Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924, Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu  Hivatali kapu: MGYK
Web: www.mgyk.hu
Nyomtatható változat
2011. július 8.
Kompenzáció nélkül nem megy - pharmanet.hu

A 2011. évi gyógyszerkassza egyensúlyának betartása, valamint a hosszú távú támogatáspolitikai hatékonyság biztosítása érdekében az Országgyűlés 2011 júliusától bevezetendő támogatáspolitikai intézkedéseket fogadott el. A második félévben hatályba lépő intézkedések egyrészt ár- és forgalomcsökkenésból fakadó árréstömeg-kiesést fognak okozni, októbertől kezdődően, másrészt készletleértékelődéssel járó veszteségre is számítaniuk kell a gyógyszerészeknek.  Dr. Hankó Zoltánnal, az MGYK alelnökével beszélgetünk.

-          Ön hogyan látja, ezek az intézkedések hogyan fognak hatni a gyógyszerészek „mindennapjaira”?

-          Sok gondot és megoldandó problémát fognak okozni. Régóta ismert, hogy a 2011-es gyógyszerkassza 343,5 milliárd forint, ami – a gyártói befizetésekkel is számolva – 297 milliárdos egyenleget jelent. Ez 17 milliárddal kevesebb a tavalyi összegnél, és legalább 25-tel az idei várható támogatás-kiáramlásnál. Április elején már voltak ún. egyenlegjavító intézkedések és most újabbakra került sor. Ezek egy része a gyári befizetéseket növeli, a másik része tényleges támogatáscsökkenést jelent. A második félévben hatályba lépő intézkedések egyrészt ár- és forgalomcsökkenésból fakadó árréstömeg-kiesést fognak okozni, döntően októbertől kezdődően, másrészt készletleértékelődéssel járó veszteségre is számítani kell. Továbbá a generikus verseny újbóli felpörgése a forgalom átstrukturálódásával jár és ez inmobil készleteket eredményezhet. A tegnapi minisztériumi egyeztetésen is felhívtuk erre a figyelmet és a probléma kezelését kértük. A kompenzációt a minisztérium is indokoltnak tartja, hiszen az „egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról” szóló előterjesztés 15. oldalán úgy fogalmaz: „A gyógyszertárak az egyes gyógyszerek nagyobb árcsökkenése esetén a készletek leértékelődése következtében szenvedhetnek el veszteséget, illetve az alacsonyabb árszinten – a jelenlegi árrés szabályozás miatt – bevételcsökkenés lehetséges. Ennek kezelése szükséges lehet az árcsökkentések hatályba lépése előtt, külön jogszabályban”. Ha elkezdődnek az egyeztetések, azt szeretném, hogy ne csak a második féléves intézkedések nyomán kialakuló helyzetről tárgyaljunk, hanem kezdjük el a Széll Kálmán-terv 2012-es intézkedéseihez kapcsolódó kompenzációról is az egyeztetéseket.

 

-          Felkészültek-e a már a gyógyszerészek az új preferált referencia ársáv bevezetésére?

-          Sokat beszéltünk már az elmúlt hónapokban a preferált referencia ársávról, azonban végleges formájában csak az egészségügyi salátatörvény és a salátarendelet megalkotásával vált, illetve válik ismertté. Ez egy komplex módosításcsomag része, ami érinti a gyártói licitet, a fixesítési eljárást, a delistázást, a preferált ársávba be nem került gyógyszerek támogatásának mértékét és a közgyógyellátás terhére írható gyógyszerek körét is. A rendszer teljeskörű megismerése csak a törvény- és rendeletmódosítás megjelenését követően lesz lehetséges. Azon leszünk, hogy a kamarai tagok minél hamarabb megismerhessék ezt az új rendszert.

 

-          Elindult-e már az MGYK-nál az új szervezeti struktúra kiépítése?

-          Igen. A kamarai törvény szabta keretekhez igazodva május 31-ig kellett a tagsági viszonyt rendezni. Ezután a megyék megkezdték a közgyűlések szervezését és több megyében erre már sor is került. Az országos alakuló küldöttközgyűlés szeptember második felében lesz, ekkor kerül megalkotásra az alapszabály és az etikai kódex is. Ezután a megyékben lesznek a tisztújítások, majd – várhatóan december elején – az országos tisztújító küldöttközgyűlés. A folyamatokról a kamara honlapján rendszeres a tájékoztatás.

 

-          Egyik megszólalásában ön sürgeti az adósságmonitoring rendszer felállítását, megfelelő patikai kompenzációs rendszer kidolgozását, valamint vészforgatókönyvek készítését. Kifejtené, hogy mire gondolt?

-          Mindhárom kérdés többször is szóba került már, a háromról együtt először a Szócska Miklós államtitkár úr által kezdeményezett múlt heti kamarai egyeztetésen beszéltem. A gyógyszer-gazdaságossági törvény felhatalmazó rendelkezései közé idén január 1-jén került be a felhatalmazó rendelkezés az adósságmonitorozó rendszer részletes szabályainak kidolgozására, azzal a céllal, hogy az ágazati eladósodás és körbetartozás tényleges mértéke feltárható legyen, és megfelelő mechanizmusokat lehessen kidolgozni az eladósodás csökkentésére, valamint a nagykereskedők és a patikák egymással szembeni védelmének erősítésére. A Széll Kálmán-terv tükrében ennek a rendszernek a kialakítása különösen aktuálissá vált, annak ellenére, hogy a bevezetését és a tartalmát illetően nagyok az érdekkülönbségek.

A Széll Kálmán-terv elsődlegesen nem a gyógyszertárak bevételeinek a megcsapolását célozza, mégis jelentős forráscsökkenéssel jár majd. Az említett minisztériumi egyeztetésen a várható forráscsökkenés mértékére a „brutális” jelzőt használtam. Ezt az ágazat – a jelenlegi helyzetet és az eladósodottság mértékét is figyelembe véve – megfelelő kompenzáció nélkül nem képes túlélni. A kompenzáció tehát indokolt. A kompenzáció eszközeiről és mértékéről hónapokon belül dönteni kell, erre vonatkozóan a kamarában megfelelő javaslatokat dolgoztunk ki. A vészforgatókönyvek készítését és egy folyamatos monitoring-rendszer létrehozását pedig azért tartom fontosnak, mert egy ilyen léptékű átalakítás hatásai nehezen modellezhetők előre és olyan problémák is adódhatnak, amelyek kezeléséhez a szokásos kormányzati döntési mechanizmusok túlságosan lassúak.

-Köszönöm a beszélgetést.

 

 

Tóth Ilona

Forrás: pharmanet.hu

 

Az interjú 2011. június 30-án készült. (a szerk.)

2018 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA