Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924,
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu Hivatali kapu: MGYK
KRID azonosító: 338169369
Web: www.mgyk.hu
/magyargyogyszereszikamara
Nyomtatható változat
2009. szeptember 07.
Promóció – reklám – etika a patikában címmel szervezett miniszimpóziumot a kamara

Szükség van az etikai rendszer megváltoztatására, továbbá a patikában alkalmazható promóciós technikák felülvizsgálatára.

Promóció – reklám – etika a patikában címmel szervezett miniszimpóziumot a Magyar Gyógyszerészi Kamara szeptember 4-én, Budapesten. Az esemény védnöke dr. Szabó Sándor tiszteletbeli elnök volt. Az esemény védnöke dr. Szabó Sándor tiszteletbeli elnök volt. Dr. Hankó Zoltán alelnök – a rendezvény kezdeményezője – bevezetőjében elmondta, hogy az elmúlt években a jogi szabályozás és a gyógyszerellátás gazdasági változásai alapjaiban írták felül a gyógyszertári tevékenység feltételrendszerét. Mindezek következtében jelentős mértékben változott a gyógyszerpiaci szereplők promóciós tevékenysége és folyamatos változásban van a patikai marketing. A változások sok kérdést vetnek fel, melyekre a választ a szakmának kell megkeresnie, s ennek a rendezvénynek is a helyzetfelmérés, valamint a válaszkeresés a fő célja. Véleménye szerint a napi gyakorlat egy része a szakmai szabályokkal és a hivatásetikai alapokkal egyre kevésbé hozható összhangba. Mint mondta, elege lett abból, hogy a negatív folyamatokat a szakma bénultan nézi, az államigazgatás pedig érzéketlen. „Azt tapasztalom, a kollégák pedig úgy reagálnak a megváltozott helyzetre, hogy más megoldás híján ők is csatlakoznak a negatív folyamathoz” – hangsúlyozta az alelnök.

Dr. Szendrei Kálmán professzor (SZTE Farmakognóziai Intézet) előadásában konkrét példákkal bizonyította, hogy a gyógytermékek, étrend-kiegészítők piacán a gyártói és forgalmazói promóció milyen sok baj forrása: a növekvő lakossági érdeklődéssel és fogyasztással párhuzamosan a betegek biztonsága egyre kevésbé lesz fontos, és egyre kevésbé érvényesül a beteg érdeke. Az orvos és a gyógyszerész napról napra nehezebb helyzetbe kerül: nehéz objektív információhoz jutnia, miközben rövid idő alatt több mint 5000-féle új termék jelent meg a piacon. Az egyes termékcsoportok között zavaró átfedések vannak. A professzor szerint az étrend-kiegészítők forgalomba hozatala ma Magyarországon alulszabályozott, szinte bárki bármit forgalmazhat étrend-kiegészítőként, azt senki nem vizsgálja be.
Kiss Katalin a Szinapszis Kft. vezető elemzője ismertette azt a felmérést, amelyet cége a Magyar Gyógyszerészi Kamarával együttműködve idén nyáron végzett. A felmérés adatai visszaigazolták az előző előadásban elhangzottakat. A hazai lakosok körében fogalomzavar van az egyes termék-kategóriákat illetőken. Bár úgy gondolják, hogy határvonalat tudnak húzni az egyes termékcsoportok és jellemzőik között, a kérdésekre adott válaszokból kitűnik, hogy a vásárlási szokásaikban a gyártók, forgalmazók promóciós technikáinak a hatása alatt vannak. A felmérés egyértelműen igazolta, hogy a betegek nagyban bíznak a gyógyszerészekben.
Dr. Feller Antal a Hungaropharma Zrt kereskedelmi és marketing vezérigazgató-helyettese a Gyöngy-patika együttműködés példáján mutatta be, hogy a gyógyszertári marketingben milyen szempontok érvényesítését tartja fontosnak. Mint mondta, a „Gyöngy” márka bevezetése sikeresnek bizonyult, hiszen magas a márkaismertség a versenytársakhoz képest, pozitívak a gyártói visszajelzések, magas a lakossági részvétel a méréseken / nyereményjátékokon, az akciós termékek kimutatható forgalomnövekedést generálnak, elégedettek a gyártók, a Gyöngy Patika együttműködéshez tartozó gyógyszertárak eladósodásának az átlagosnál alacsonyabb az aránya. Nehézségként említette, hogy a Gyöngy patikák nem jelennek meg marketing kommunikációs tényezőként (egységes arculat, aktív, cselekvő részvétel hiánya).
Dr. Lantos Zoltán a GfK LHS HealthCare divízióvezetője más álláspontot képviselt. Mint mondta, a betegeknek nem promócióra, hanem információra van szükségük. Szerinte a jelenlegi világválság kiváltó okai között a túlzott promóció is megtalálható, ami túlfogyasztásra ösztönöz. Ezért várható, hogy a marketingstratégiák változni fognak. A kutatások kimutatták, hogy az információ és a hit is gyógyít, vagyis a jobban tájékozott beteg hamarabb gyógyul és a hit is növeli a betegek esélyeit. Tehát ha egy gyógyszerész a tájékoztatás mellett hitet is ad a páciensnek, akkor az hamarabb fog meggyógyulni, mint az, akivel nem kommunikált. „Nem érdemes a promóció útjára lépni, helyette az etikus párbeszéd és az egészségcentrum irányába érdemes elmozdulni” – tanácsolta a szakember.
Dr. Pintér László az MGYK Etikai Bizottságának az elnöke „Kereskedelem vagy egészségügy?” címmel tartott előadást. A 2006 előtti és az azt követő jogi szabályozást összehasonlítva arra a következtetésre jutott, hogy nem az alapvető hivatásetikai normákkal van baj, hanem a jogalkotással, amely olyan szabályozást léptetett életbe, ami a hivatásetikai normákat figyelmen kívül hagyta.
Az előadásokat felkért hozzászólások követték. Dr. Bódis Lászlóné országos tisztifőgyógyszerész a jelenlegi jogszabályi előírásokat ismertetve húzta meg a hatóság beavatkozásának határait, Pegán Zsolt a Phoenix Zrt. marketing vezetője pedig a 7P-ből kiindulva kifejtette, hogy a promóciós technikák jelentős mértékben meghatározzák a mai gyakorlatot. A vitában többen a napi gyakorlatot ostorozták és a jogalkalmazó szigorúbb fellépését követelték. Dr. Horváth Tamás, a kamara elnöke leszögezte, hogy a rendszert akkor lehetne jobbá tenni, ha a jogi és a szakmai normák egyszerre változnának. 
A miniszimpózium zárásaként dr. Hankó Zoltán úgy összegzett, hogy szükség van az etikai rendszer megváltoztatására, továbbá a patikában alkalmazható promóciós technikák felülvizsgálatára. „Felelősséggel ígérhetem, hogy az ehhez szükséges munkát elvégezzük.”

2018-2020 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA
hírlevél