Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924,
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu Hivatali kapu: MGYK
KRID azonosító: 338169369
Web: www.mgyk.hu
/magyargyogyszereszikamara
Nyomtatható változat
2008. június 06.
Dr. Hankó Zoltán az Echo TV-ben
Echo TV – Kosár 2008.06.06. 16:30

Műsorvezető: Zelényi Zoltán

Műsorvezető: Volt egyszer egy patika privatizáció még a 90-es években, ami a rendszerváltás egyik sikertörténete volt. A mintáért nem kellett messzire menni, csak ide a szomszédba. A magán gyógyszertárak működésére vonatkozó jogszabályt majdnem teljes egészében az osztrák szisztémáról másolták, mert az ott már bizonyított. De hol van már az a kulturált rend, ami az akkor kialakult helyzetet jellemezte? Vendégünk Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke.

Hankó Zoltán: Jó napot kívánok.

Műsorvezető: Ugye az osztrák mintát vették akkor át? És azzal úgy nagyjából mindenki elégedett is volt az anyagi nehézségek ellenére.

Hankó Zoltán: Hát részben az osztrák mintát, de mivel Ausztriának és Magyarországnak voltak közös történelmi időszakai, azt kell mondanom, hogy a magyar nemzeti hagyományok is ebben a 1990-es évek közepe táján fölépített rendszerben realizálódtak, megvalósultak. Ennek az volt a lényege, hogy egy, mai szóhasználattal talán egy szociális piacgazdasági modellt sikerült kiépíteni, ahol az állam és a gyógyszertárat működtető gyógyszerész között egyfajta normális feladat- és felelősség megosztási rendszer jött létre. Ezt biztosították a jogszabályok.

Műsorvezető: Miben állt ez? Tehát milyen feladatok hárultak a gyógyszerészre, ami egyébként állami feladat lett volna?

Hankó Zoltán: Hát kezdem azzal, hogy azt megelőzően a gyógyszertáraknak a tulajdonosa Magyarországon az elmúlt negyven év gyakorlatát figyelembe véve a magyar állam, illetve a megyei területi önkormányzatok voltak. A gyógyszertárak tulajdonlásáról ebben a szabályozásban az állam lemondott a gyógyszerész javára.

Műsorvezető: És akkor gyógyszertára csak képzett gyógyszerésznek lehetett, ugye?

Hankó Zoltán: Úgy fogalmazott az akkori jogszabály, hogy a gyógyszertár működtetésének a joga és kötelessége az úgynevezett személyes gyógyszertár működtetési joggal, tehát személyi joggal rendelkező gyógyszerésznek lehet. Ami azt is jelenti, hogy ezeket a gyógyszertárakat az egzisztenciavállalkozásoknak a mintájára építették föl, és a gyógyszerésznek volt lehetősége eldönteni azt, hogy tőke hiányában mondjuk ő ebbe a vállalkozásba meghatározott mértékig más befektető társat bevon-e, de ennek a szabályozásnak az is lényege volt, hogy a gyógyszerész ezt a gyógyszertár-működtetési jogát egy bizonyos betéti társasági formában gyakorolhatta csak, ahol a betéti társaságnak ő kötelezően személyesen közreműködő beltagjaként kellett hogy...

Műsorvezető: Egyébként az egészségügy maga egy annyira speciális, sajátos piacnak tűnik – mert végül is piac kétségtelenül –, hogy itt általában is jónak tűnne, hogy maga a gyógyszerész, illetve más területeken esetleg maga az orvos legyen vállalkozó, hiszen a háziorvosi szisztéma is körülbelül ebbe az irányba ment, ugye?

Hankó Zoltán: A lények az, szerintem, hogy ebben a modellben, amit sajnos 2006. végén egy új jogszabálynak a megalkotásával magunk mögött hagytunk, igyekezett az állam – és még egyszer mondom, a szakma – egy olyan modellt kialakítani, amelyben a beteg érdeke volt az elsődleges. Tehát nem az államnak az érdeke, nem a gyógyszertári vállalkozást működtető gyógyszerésznek az érdeke, hanem minden szabály abban az irányban mozdult, hogy a beteg érdekét szolgálja a rendszer.

Műsorvezető: Most a két évvel ezelőtt született szabályozás szerint mi változott meg?

Hankó Zoltán: Hát kezdeném azzal, hogy ezt a bizonyos gyógyszertár-működtetési jogot elvonta a jogszabály a gyógyszerésztől. Azokat a korlátozásokat, amelyek a gyógyszertárat működtető gazdasági társaság tulajdonosi szerkezetére, formájára irányultak, azokat úgy szintén megszüntette, és így a gyógyszertár működtetésének a joga bármilyen vállalkozásé lehet. Ebben nem kell, hogy a gyógyszerész dominánsan jelen legyen, nem kell, hogy nemzeti befektető legyen, gyakorlatilag külföldi befektetők is minden további nélkül működtethetik a gyógyszertárat. A gyógyszerésznek ebben az új jogszabályban megfogalmazott jogköre a gyógyszertár szakmai tevékenységének a biztosítása csak.

Műsorvezető: És mi rosszat találnak ebben? Mert tudjuk, hogy a gyógyszerészek ez ellen szót emeletek annak idején is, amikor a törvényt hozták.

Hankó Zoltán: Hát ezzel több problémánk van. Kezdeném akkor azzal, aminek hosszú távon szerintem nem csak a szakma, hanem a társadalom és a finanszírozó – tehát maga az állam – és a beteg is kárvallottja lesz, hogy egyre dominánsabb, főleg az új gyógyszertárakban a külföldi tulajdonosoknak a megjelenése. Az a tapasztalatunk, hogy német, holland, osztrák, angliai, amerikai, a legkülönfélébb országokból jövőbefektetők jelennek meg a magyar gyógyszerpiacon, és hogyha ezeknek a gyógyszertáraknak a száma egy kritikus tömeget elér, onnantól kezdve a gyógyszer-támogatással és a gyógyszer-forgalmazással kapcsolatos legfontosabb döntések döntési helyszínei nem Magyarországon lesznek, hanem azokban a központokban, ahonnan ezeket a gyógyszertárláncokat irányítják.

Műsorvezető: Rögtön folytatjuk.

(Filmbejátszás)

Műsorvezető: Folytatjuk a beszélgetést a stúdióban Hankó Zoltánnal, a Magyar Gyógyszerészi kamara alelnökével. Két gondolatot, vagy egyet, mert szigorúan összetartozik, hagy emeljek ki az előbb elhangzottakból, amikor mi még itt a stúdióban beszéltünk a riport előtt, az egyik az volt, hogy ha a pénztőke, a patikák tulajdonlásban a pénztulajdonosok kerülnek túlsúlyba, akkor ez veszélyezteti a betegek érdekeit a gyógyszerellátásban, ez az egyik, a másik, hogy a gyógyszerellátással, gyógyszer-kereskedelemmel kapcsolatos kérdések eldöntése külföldre kerül. De most önök az elmúlt napokban azzal kerültek a média figyelmének középpontjába, hogy volt ez a bizonyos fogyasztóvédelmi ellenőrzés, amikor úgy szót emeltek az ellen, hogy talán ezt nem így kéne. De hát a jelenlegi helyzetben ezt indokolja az, hogy a gyógyszertár a nem gyógyszerész, nem gyógyszer jellegű termékek tekintetében valóban kereskedelmet végez.

Hankó Zoltán: A fogyasztóvédelemnek a gyógyszertárakban az ellenőrzésnek a lehetőségégét, illetve jogát 2006 végén ez a korábban már említett gyógyszer-gazdaságossági törvény tette lehetővé. És egy néhány hét óta a fogyasztóvédelem ellenőrzi a gyógyszertárakat, pontosabban két területen folytat ellenőrzést, az egyik ennek a bizonyos maximált árnak vagy legmagasabb fogyasztói árnak a betartása, a másik kérdés pedig az árfeltüntetési kötelezettség a nem gyógyszer jellegű termékeken.

Műsorvezető: De hát végül is ennek az ellenőrzése logikus, nem? Akkor önök miért emeltek szót?

Hankó Zoltán: Mind a két területen az én személyes véleményem, de a kamarának az álláspontja is az, hogy az a jogszabályi háttér, ami alapján a gyógyszertáraknak dolgozniuk, működniük kell, ez, enyhén szólva több kívánnivalót hagy maga után. Tehát pl., amikor itt a legmagasabb fogyasztói ár ellenőrzésére került sor, és ez azokra a termékekre vonatkozik, amelyek nincsenek az OEP támogatott termékeinek a listájába, ott a jelenlegi jogszabály csak azt mondja ki, hogy az adott gyárnak a fogyasztóvédelemnek be kell jelentenie azt, hogy ő milyen árat akar alkalmazni, de arról már a jogszabály nem rendelkezik, hogy annak a gyógyszertárnak, amelyiknek ezt az árat alkalmazni kellene, ez az értesítés eljusson.

Műsorvezető: Tehát önök azt mondják, hogy önhibájukon kívül kerültek szabálysértő helyzetbe.

Hankó Zoltán: Így van, és ezt mi már tavaly tavasszal jeleztük a minisztériumnak, tavaly ősszel nem csak a minisztériumnak, hanem a parlament egészségügyi bizottságának, és egyrészt már tavaly ősszel, másrészt idén tavasszal, azokat a módosító indítványokat benyújtottuk, amelyik ezen a területen egyértelmű helyzetet teremteni. Itt a kolléga nőnek az előbbi szavaira is szeretnék visszautalni, hogy a gyógyszerész alapvetően arra van szocializálva, hogyha fogalmazhatok így, hogy a jogszabályokat betartsa, és minekünk az a célunk, az a törekvésünk, hogy ez rendben legyen, de ennek az előfeltétele az, hogy olyan jogszabályok legyenek, amelyek nem értelmezhetők félre sem a gyógyszerész, sem a hatóság, sem a minisztérium részéről.

Műsorvezető: tehát önök ezt már jelezték, hogy itt hiány van, és ezek után indult meg a fogyasztóvédelmi ellenőrzés.

Hankó Zoltán: Igen, hónapok óta bent vannak a konkrét normaszövegszerű javaslataink is a minisztériumban és a parlament egészségügyi bizottságának az asztalán.

Műsorvezető: Ez a legfőbb törekvésük jelenleg, vagy lobbiznak másért is?

Hankó Zoltán: Hát, ezeket mi a jogalkotás hibájának tartjuk, abban a kapkodó jogalkotásban, ami 2006 őszén volt, ez, azt kell mondjam, szükségszerű, hogy a jogszabályokba belekerült. Ugye, előbb már említettük azt, hogy a gyógyszerellátás nagyon könnyen kikerülhet a szakmai és nemzeti kézből, ezt a mai jogszabályok lehetővé teszik. További törekvésünk természetesen, a gyógyszertárak szakmai és nemzeti kézben tartása. Erre vonatkozóan is a módosító javaslataink bent vannak a minisztériumban és a parlament előtt, továbbá azt is szeretnénk, hogy a gyógyszerész a gyógyszertárban a gyógyszertári tevékenységét, azt a felelősségét újra vállalhassa, amit a 2006 előtti jogszabály lehetővé tett, illetve biztosított az ő számára.

Műsorvezető: Köszönjük szépen, hogy eljött hozzánk, ez volt már a Kosár, legközelebb hétfőn jelentkezünk, köszönjük szépen figyelmüket, a viszontlátásra.

2018-2021 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA
hírlevél