszertárak év elején igényelhettek és december közepéig kellett visszafizetniük. Célja szerint a gyógyszertárak gyógyszer-beszerzéseit volt hivatott segíteni, mivel 1999-től a gyógyszertárak a betegnek megelőlegezett támogatás összegéhez átlagosan 17-18 nap után jutnak hozzá. Bevezetésekor éves szinten 6 Md Ft állt rendelkezésre. 2007-ben ez az összeg 1,7 MdFt volt és 383 gyógyszertár vehette igénybe, 2008-ban 900 MFt értékben 235 gyógyszertár kérelmét fogadták be.

A kis forgalmú, egy gyógyszerészes, az adott településen egyedüliként működő gyógyszertárak és ezek fiókgyógyszertárainak működésének támogatására jelenleg is járó, vissza nem térítendő támogatást 2007-ben 430, 2008-ban 619 gyógyszertár vette igénybe. 2009-ben a támogatásra jogosult  gyógyszertárak száma 750. Az ezen jogcímen kifizetett összeg 2007-ben 410 MFt, 2008-ban 638 MFt volt, a 2009-es költségvetési előirányzat 490 MFt, mely valószínűleg túllépésre kerül.

A kisforgalmú falusi gyógyszertáraknak és fiókgyógyszertáraknak a betegellátási feladataik ellátásához és a fennmaradáshoz támogatásra van szükségük. Az MGYK tisztában van azzal, hogy a költségvetés nagyon kifeszített keretek között készül. Azonban nem engedhető meg, hogy ezen a területen további megszorítások legyenek. Itt most nem néhány száz vállalkozó gyógyszerész egzisztenciája csupán a tét, hanem a kistelepülések lakosságának gyógyszerellátása forog kockán. A kistelepülések gyógyszertárainak az ellehetetlenülése vagy bezárása a betegeknek az ellátás megszűnését jelenti és a gyógyszerbeszerzés komoly többletköltséget okoz. Azonban a Szinapszis Kft.-vel együttműködésben készült felmérés is igazolja, hogy a betegek terhei nem növelhetők tovább. A kistelepüléseken élő betegeknek is joguk van a megfelelő gyógyszerellátásra.

Az Egészségügyi Minisztérium vezetése is tisztában van azokkal a folyamatokkal, amelyek a gyógyszerellátásban zajlanak, ezért a kispatikák megmentéséért folyó harcban az MGYK a szaktárcával együttműködést keres.

2018-2020 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA
hírlevél