Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924,
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu Hivatali kapu: MGYK
KRID azonosító: 338169369
Web: www.mgyk.hu
/magyargyogyszereszikamara
Nyomtatható változat
2008. március 10.
Idén is korábban kezdődik a kullancsszezon

A természetes és természetközeli élőhelyeken előforduló kullancsok száma a korábbi években többnyire csak május végén és június elején kezdett emelkedni, azonban az idei, ismételten enyhe tél következtében a kullancsok sok helyen már most is jelen vannak. A tavalyi évhez hasonlóan ezért már most is érdemes fokozottan ügyelnünk a kullancscsípés elkerülésére, és érdemes beoltatnunk magunkat vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás ellen is, amelyre a tél vége a legalkalmasabb időpont.

A szokásos átlagnak nagyjából megfelelő fertőzésszám részben annak volt köszönhető, hogy a hosszú, száraz nyár jelentősen ellensúlyozta a kullancsok számbeli növekedése által kiváltott hatást, ráadásul a 2007-ben vizsgált minták fele nyers, forralatlan kecsketejtől való fertőződéstől és nem az ízeltlábúval való közvetlen találkozásból eredt. Utóbbi esetben, ha csak egyetlen kecskét fertőzött meg a vírust hordozó kullancs, akkor az akár 10-20, vagy még több ember megbetegedését is okozhatta (részletesen lásd korábbi cikkünket: Nem növekedett a kullancsok által terjesztett megbetegedések száma). A vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás esetében egy-két héttel a fertőzés után influenzára emlékeztető tünetek jelentkeznek, majd egy hét után panaszmentes lesz a beteg. Később a betegség második fázisa magas lázzal indul, majd fejfájással, depresszióval, memóriazavarral, hányingerrel folytatódik. A kórházban ápolt betegek tizenöt-húsz százalékánál maradandó szövődményt okoz az agyvelőgyulladás, és bár egy-két százalékuk pedig a leggondosabb kezelés ellenére is meghal, a betegség az esetek zömében teljes gyógyulással végződik.

2018-2020 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA