Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924, Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu  Hivatali kapu: MGYK
Web: www.mgyk.hu
Nyomtatható változat
2018. március 28.
A Vándorgyűlés plenáris ülései
Utolsó módosítás: 2018. április 3.

A Vándorgyűlés plenáris üléseiAz összejövetel szombat délelőtti plenáris ülésén számos olyan, a szakmát érintő aktualitás szóba került, mint például a Biztonságos étrend-kiegészítő program vagy a gyógyszertári marketing kérdései.

Az előadások sorát dr. Greskovits Dávid, a MAGYOSZ elnöke nyitotta „A Magyar Gyógyszer Program és a gyógyszergyárak” című előadásával. Rövid bemutatkozás után rátért a MAGYOSZ-szal kapcsolatos főbb tudnivalók ismertetésére. A szervezet immáron 27 éve képviseli a magyar gyógyszeripart és a gyógyszerészek érdekeit – ez is a céljuk. Mint elmondta, 18 magyar gyógyszergyár tartozik a Szövetséghez, tagvállalataik 14 ezer családnak nyújtanak megélhetést. Talán ez az egyetlen hazai iparág, ami 100 éves múltra tekint vissza „Nyugodtan mondhatjuk, hogy a zászlóshajója vagyunk a hazai iparnak” – emelte ki. Nemzetgazdasági jelentőségük kiemelkedő, a hozzáadott értékben kimagaslik a többi iparág közül – ennek alá támasztására több adatot is sorolt. A Vándorgyűlés plenáris ülései„Nyugodtan állíthatjuk, hogy értéket állítunk elő. De azt, hogy ez megjelenik a gyógyszer árában, már nem mondhatjuk ilyen nyugodtan”. Ugyanakkor a kutatás-fejlesztésben is élen járnak. Kitért a magyarok gyógyszerfogyasztására is – az adatok azt mutatják, hogy nem térünk el az európai átlagtól. Hangsúlyosan foglalkozott az egyedi dobozazonosító bevezetésével, ami jelentős terhet ró a gyártókra. „20 milliárdos befektetésről beszélhetünk, ami nem növeli a termelékenységet és az alkalmazotti létszámot – ismertette a rendszer bevezetésének hátrányait. A továbbiakban annak a véleményének adott hangot, hogy nem lehet elkerülni az internetes gyógyszerkereskedelmet. Végezetül a Magyar Gyógyszer védjeggyel kapcsolatos tudnivalókat osztotta meg a hallgatósággal.

A Vándorgyűlés plenáris üléseiMásodikként dr. Bérci István, a MÉKISZ elnöke a „Biztonságos étrend-kiegészítők a gyógyszertárakban” címmel ismertette a programmal kapcsolatos tudnivalókat. Bevezetőként említette, hogy régi az együttműködésük a Kamarával és háláját fejezte ki dr. Hankó Zoltánnak, hogy felismerte az étrend-kiegészítők gyógyszertári forgalmazásának a jelentőségét. Fontos ez a kérdés, ugyanis szeretik ezeket a termékeket az emberek, ugyanakkor el kell oszlatni azt a tévhitet, hogy az étrend-kiegészítők gyógyszerek lennének. E piac évente tíz százalékkal bővül, és „ahol búcsú van, ott megjelennek a prostituáltak és a zsebmetszők. És itt búcsú van” – jellemezte a helyzetet. Kiemelte, a fogyasztók nem tudnak különbséget tenni a megbízható és a nem megbízható termékek között, ezért is volt szükség a Biztonságos étrend-kiegészítő program elindítására. Ennek a célja az, hogy csak biztonságos termék kerüljön a gyógyszertárakba, hiszen a patika bizalmi hely. Előadása további részében részletezte a program megvalósulásának előzményeit, bemutatta a részvevő szervezeteket, a rendszer működését. A munkát már 2013/2014 kezdték el, a megállapodás aláírására 2016. május 6-án került sor. Mint megtudtuk, ma már a gyógyszertárak kb. fele csatlakozott a rendszerhez. Több példával is illusztrálta a rendszer működését, végezetül annak a reményének adott hangot, hogy a rendszerhez való csatlakozás marketing előnyt is jelent a gyógyszertáraknak.

A Vándorgyűlés plenáris üléseiDr. Török Krisztina (népegészségügyi szolgáltatásfejlesztési igazgató, OKI) következett ez után „A gyógyszertárak szerepe a vastagbélszűrésben” című előadásával. Hazánk elől jár a daganatos megbetegedések okozta halálozásban – kezdte beszámolóját. Számos erőfeszítés történik az egészségpolitika részéről ez ellen, egyebek mellett próbálják a szűrőprogramok felé terelni a lakosságot, munkájukban a kockázatcsökkenés mindig is prioritást kapott. Beszámolója további részében a jelenlegi szervezett vastagbél szűrés előzményeit mutatta be, kezdve azzal a 2013-as döntéssel, amely eredményeként lehetővé vált uniós pénzeket szűrésekre fordítani. A jelenlegi cél 300 ezer lakos szűrése, majd a következő két éven belül 2,6 millió, a teljes 50-70 év közötti lakosság szűrése. „Szomorú, hogy nálunk a mozgósítási arány 50 százalékos” – tette hozzá. A 2018. évi központi költségvetési forrás 4,5 milliárd forint szánt erre. Jelenleg a kiterjesztett szűrési rendszer tervezési fázisában vannak. A továbbiakban a gyógyszerészek szerepvállalására tért ki. Az eddigi pilot programok a háziorvosokon keresztül történtek, ebben a kiterjesztésben a patikák is részt vesznek. Folyik az egyeztetés az Államtitkárság és NEAK között a gyógyszertárak finanszírozásról, ugyanis honorálni kell a munkájukat – emelte ki.

A Vándorgyűlés plenáris üléseiProf. dr. Paál Tamás a gyógyszertári marketing etikai aspektusait járta körbe. „Én csak kérdéseket teszek fel. Gondolkozzunk el a válaszokon, legyünk őszinték magunkhoz, mindenki saját magához, és úgy válaszoljunk rájuk!” – mondta az Etikai Kollégium elnöke, aki előadásában nem törekedett konkrét választ adni az egyes felmerült etikai kérdésekre vagy ítéletet mondani egyes etikai helyzetekre, sokkal inkább gondolkodásra késztette a jelenlévőket. Azt az alapkérdést járta körbe marketing szempontból, hogyan lehet célt érni a gyógyszertár gazdasági helyzetének a javítása érdekében. Három lehetőséget vázolt fel, amit aztán körbejárt a jog és az Etikai Kódex alapján. Több példán keresztül is érzékeltette, hogy néha milyen nehéz az egyes kérdésekre választ adni. Kitért az elindított etikai eljárásokra, amelyek azon alapszanak, hogy ami jogsértő, az etikátlan is. „Pillanatnyilag az az etikai vétség, ami jogsértő”. Beszélt arról a lehetőségről is, ami jelenleg nem áll fenn, hogy etikai eljárás induljon akkor is, ha nem történt jogsértés. Úgy látja, nagyon utána kell járni annak, hogy ez megvalósítható-e.

Ez után dr. Hankó Balázs miniszteri biztos (EMMI) következett a „Fokozatváltás a felsőoktatásban és a gyógyszerészi kompetenciafejlesztés” című előadásával. Hogyan tudjuk a minőségi magyar gyógyszerészképzést elősegíteni? – tette fel a kérdést, amire a továbbiakban részletes választ is kaptak a jelenlévők. A Vándorgyűlés plenáris üléseiMint elmondta, a Fokozatváltás a felsőoktatásban című kormányzati stratégiai dokumentumot 2016-ban fogadták el, ebben egyértelműen megfogalmazásra került, hogy tudás alapú társadalomra van szükségünk. A magyar felsőoktatásnak ezt kell szolgálnia. Értelemszerűen az orvos-egészségtudományi – és ezen belül a gyógyszerészi – képzésnek is az ebben írtaknak kell megfelelni, majd az ehhez szükséges fő stratégiai célkitűzéseket ismertette. Előadása további részében a gyógyszerészi kompetenciaváltozásokkal foglalkozott. Új felelősségek jelentek meg, amelyek 2010-től egyértelműen definiálásra kerültek – emelte ki. Részletesen elemezte az új kompetenciákat, például az egészségügyi szolgáltatások területét, de kitért a kórházi-klinikai gyógyszerészekre, a gyógyszeripar vonatkozásokra, ahogy a hatósági munkára is. Tehát a közvetlen lakossági gyógyszerellátás területén, a terápia eredményességénél, betegirányításnál, étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos tájékoztatási kötelesség esetén, a felelős gyógyszergazdálkodásnál vagy az orvos-technikai területen is új kompetenciákkal számolhatunk. „Mindez azonosítható az említett dokumentumban, ami keretrendszert biztosít ezek megvalósításhoz” – mondta. Végezetül a már elért eredmények ismertetésére tért ki. Sorolta azokat a példákat, amelyek jó irányba mutatnak a graduális és a szakképzésben egyaránt.

A Vándorgyűlés plenáris üléseiA délelőtti plenáris szekciót dr. Hankó Zoltán előadása zárta, aki a GDPR-rendeletről adott tájékoztatást. Mint mondta, a rendelet mind a 28 uniós tagállamban 2018. május 26-án lép életbe. A rendelet a magánszemélyek személyes adatainak védelméről és Unión belüli szabad áramlási feltételeinek megteremtéséről szól. Az uniós rendeletet a hazai joganyagba nem kell implementálni, de az ellenőrző hatóság kijelölése jogalkotási feladat. Az előadó beszélt a rendelet alapfogalmairól és arról, hogy a rendelet nemcsak a gyógyszertárakra, hanem az országos és területi kamarai szervezetekre is feladatot ró, hiszen ezek is kezelnek személyes adatokat. Az egészségügyi, a biometrikus és genetikai adatok is a személyes adatok közé tartoznak. Fontos annak tisztázása, hogy a rendelet szerint ki az adatkezelő és ki az adatfeldolgozó, mert más feladatokkal és más felelősséggel vesznek részt a személyes adatok kezelésében. Ettől függetlenül valamennyi gyógyszertárnak kell majd adatkezelési szabályzatot alkotni. A Kamara felmérte a gyógyszertárakban különböző tevékenységek közepette képződő személyes adat-típusokat és azt tervezik, hogy a rendelet hatályba lépéséig a Belső Minőségügyi Kézikönyv részeként minta-szabályzatot készítenek.

 

mgyk.gyh

Fotó: dr. Nagy Vilmos

2018 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA