Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924,
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu Hivatali kapu: MGYK
KRID azonosító: 338169369
Web: www.mgyk.hu
/magyargyogyszereszikamara
Nyomtatható változat
2009. január 30.
Akut szakápolóhiány - Magyar Hírlap, január 30.

Életekbe kerülhet a szakápolóhiány, ha 2010-ben már választani kell a munka és a nyugdíj között, a jövő évtől ugyanis már csak bizonyos korlátok között lehet nyugdíj mellett dolgozni. A jelenleg futó kormányzati pályázat is csak később hozhat eredményt, ezért nem árt más megoldásokra is gondolni.

Nemcsak az egészségügyi ellátórendszer, hanem a felsőoktatás és a szakképzés átalakulása is felelőssé tehető azért, hogy a kórházakban egyre kevesebb a szakápoló, a szakasszisztens. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke, Balogh Zoltán szerint jelenleg súlyosabb a helyzet, mint valaha, a megszerezhető képesítések száma 2000 óta drámaian csökken, ennek okaként elsősorban az iskolarendszerű szakképző intézetek összevonását, illetve megszüntetését említette. Budapesten a korábbi tizenegy iskolából mára csupán kettő maradt. Balogh Zoltán szerint a fővárosban tapasztalható nehézségek országos gondokat is gerjesztenek. A felsőoktatás átláthatósága pedig a bolognai rendszerre történt áttérés miatt romlott meg. Korábban már a beiratkozásnál lehetett tudni, hogy melyik szakon körülbelül hány hallgató - így dietetikus, felsőfokú szakápoló - végez. Ma azonban már bőven benne jár tanulmányaiban a diák, mire szakirányt választ, ami nehezíti a létszámtervezést az egészségügyi intézményekben. Ráadásul csökken a felvehető jelentkezők létszáma is, Pécsett, az egészségtudományi karon például a korábbiakhoz képest harmincöt százalékkal kevesebb hallgató kezdte meg tanulmányait az ősszel.

Nem volt igazán átgondolt a munkaügyi központok által támogatott képzési rendszer sem. Balogh Zoltán szerint a legnagyobb gondot az okozta, hogy az igazán létszámhiányos asszisztensi, szakápolói szakmákat nem nevesítette a munkaügyi tárca, így ezekre nem is lehetett jelentkezni. Támogatást kapott viszont a szociális ápolók, szociális gondozók képzése, ami az elnök szerint "nagy tévedés volt", ugyanis ezeket a szakembereket nincs hol alkalmazni az egészségügyben. A kamara már tavaly novemberben kezdeményezte a szociális és munka ügyi tárcánál, hogy mérjék föl a valós helyzetet, s annak függvényében alakítsák a képzéseket, átképzéseket. "Az utolsó órában vagyunk" - állítja Balogh Zoltán, ezért a kamara feszülten várja, hoz-e előnyös változást a helyzetben az a pályázati lehetőség, amely segít a kórházaknak, hogy "alapképzett" dolgozóikat szakképzetté tehessék, ami megoldhatná a már emutett szakasszisztensi, szakápolói hiányt. Ennek anyagi, illetve - a tanulmányait végző dolgozó helyettesítése miatt - személyi akadálya is volt a legtöbb kórházban.

A pályázati lehetőség mellett nem árt más, párhuzamos megoldásokat is keresni, ugyanis "bedőlhet" az ápolás, mert 2010-től - ha nem változik a rendelkezés - csak korlátok között lehet nyugdíj mellett dolgozni. Márpedig, ha az idős ápolók inkább a nyugdíjat választják a kimerítő munkáért járó, ám nem sokkal magasabb fizetés helyett, s még nem lesz elegendő utánpótlás, a betegek nagy bajba kerülnek. Az egyik fővárosi kórház ápolási igazgatója azt mondta, akár egyharmadával is csökkenhet kórházában a szakápolói létszám. A kamara elnöke szerint figyelembe kellene venni azt is, hogy a döntési kényszer akár a feketefoglalkoztatás felé is tolhatja az idős szakápolókat, akik otthoni ápolóként napi egy-két óra munkával kiegészíthetik nyugdíjukat. 1 Igen magas az átlagéletkor A szakápolók létszáma alacsony ugyan, ám az átlagéletkoruk igen magas. A pszichiátriai területen a legsúlyosabb a helyzet, ahol az átlagéletkor csaknem ötven év, így tíz éven belül negyvenszer annyi szakápoló megy nyugdíjba, mint ahány kezdi majd a pályát. Az onkológiai szakápolók valamivel fiatalabbak, átlagban negyvenkét évesek, ők a másodikak a "szenioritás" sorában, de nagyon kevesen vannak. A helyzetet bonyolítja, hogy a kórházak tekintetében, úgynevezett minimumrendelet nem ismeri például az onkológiai szakápoló fogalmát, helyette felnőtt szakápolót nevesít. Ilyen képzés azonban már nyolc éve nincs. A minimumrendeletet valószínűleg a közeljövőben módosítja az egészségügyi tárca. (NIC) Statisztikai különbségek Négy-ötezer szakdolgozót kénytelen nélkülözni az egészségügyi rendszer, a MESZK fölmérései szerint azonban a tényleges létszámhiány ennél jóval nagyobb, valószínűleg a nyolcezret is eléri. A különbség oka, hogy a kamara nem csupán az üres álláshelyeket vette figyelembe a felmérésnél. Gondok vannak az onkológiai, a hospice-, a gyermekszakápolók, valamint a képalkotó diagnosztikai, a rehabilitációs és a műtőasszisztensek létszámában. (MH) Onkológiai szakápolók száma 15 ágyra számítva Pszichiátriai szakápolók száma 15 ágyra számítva Négy-ötezer szakdolgozót kénytelen nélkülözni az egészségügyi rendszer. A felmérések szerint azonban a tényleges létszámhiány ennél jóval nagyobb, valószínűleg a nyolcezret is eléri.

2018-2020 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA
hírlevél