Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924,
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu Hivatali kapu: MGYK
KRID azonosító: 338169369
Web: www.mgyk.hu
/magyargyogyszereszikamara
Nyomtatható változat
2009. február 02.
Agresszív patikaláncok kopogtatnak az önkormányzatoknál - Magyar Nemzet, február 2.
A helyi patikusok tiltakozása, az egészségügyi bizottság és a gyógyszerészkamara elutasítása ellenére a közel félszáz meglévő mellé rövidesen újabb hat gyógyszertár nyílik Debrecenben. Az országos hálózatot építő, szegedi székhelyű patikalánc első üzlete a történelmi belvárosban - három gyógyszerész-tulajdonú patika közelében szerzett helyet magának.

A Molnár Lajos (SZDSZ) minisztersége alatt tető alá hozott patikaliberalizációs törvény 2006-os elfogadása óta ez a piaci magatartás mindennapos. Debrecen frissen nyitott bevásárlóközpontjában tágas patika. Üvegfalán diszkrét plakát hirdeti: aki itt váltja be a receptjét, minden vény után száz forint visszatérítést kap. A régebben üzemelő belvárosi bevásárlóközpontban lévő német patikalánchoz tartozó gyógyszertárban háromszáz forintot fizetnek három recept után. A kedvezményt szórólapok, plakátok hirdetik. Hasonló vevőcsalogatással él egy néhány hónapja nyitott új patika a forgalmas 48-as út közelében. Ez az évtizedek óta működő régi gyógyszertártól 150, az orvosi rendelőtől viszont mindössze 15 méterre épített bolt öles táblákon hozza a betegek tudomására, miért éri meg nála receptet kiváltani. Egy másik újonnan nyílt belvárosi gyógyszertár még ennél is nagyvonalúbb: 30-50 százalékos áron adja a televízióban népszerűsített puffadásgátlókat, lázcsillapítókat és orrcseppeket. Törzsvásárlói kártyát bocsát ki, kétezer forint feletti vásárlás esetén pedig minden vevőnek tusfürdőt, kapucsínót, miegyebet ad ajándékba. Akcióiról szupermarket módjára, ránézésre sem olcsó, színes prospektusban tájékoztatja a tisztelt vásárlóközönséget. - A tusfürdőt osztogató gyógyszertár ellen a fogyasztóvédelemnél nemrégiben panaszt tettünk, mert szerintünk az ilyen vevőcsalogató húzások kimerítik a tisztességtelen piaci magatartás fogalmát. Kizárt ugyanis, hogy a drága marketingfogások költségeit ki lehetne gazdálkodni az évről évre csökkenő sovány árrésből. Ehhez külön marketingbüdzsé kell, olyan külső forrás, ami a gyógyszerészeknek nincsen, egy multinacionális láncnak vagy az ő nyílt piacra lépését előkészítő strómannak viszont korlátlanul rendelkezésére áll mondja Mosonyi Katalin, a megyei kamara elnökségi tagja, amikor az újonnan nyitott debreceni patikákban szerzett tapasztalataimról beszámolok neki. A nagyerdei termálfürdő patikáját működtető gyógyszerész úgy véli, a magyar piacra aspiráló kéthárom multinacionális lánc a hazai patikusokat néhány éven belül biztosan padlóra küldi, ám a betegek is csak ideig-óráig érezhetik úgy, hogy jól járnak. - Norvégiában élő barátnőm nemrégiben mesélte, hogy korábban azon a kis szigeten, ahol laknak, két gyógyszertár is volt, ám amióta három patikalánc uralja a teljes piacot, már egy sincsen. Most több mint ötven kilométert kell utazniuk, hogy a korábbiakhoz képest háromszoros áron beszerezhessék a szükséges orvosságokat. A tarthatatlan helyzetet felismerve a norvég kormány most azt fontolgatja, hogy a patikákat részben államosítja - mondja a gyógyszerésznő.

Ármós Károly egy bihari kistelepülésen, Kismarján üzemeltet gyógyszertárat. Azt mondja, egyelőre nem tapasztalja, hogy a multikat érdekelnék az alacsony lélekszámú települések. Neki inkább az a gondja, az árrés olyan minősíthetetlenül alacsony, hogy nem lehet belőle kijönni. A térség központjának számító, 16 ezer lakosú Berettyóújfalu viszont úgy látszik, elég zsíros falatnak bizonyul. Ott ugyanis már megjelent és ajánlatával sikert is aratott egy patikalánc. - Évek óta hiába keresünk forrást arra, hogy felújítsuk az orvosi rendelőt, így kapva kaptunk a befektető által ajánlott megoldáson - mondja Szeifert Ferenc polgármester. Az ajánlat valóban gálánsnak tűnik, hiszen egy patikát is magában foglaló háromszázmillió forintos, önkormányzati források igénybevétele nél kül megépítendő egészségházat ígérnek a városnak, az orvosoknak pedig azt, hogy térítési díj fizetése nélkül működtethetik rendelőiket. - Ez a kecsegtető befektetői terv a patikusi tulajdonában lévő gyógyszertáraknak azt jelenti, hogy lehúzhatják rolót - véli az egyik berettyóújfalui patika gyógyszerész alkalmazottja, aki bevallja, amikor meghallotta, hogy rövidesen rájuk nyitják a több százmilliós csodapalotát, elkezdett állás után nézni. A középkorú hölgy úgy látja: ami most a patikapiacon zajlik, az nem más, mint a hazai tulajdon teljes tönkretétele és a piac tudatos átjátszása a külföldi befektetőknek.

Hasonló véleményen van Tóth Attila hajdúhadházi gyógyszerész is. - A liberalizáció előtt mintegy kétezer patika volt Magyarországon. Ez tökéletesen ki tudta szolgálni a betegeket, a patikák megfelelő számban vállaltak ügyeletet és gyógyszerészgondozást, vagyis nyomon követték, hogyan alakul a betegek egészsége. A hálózatot szakmailag kifogástalannak, korszerűnek minősítette az Európai Unió is. A liberalizációt követő három évben négyszáz új patika nyílt, kivétel nélkül frekventált helyen, bevásárlóközpontban, orvosi rendelő közelében vagy a gombamód szaporodó szak- és háziorvosi rendeléseknek otthont adó egészségházakban. Az új tulajdonosi körben van ügyvéd és könyvelő, saját jogán patikát nyitó gyógyszerész azonban alig. - A három éve életbe lépett törvény elhárította a gyógyszertárnyitás elől az olyan adminisztratív akadályokat, mint amilyen a kamarai engedély volt, a gyógyszertámogatás csökkentésével pedig tetemesen leértékelte a patikusok meglévő készleteit summázza a Molnár Lajos vezette egészségügyi adminisztráció intézkedéseinek hatását Ujházi László, a Hajdú-Bihar megyei gyógyszerészkamara elnöke. - A tör vény versenyre kötelezte a gyógyszergyártókat, és elérte, hogy csökkentsék áraikat. Ezt nagy dérrel-dúrral kommunikálta is a Gyurcsány-kormány, ám arról alig-alig ejtett szót, hogy ezzel párhuzamosan csökkent a gyógyszerek állami támogatása is. Ez a betegeknek azt jelentette, hogy miközben a vényköteles orvosságokat a gyártók valóban olcsóbban adták, mint korábban, ők mégis többet fizettek érte, mert az állami támogatás a legtöbb esetben nagyobb mértékben csökkent, mint a termelői ár. Nekünk, gyógyszerészeknek meg azt, hogy a meglévő készleteinket olcsóbban tudtuk értékesíteni, mint amennyiért beszereztük. A készlet leértékelése többmilliós veszteséget jelentett a patikusoknak, amit csak tetéz, hogy az árrésünk, vagyis a bevételnek az a része, amiből a rezsit és a béreket fizetjük, alig éri el az európai átlag felét. Jelenleg átlagosan 13,5 százalékot tudunk érvényesíteni, ám ez évről évre csökken. Hogyan vegyük fel így a versenyt azokkal, akiknek a pénz nem számít, amikor piacot akarnak szerezni? - kérdezi tanácstalanul a kamarai elnök.

A patikusok véleményét erősíti meg Kiss Sándor,a debreceni egészségügyi bizottság elnöke is. - A kamara is, mi is elutasítottuk a szegedi székhelyű gyógyszertárlánc patikanyitási igényét, hiszen nyilvánvaló, hogy van elegendő gyógyszertár a városban, és semmi szükség olyan patikákra, amelyek tönkreteszik a helyi tulajdonosokat, többletszolgáltatást azonban nem vállalnak. Nem adnak ügyeletet, nem tartanak nyitva hosszabb ideig, mint a meglévők, és a gyógyszerészgondozást sem tartják feladatuknak. Elutasításunk azonban sajnos mit sem számít a Molnár Lajos munkássága eredményekét 2006-ban törvénybe iktatott liberalizációval szemben, ami nem jelent mást, mint a hatszázmilliárd forint éves forgalmú hazai patikapiac teljes kiszolgáltatását a tőkeerős multinacionális láncoknak. A belvárostól távolabb sem jobb a helyzet: évszázados patika tőszomszédságában - az orvosi rendelővel átellenben - öles táblák hirdetik a vadonatúj, három recept után háromszáz forint visszatérítésével kecsegtető új gyógyszertárat. A történet nem egyedi. 2006, vagyis a patikaliberalizációs törvény életbelépése óta közel 25 százalékkal nőtt a hazai gyógyszertárak száma. A nyilvánvalóan felesleges új gyógyszertár megnyitására a Molnár Lajos minisztersége alatt tető alá hozott gyógyszer-liberalizációs törvény ad lehetőséget, a tőkeerős befektetők pedig gátlástalanul élnek a lehetőséggel.

2018-2020 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA
hírlevél