Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924, Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu  Hivatali kapu: MGYK
Web: www.mgyk.hu
Nyomtatható változat
2012. november 25.
Államigazgatási, szakmai vezetők beszámolójával folytatódott szombaton a Köztestületi Napok - Niczky Emőke - mgyk.hu
Utolsó módosítás: 2012. november 25.

Államigazgatási, szakmai vezetők beszámolójával folytatódott szombaton Magyar Gyógyszerészi Kamara, Köztestületi Napok elnevezésű rendezvénye. Délután a kamara területi vezetői adtak tájékoztatást a sajátos helyi gondokról, egyúttal a megoldási lehetőségekről.

A gyógyszerpolitika makrokörnyezeti összefüggéseit, kapcsolódási pontjait ismertette Cserháti Péter, az EMMI helyettes államtitkára.  Elmondta, a gyógyszerkérdést olyan folyamatok mellett kell kezelni, mint amilyen az egészségügyi szolgáltatók állami működtetésbe vétele, eladósodottságuk menedzselése, az emberi erőforrás krízisének enyhítése, valamint fontos népegészségügyi lépések megtétele. A mozgásteret pedig gazdasági-pénzügyi szempontból a Széll Kálmán-terv elvárásai befolyásolják.

A diagnózis így áll össze: a liberalizáció négy éve alatt 25 százalékkal növekedett a gyógyszertárak száma, 2008 után ismét emelkedett a támogatáskiáramlás, és jelentős promóciós hatás érvényesült a vényírásban. Az ágazatban bekövetkezett koncepcióváltás és a kiemelt szabályozás öt jelentős ponton érvényesül: a szükségletalapú patikalétesítés mellett kulcskérdés a gyógyszertárak szakmai érdekkörben tartása, ami a menedzsmentjogok erősítésével jár együtt. A marketingszempontok háttérbe szorítása pedig ugyancsak a patikák egészségügyi szolgáltató jellegét fokozza. Az elkövetkezendő időszak főbb tényeit illetően Cserháti Péter utalt arra a törvénysaláta-tervezetre is, amely áprilistól megadná a lehetőséget, hogy - a pszichiátriai és a szexuális úton terjedő betegségek kivételével – a gyógyszerészek kövessék a betegek egyes vényköteles gyógyszereinek kiváltását az OEP-adatbázis alapján. Tájékoztatott a januártól bevezetésre kerülő szolgáltatási díj részleteiről, emellett emlékeztetett rá, a jövő év harmadik negyedétől lesz elérhető a patikaalap.

Szintén tágabb kontextusba helyezte a kórházi gyógyszerészet stratégiai fejlesztését célzó elképzeléseket Török Krisztina, a GYEMSZI főigazgatója. Az eddigi lépések között szerepel a gyógyszerhiány sikeres kezelése, a várhatóan még az idén elinduló országos közbeszerzés alapjainak megteremtése az egységes cikktörzs kialakítása révén. A jelenlegi helyzetet illetően az államigazgatási szerv vezetője elmondta, a kórházakban nem jellemző az osztályos gyógyszerészi jelenlét, ritka a betegre szóló gyógyszerelosztás, és háttérbe szorult a magisztrálás. Azonnali feladat, hogy a kórházi területre főgyógyszerészt nevezzenek ki, és egységesítsék a gyógyszerlistákat. Elindult a kórházi gyógyszertárak helyzetének felmérése a stratégiai fejlesztési feladatok érdekében. A rövid távú célok között szerepel például az onkológiai gyógyszerkészítés megfelelőségének fejlesztése, valamint az erőforrás-kérdés kezelése. Középtávon egységes szempontok szerint vezetnék be a betegre szabott gyógyszerelosztási modelleket.

A gyógyszertárak hatósági felügyeleti rendszerét mutatta be Cseh Ildikó országos tiszti főgyógyszerész. Jelenleg nincs minden megyében tiszti főgyógyszerész. Így például a Vas megyei feladatokat a Veszprém megyei munkatárs végzi el. A hatóság ellenőrzési szempontjai között szerepel a szakszemélyzet létszáma, az officinai munka, a magisztrálás, valamint a fokozottan ellenőrzött szerek szemmel tartása. Ismertette a leggyakoribb hibákat, és – mint mondta – nemegyszer akadályozott a betegjogok érvényesülése is.

Januártól új szerződéseket kell kötni a patikáknak az OEP-pel, a kontraktus tartalmát már széles körben egyeztették, többek között a kamarával is – hangsúlyozta a pénztár főosztályvezetője. Bidló Judit az új szerződések szempontjai között említette az átlátható, fejezetenkénti tagolást, erről pontos részleteket holnaptól lehet olvasni az OEP honlapján. A gyógyszerészeket közvetlenül érintő kérdések közül kiemelte, hogy az elszámolás csak az expediálást követően történhet meg.

Legalább három készítmény szerepeljen a preferált referenciasávon belül – ezt is kezdeményezi a generikus programmal kapcsolatban az MGYK. Hankó Zoltán szólt arról is, hogy ismét a nemzetközi bíróság elé került a patikatulajdonlás magyarországi szabályozása. Mint mondta, bízik abban, hogy a bírák következetesek maradnak azokhoz a 2009-es és 2010-es döntéseikhez, amelyek szerint – a többi közt – az élet és az egészség  védelme, valamint a közegészségügy érdeke a többi uniós alapjogot is megelőzi. A gyógyszertárak tulajdonlásával kapcsolatban a szakmapolitika legfőbb kérdése: sok huzavona után végre szakmailag és egzisztenciálisan független lesz-e a gyógyszerészetünk.

Az országos munkabizottságok beszámolóival kezdődött a délutáni szekció. Ezek munkája több vonatkozásban is illeszkedik egymáshoz, így például az etikai audit kidolgozásakor nem mellőzhetik sem a gazdasági, sem a minőségügyi elvárásokat. Pintér László (etikai bizottság), Sohajda Attila (gazdasági munkabizottság), Pintér Gabriella (szakmai munkabizottság) és Horváth-Sziklai Attila (kommunikációs munkabizottság) tájékoztatásából világosan látszott, hogy a fő irányelvek egyfelé vezetnek, és ez a gyógyszerészi munka belső szabályozása, a gazdasági alapok stabilizálása, az ellátási színvonal biztosítása, a szervezeti struktúra fejlesztése, valamint a betegek és az őket ellátók közötti kommunikációs kapcsolat csatornáinak kiszélesítése. Magyarán: az ellátás minden szereplő számára kiszámítható és biztonságos működtetése.

A területi szervezetek képviselőinek rövid beszámolójával zárult a szombati nap. A megszólalásokból kiderült: szinte mindenütt általános gondot jelent a láncokba szervezett patikák marketingtevékenysége, valamint az, hogy nincs pontos információ a különböző tulajdonosi szerkezetű gyógyszertárak helyi arányáról. Problémaként került elő a szinten tartó továbbképzés rendszerének változása, a gyógyszertári munkának a hatósági jogkörök szétválasztásából fakadó nehezítettsége, a létszámhiány pótlása, valamint az eddigi beszállító partnerek üzletpolitikai döntéseinek ellensúlyozása. Tény azonban, hogy ahol a patikák sikeresen társultak közös beszerzésre, ott a szövetkezésnek sikerült olyan előnyös tárgyalási pozícióba hoznia magát, amilyet a patikák egyenként nem tudtak volna elérni.

Zárszóként és összefoglalásként Hankó Zoltán elmondta, azzal, hogy a területi vezetők beszámolhattak gondjaikról, egyúttal több megoldási lehetőséget is fölvázoltak, nemcsak problématérkép született, hanem jelentős muníciót is adtak egymásnak és az országos vezetésnek.

Ma küldöttközgyűléssel zárul a hétvégi rendezvény.

Niczky Emőke

2018 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA