Csend?rszemlélet helyett megfelel? kontroll

Nógrádi Tóth Erzsébet

ZOMBOR GÁBOR ❘ Nem a közbiztosító pénzéb?l, hanem egy központi adósságkezel?b?l fizetik ki jöv? áprilisig a mintegy 80 milliárdos kórházi tartozást. A háziorvosok állandó bevétele havi 1 millió forint körül lesz, a rendel? rezsijét és az asszisztencia bérét az önkormányzat vagy az állam állja. A magánellátás alternatív rendszerben m?ködhet, ne az állami infrastruktúrán próbáljon meger?södni ? nyilatkozta a Figyel?nek az egészségügyért felel?s államtitkár.

- Az öt hónappal ezel?tti államtitkári kinevezésekor, éppen lapunk konferenciáján jelentette be, hogy az egyik legfontosabb feladatának az eladósodott kórházak konszolidációját tartja. Mi lesz a 80 milliárdos adóssághalmazzal? 

? Az adósságkonszolidációs tárgyalásokba a gazdasági minisztérium szakembereit is bevonjuk, így folyamatosan kontrollálni tudjuk a szükséges fedezet nagyságrendjét. És nagyon nagyra értékelem, hogy az adósságrendezést nem az Egészségbiztosítási Alapból kell megoldani, e célra külön forrás áll a rendelkezésünkre. De annak is örülhetünk, hogy a jöv? évi költségvetési tervben 20 milliárd forinttal több jut a gyógyító-megel?z? ellátásra az ideinél. A gyógyszerfronton pedig stabilitás van. 

? Milyen feltételekhez kötik az adósságrendezést? 

? Úgy kívánjuk átalakítani a kórházak struktúráját és m?ködési rendjét, hogy kontrollálható legyen a gazdálkodásuk. Tervünk szerint ez az adóssághalmaz egy összegben átkerül egy központi adósságkezel?höz, s közvetlenül a beszállítókkal tárgyalunk majd a tartozások kifizetésének a feltételeir?l. Az a célunk, hogy végre lenullázzuk az egészségügyi intézmények adósságát, valamint, hogy egy olyan rendszerben m?ködjenek, ami garantálja vagy legalábbis megalapozza azt, hogy az nem termel?dik újra. 

? Mikorra várható az adósságállomány lenullázása? 

? Jöv? április elsejét tervezzük a végs? határid?nek. 

? Mit kérnek a kórházaktól az adósságrendezés fejében? 

? Együttm?ködést, hiszen mindenki érdeke az, hogy a jelenlegi helyzet rendez?djön. A kórházak területi szinten szervez?dnek, a fekv?beteg-szakellátást megyékbe kívánjuk strukturálni, a f?városról még nincs döntés, de az alapelv hasonló. Komoly változást jelent az, hogy megyei szinten határozzuk meg azt a gyógyítási kapacitásmennyiséget, amit szükségesnek és elégségesnek tartunk az ott ellátandó lakosok számára. Ennek megfelel?en egyfajta fejkvótához kötött megyei kasszákat képezünk. Elképzelhet?, hogy az új kapacitásmennyiség egyes megyékben magasabb lesz a jelenleginél, máshol pedig alacsonyabb, hiszen jelenleg rendkívül egyenl?tlen az elosztás. 

? Egyes hírek szerint megsz?nik a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Min?ség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI). 

? Nem sz?nik meg, hanem átalakul. Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) néven m?ködik majd. Továbbra is az intézmények tulajdonosi jogainak gyakorlója marad, ellátja a fenntartói feladatokat, végzi a kórházi beszerzések meghatározott körét, és ellen?rzi az intézmények gazdálkodását. Hamarosan a parlament el?tt lesz egy salátatörvény, e szerint a különböz? feladatok azokhoz az egészségügyi háttérintézményekhez kerülnek, ahol a rendszer szempontjából optimálisan láthatók el. Az Országos Tisztif?orvosi Hivatalhoz (OTH) az egészségügyi, a járványügyi, engedélyezési feladatok és az ellen?rzés tartozik majd. Leválik a GYEMSZI-r?l és ismét önálló lesz a gyógyszerekkel, táplálékkiegészít?kkel, az orvosi m?szerekkel kapcsolatos engedélyezésekkel foglalkozó hatóság. Megalakítunk egy önálló, módszertani népegészségügyi intézetet, amely szakmailag a minisztériumhoz tartozik majd. Minden kórházban létrehozunk egy népegészségügyi feladatokat is ellátó sz?r?állomást, amelynek munkájába bevonjuk a házi- és a foglalkozás-egészségügyi orvosokat is.

? És mi lesz az Országos Egészségfejlesztési Intézet dolga? 

? Az OEFI fontos eleme az új népegészségügyi szervezetnek, amely az európai uniós projekteket koordinálja. 

? A betegutak szervezése hová kerül a GYEMSZI-b?l 

? A finanszírozással és az ellen?rzéssel együtt ez az Országos Egészségbiztosítási Pénztár feladata lesz. 

? Az átszervezések során számítani kell-e kórházbezárásokra?

 ? Mozgás lesz, de kórházbezárás nem, mert amint mondtam, a népegészségügyi feladatokat a sürg?sségi ellátással együtt a kórházakhoz kötnénk.

? Ezért jár majd többletpénz a kórházaknak? 

? Mivel a finanszírozás rendszerében is változások lesznek, arra törekszünk, hogy ezek a fent említett feladatokat is támogassák. 

? Milyen mozgásokra utal a kórházi szférában? 

? Az a célunk, hogy azon a helyszínen történjen a betegek ellátása, ahol adottak a tárgyi és a személyi feltételek az egyes beavatkozásokhoz. Ennek érdekében az ÁEEK, az OTH, az OEP, a kormányhivatalok és az érintett intézmények vezet?ib?l megalakítunk egy olyan grémiumot, amelyben eldöntik, hogy megyei relációban milyen egészségügyi ellátásra alkalmas az adott kórház. A betegek nagy részét a megyei kórházak látják el, így természetes, hogy az ? szerepük felértékel?dik. A központi régióban hasonló elvek mentén szükséges megszervezni az ellátást, de itt figyelembe kell venni az országos intézetek feladatait is, melyeket kiemelten kezelünk. 

? Mikor kezd?dik el ez a közös döntési folyamat? ? Az év végéig a szervezeti átalakítások alapjait le kell tennünk, hogy április elsejével ezek a változások meglegyenek, hogy az adósságtól megszabadult intézményekkel induljon el az új rendszer. Az elkövetkez? néhány hét az egyeztetések id?szaka lesz. 

? Ez azt is jelenti Ön szerint, hogy a szükségleteknek megfelel?en egyben krónikus és ápolási intézmények is alakulnak? 

? Az OEP-ben ennek érdekében már komoly finanszírozási változáson dolgoznak a kollégák. ? Hol er?teljesebben, hol gyengébben, de állandó téma még ma is az orvoselvándorlás, ami nem állt meg. ? A mai európai tendenciákat figyelembe véve nem várható, hogy megálljon ez a folyamat. Nehéz lenne elvárni bárkit?l, hogy itthon maradjon, ha a munkájáért háromszor, négyszer többet kínálnak. És valljuk be, kicsit csábító is, hogy külföldön dolgozzon valaki. Amúgy a mérnökök is mennek. A mi dolgunk, hogy olyan jöv?képet adjunk az egészségügyben dolgozóknak, amiért megéri itthon maradni vagy hazajönni egy id? után. E tekintetben nagyon fontos döntés, hogy a háziorvosi hivatás szakmai és anyagi szempontból is újra megbecsült lesz. Úgy gondolom, hogy ez az els? üteme az orvosi életpálya modellszer? átalakításának, hiszen a szakdolgozók s a háziorvosok számára nemcsak a finanszírozás, hanem a szükséges jogszabályi háttér is rendelkezésre fog állni. 

? Néhány konkrétumot tudna mondani? 

? A cél az, hogy a jelenlegi finanszírozási összeg az orvos vagy a vállalkozásának a bevétele legyen, s ne terheljék a rendelkezésre állás és a m?ködés költségei. A rendel?jének m?ködéséhez szükséges tárgyi feltételeket, a rendel? fenntartásának, a m?szereknek a költségeit, az asszisztencia bérét vagy az önkormányzat, vagy az állam biztosítja számukra. A több szakképesítéssel rendelkez? doktorok pedig lehet?séget kapnak arra, hogy a rendel?jükben a választott szakmájukat is gyakorolják, hogy ne utalják a szakrendel?kbe például a fül-orr-gégészeti beteget. Erre jelenleg nincs lehet?ségük, mert ezt a tevékenységet nem finanszírozza az OEP. 

? Mikortól számíthatnak az új életpálya bevezetésére s a magasabb jövedelemre az orvosok? 

? Jelenleg önkormányzati feladat az alapellátás, ezért törvényben kell lefektetni az említett változásokat. Pár hónapot szükséges adni az önkormányzatoknak arra, hogy eldöntsék, tudják-e vállalni az említett költségeket. Ha nem tudják, az állam veszi át a rendel?ket. A m?ködési költségeket 2015. július 1-jét?l, az asszisztencia munkaszerz?déssel alátámasztott bérét pedig 2016. január 1-jét?l vállalja át az állam, ha az önkormányzat úgy dönt, hogy átadja a feladatot. Egyébként az önkormányzatokra is ezek a dátumok érvényesek. 

? Nyilván vonzó lesz ez a hosszú évtizedek óta enyhén szólva nem keresett orvosi szakma. 

? Remélhet?leg újra vonzó lesz ez a pálya. Meger?sítjük a praxisjogot is annak érdekében, hogy az id?sebb orvos könnyebben tudja eladni a praxisát. Jelenleg ugyanis az önkormányzat vagy a polgármester egy tollvonással megakadályozhatja az eladást. A módosítás után az állam felülbírálhatja az önkormányzat döntését az alkalmasság kérdésében.

? Lesz-e elég háziorvos? Hiszen ma megközelíti a kétszázat az üres praxis, elöregedett az orvoskar. 

? Bízunk benne, hogy egy olyan orvosi állás, ahol 1 millió forint körüli állandó bevétel van, és még ezt a szakmai végzettségnek megfelel? további jövedelemmel is ki lehet egészíteni, s szakmailag is magas színvonalon lehet gyógyítani, vonzó lesz a fiatal orvosok számára. 

? A jogi akadály megszüntetése mellé pénz is kellene, hogy a fiatalok praxist vegyenek. 

? Most is vannak források e célra, és ha tömeges lesz az érdekl?dés, ami jó lenne, találunk megoldást. Becslésem szerint 2016 után állhat be az új rendszer, s úgy gondolom, nagy lesz az érdekl?dés, hiszen az orvos jogi biztonsága mellett nem lesz anyagi kockázata. 

? Kapnak többletpénzt az önkormányzatok a praxisok fenntartásával járó többletköltségek fedezetére? 

? Err?l még nincs döntés. Saját költségvetésük ismeretében kell eldönteni, hogy tudják-e vállalni a praxisok fenntartását, vagy átadják az államnak. Egyébként sok önkormányzat már ma is fizeti a rendel? rezsijét, elengedi az ipar?zési adót, megvásárolja a szükséges eszközöket. A szegényebb településeken erre nincs elegend? pénz, ezért az ottani önkormányzatok bizonyára szívesen átadják a rendel? használati jogát az államnak. 

? Úgy t?nik, a politika ódzkodik attól, hogy elfogadja a magán-egészségügyi ellátást. Pedig vannak törvények, és mindenki tudja azt is, hogy a közfinanszírozott kórházakban, ha másként nem, hát a paraszolvencia formájában dívik a magánbetegek ellátása. 

? A kormány kitart azon alapelve mellett, hogy két biztosított beteg között anyagi szempontból nem lehet különbséget tenni, hiszen egyetlen társadalombiztosító van Magyarországon. A kabinet szándéka, hogy a tb-alapon m?köd? állami egészségügy továbbra is teljesen ingyenes, az esélyegyenl?ségen alapuló és mindenki számára hozzáférhet? legyen. A magánellátás ne az állami infrastruktúrán próbáljon meger?södni, hanem hozzon létre sajátot. Az állam, csakúgy, mint más szektorban, az egészségügyben is támogatja a munkahely-teremtési, gazdaságfejlesztési programokat. Tehát kialakulhat egy alternatív rendszer, ha erre van igény s van vállalkozó. 

? Mi lesz azokkal a kórházakkal, ahol már most is vannak térítéses ellátások, amelyb?l jelent?s többletforráshoz jutnak? 

? Ezek inkább extra igényeket elégítenek ki, amelyeket el lehet különíteni. Példaként említhet? az egyágyas szoba, vagy az is, ha a választott magánszülész orvos kifizeti a kórházi szül?szoba és a m?t? bérleti díját. Ám azt, hogy valaki egy protézism?tétért letegyen 200 ezer forintot a közkórház kasszájába, a kispénz? beteg pedig éveket várjon, nem lehet intézményesíteni. Azért, hogy valaki a pénze okán el?rébb jusson a várólistán, nem asszisztál jogszabállyal a kormány. 

? Azt hogyan sz?rik ki, hogy az orvos a magánrendel?jében fogadott betegének a közkórházban végezteti el például a szükséges laboratóriumi vizsgálatot vagy a CT-t? 

? Ki lehet sz?rni. Ugyanis nyomon követhet?, hogy ki hol rendel, és honnan érkezik a beutalás a kórházba. De nem a csend?rszemlélet a lényeg, hanem a megfelel? kontroll. 

? És hogyan lehet megakadályozni, hogy a közbiztosító pénzén lássák el a privát betegeket? 

? Az állami egészségügy szerepl?inek feladata, hogy ezt megakadályozzák. A kormányzat ehhez a szükséges szabályokat el tudja készíteni, de minden a helyszínen d?l el, így a kórházi menedzsmentek felel?ssége felértékel?dik. 

? Említette, hogy a gyógyszerellátás stabil. Jelent?s megtakarítást hozott az OEP-nek, hogy néhány drága betegség terápiájához szükséges gyógyszereket ? szerzi be, és betegre lebontva juttatja el a kórházaknak. 

? Igen, ezzel a módszerrel költséghatékonyabbá vált a gyógyszerfelhasználás. Úgy gondoljuk, a várólisták csökkentésénél is fontos lehet, hogy az OEP központilag vegye meg a beültetend? eszközöket, mert a nagyobb tételben megvásárolt termékeknél jobb árat lehet elérni. A mostani gyakorlat szerint azért is duzzadnak a várólisták, mert egyes kórházaknak nincs pénzük bizonyos eszközök beszerzésére. 

? A jöv? tehát az, hogy a kórházi vásárlások helyett központi beszerzések lesznek? 

? Vannak eszközök, amiket helyben kell beszerezni, de nagyobb lesz a részaránya az országosan vagy termékcsoportonként összegezve történ? vásárlásoknak. Így azt is láthatjuk majd, hogy az egyes cégek termékét az egyes kórházak mennyiért vették meg korábban.

NÉVJEGY 

■ 1964-ben született Kecskeméten. N?s, négy gyermek édesapja. 

■ Orvosi, jogászi és menedzsment-szakért?i diplomája van. 

■ Volt Kecskemét polgármestere, a Bács-Kiskun Megyei Kórház f?igazgatója, számos területen dolgozott az egészségügyben. 

■ 2006-tól 2014-ig országgy?lési képvisel?. 

■ Hobbija a tenisz, a foci, a kosárlabda és a horgászat.