Kapcsolat
H-1068 Budapest, Dózsa György út 86/b.
Tel.: (+36-1) 351-9483, (+36-1) 413-1924,
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu Hivatali kapu: MGYK
KRID azonosító: 338169369
Web: www.mgyk.hu
/magyargyogyszereszikamara
Nyomtatható változat
2012. február 02.
Záródó árrések - Patikák százai mehetnek tönkre - Nógrádi Tóth Erzsébet - Figyelő 2012. február 2.

A cikk nyomtatóbarát pdf-je itt elérhető!

Az olcsó orvosságok preferálásához és a hatóanyag alapú receptfelíráshoz köti a kormány a 18 milliárd forinttal eladósodott patikák megsegítését. A döntés azonban sérti a gyógyszergyártók és az orvosok érdekeit, a megoldás sikere kétséges.

Hitét vesztett gyógyszer-kiskereskedelem a hagyatéka a 2007-ben törvénnyel ösztönzött patikaalapítási liberalizációnak. „Szakmai, mentális, morális és gazdasági válság uralja az ágazatot” – fakadt ki lapunknak Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke. Érthető a keserűsége, hiszen az 1990-es években magánkézbe került patikák a nagykereskedőknél mára 70 milliárd forinttal adósodtak el, s ebből 18 milliárd körüli a határidőn túli számlatartozásuk. A kiskereskedelmi árrésből országosan származó összeg ugyanis – figyelembe véve az inflációs hatásokat – legfeljebb 2000–2200 patikát képes eltartani, a mostani 2451 helyett. Azt reméli az elnök, hogy az 5300 jelenlegi gyógyszerész helyzetén javít a jogszabály múlt évi korrekciója, amelynek értelmében csak indokolt betegellátási zavarok elhárításához létesíthető új intézmény. „Ehhez elkerülhetetlen viszont a patikák működését biztosító árrés-rendszer korrekciója” – teszi hozzá.

 

TERVEK CSATÁJA

Mivel az egészségügyi ágazat átalakítását szolgáló Semmelweis Tervet felülírta a nemzetgazdaság fejlesztését szolgáló Széll Kálmán Terv, amelynek hatására 83 milliárd forinttal csökken az idén a tavalyi 300 milliárdos gyógyszerbüdzsé, a kormány rövidtávú megoldást kínál. Ám a patikák csak akkor juthatnak hozzá a beígért 2,7 milliárd forint kompenzációs forráshoz, ha a betegeket az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP) is kevesebbe kerülő, generikus (lejárt szabadalmú) orvosságok kiváltására ösztönzik. A kívánatos mértéket az OEP által preferált szerek forgalmának 35 százalékos arányában határozták meg. A generikus program sikere azonban attól függ, hogy rá lehet-e bírni az orvosokat az olcsó szerek felírására. Így őket is ösztönözni kell, különösen azért, mert a gyógyszergyártók jelentős hányada is ellenérdekelt a nagyon olcsó ázsiai szerek piaci térnyerésében. Ezért is tart több vasat a tűzben a gyógyszerészi kamara: Hankó Zoltán nem gondolja ördögtől valónak, hogy a patikusok (előre megállapított díjak ellenében) nyújtsanak különféle többletszolgáltatásokat, gondozást a hozzájuk fordulóknak.

A gyógyszer-kiskereskedelem problémái összeköthetők a 2007-es liberalizációval. Azóta bővült 400-nál is többel a patikák korábbi 2000 körüli száma, miközben a fenntartásukat biztosító kiskereskedelmi árrés apadni kezdett: az 1994-ben még 22 százalékos átlagos árrés 2010-re 13 százalékra esett vissza.

Ebben a gyógyszertörzs változása játszott komoly szerepet: mára a forgalom 43–44 százaléka 5000 forintnál drágább készítmény. Márpedig ezek után fix összegű, 850 forintban maximált árrés jár. Az ennél olcsóbb orvosságok forgalmának 11–12 százaléka pedig az 1 százalék alatti árrésűek körébe tartozik.

Tavaly közel 91 milliárd forintnyi volt a teljes árrés, ebből pedig az egészségbiztosító által támogatott gyógyszereknél 51 milliárdnyi. Ez 1 milliárddal kevesebb a megelőző évinél. A többit a nem közfinanszírozott gyógyszerek és egyéb termékek forgalmazása után termelték ki a patikák. Az OEP-pel szerződött 2451 gyógyszertár közül 2010-ben 500-nál több volt veszteséges – emlékeztetett Hankó Zoltán.

A kamara korábban felvetetette a maximált árrés 1080 forintra való emelését, de nem járt sikerrel. Tavaly ősszel a kormány annyit megtett, hogy az egyik előterjesztésben javaslatként fogalmazták meg a 6,0–6,1 százalékos nagykereskedelmi árrésből 0,5 százaléknak az átcsoportosítását a kiskereskedelem részére.

 

AZ ÁTCSOPORTOSÍTÁS VESZÉLYEI

Nem tartaná azonban szerencsésnek ezt a lépést Feller Antal, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének alelnöke. Szerinte külső forrás szükséges, az árrés ágazaton belüli átcsoportosítása újabb komoly konfliktusokkal járhat, pedig ilyenekből most is bőven akad. „Az olcsó orvosságok preferálása, a hatóanyag alapú gyógyszerfelírás, s az, hogy februártól közel 40 milliárd forint értékű drága terápiához a patikák helyett a kórházakban jutnak hozzá a betegek, 8 milliárddal csökkentheti a közfinanszírozott medicinák után tavaly kapott, 52 milliárdos patikai árrés tömeget” – jelenti ki. Számolni kell azzal is, hogy ha csökkenne a nagykereskedelmi árrés, drasztikusan apadna a nagykereskedők által a patikáknak nyújtott, tavaly 9 milliárd forintot kitevő árkedvezmény. De valószínűleg megszűnne az is, hogy naponta akár többször is szállítsanak orvosságot a gyógyszertáraknak. A patikák ugyanis a pénzügyi labilitásuk miatt alig tudnak készletezni, ezért gyakran kell visszarendelniük a beteget a kért piruláért.

Nem ígér sok jót 2012 sem, hiszen a Széll Kálmán Terv több mint negyedével csökkentette az OEP tavalyi gyógyszerköltségvetését. Ebből és a növekvő fogyasztói fizetésképtelenségből további árrés kiesés rajzolódik ki a patikák számára.

 

Erősít az államtitkárság

■ Az idén is folytatják a gyógyszercégek közötti árversenyt, amellyel tavaly ősszel 20 százalékos árcsökkentést sikerült elérni – tájékoztatott az Egészségügyért Felelős Államtitkárság sajtóosztálya. Az egymással helyettesíthető gyógyszerek közül a legolcsóbbak kerülhetnek az OEP által támogatott, preferált referencia ársávba, a többihez drágábban juthatnak a betegek. Február elsejétől a gyógyszerészeknek kötelező dokumentálni, hogy felhívták a betegek figyelmét: az általuk igényeltnél kedvezőbb térítési díjú készítményt is vásárolhattak volna a patikában. Arról is tájékoztatniuk kell, hogy azzal mennyi pénzt takaríthattak volna meg. A tájékoztatást a blokkhoz csatoltan is megadhatják. A napokban egyeztek meg a gyógyszerészek és az OEP szakemberei a patikai receptíró informatikai programok korrigálásáról, hogy azok alkalmasak legyenek a hatóanyag alapú vényfelírásra. Elsőként a forgalomban lévő, több tucat, koleszterinszint-csökkentő gyógyszert írják majd föl így az orvosok. ●

 

Patikusélet, 2012

■ „A betegek többsége olyan mértékben elszegényedett, hogy gyakran az orvosok által rendelt olcsó készítményeket sem tudják kiváltani. Vitaminokra, vény nélküli készítmények vásárlására pedig már nem is gondolhatnak” – állítja Dobosné László Erika gyógyszerész doktor, a jászárokszállási Szent Margit Gyógyszertár vezetője. Míg 2009-ben 10 millió forint volt a település patikájának a forgalma, s ebből 2 milliós árrés-bevételhez jutott, tavaly az előbbi 9,8 millióra apadt, az utóbbi pedig 1,8 millió forint volt. „Ha nem avatkozik be sürgősen a kormány, a patikabezárások miatt betegek maradnak gyógyszer nélkül” – figyelmeztetett a gyógyszerész. Ennek ellenére sem válna meg a közel két évtizede megvásárolt patikájától, a település óvodájában és az iskolában induló gyógyszerészi gondozásban keresi a kiutat.

Rezeg a léc a fővárosi Batthyány Gyógyszertárnál is, ám Nemere Zsuzsa tulajdonos-gyógyszertárvezető sem szeretne bezárni. Azon töri a fejét, hogy befektetővel kooperál, hiszen az 1994-ben saját tőkéből és hitelből megszerzett patikát, meg a családi vagyont nem akarja kockáztatni. Szerinte is a 2007-ben indult patikaliberalizáció következménye, hogy az akkori havi 40 milliós forgalma, így a nyeresége is a negyedére apadt. „Nehezen viselem, hogy az egykor egészségügyi intézményként működő gyógyszertárakban eluralkodott az anyagiasság. A túléléshez sajnos az orvosságok kiadása mellett kénytelenek vagyunk különféle étrend-kiegészítőket, kozmetikumokat is árusítani. Az árrés rendszer módosítása mellett szükséges a patikákban készített magisztrális készítmények pár tízforintos díjának emelése is. Ezeket – alacsony áruk miatt – egyre inkább igénylik a betegek.” ●

 

Nógrádi Tóth Erzsébet
Figyelő

 

 

 

 

 

2018-2020 © MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAMARA