Magyar Gyógyszerészi Kamara
értékteremtő érdekvédelem
akadálymentes verzió
Vissza az alapértelmezett verzióhoz H-1068 Budapest
Dózsa György út 86/b
Tel.: (+36-1) 351-9483
(+36-1) 413-1924
Fax: (+36-1) 351-9485
E-mail: hivatal@mgyk.hu
Keresés RSS
Kezd?lapA KamarárólTovábbképzésekSzakmai fórumPályázati lehet?ségekKamarai tagsági információkIrattár
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Elfelejtett jelszó
Regisztráció
OK
GYIK
2018. 08. 30.
Tájékoztató az e-ügyintézésr?l
»
2016. 11. 23.
Tudnivalók az étrend-kiegészít?kel kapcsolatos megállapodásról
»
2014. 09. 22.
Személyi jogosok pontszám igazolása ? mgyk.hu
»
2014. 06. 10.
Ki állítja ki a gyakorlati pont igazolást? - MGYK Országos Hivatala
»
2017. 06. 20.
Az AEEK m?ködési nyilvántartással kapcsolatos tájékoztató anyagai
»
Tovább »
Gyógyszerészi Hírlap
Hírlevelek
Sajtófigyel?
2021. 01. 15.
Víruskutató – Biztonságosak az engedélyezett vakcinák - napidoktor.hu
»
2021. 01. 14.
Több mint 78 ezer magyar már megkapta, de mikor lesz tömeges oltás Magyarországon? - hvg.hu
»
2021. 01. 13.
Meddig jó az öngyógyítás? Mikor forduljunk orvoshoz? – Almárium, Duna TV
»
2021. 01. 13.
Az orvosképz? egyetemek dönthetnek lehetséges modellváltásukról - infostart.hu
»
Tovább »
Szolgáltatások
2020. 07. 21.
Együttm?ködési megállapodást kötött az MGYK és a MOK Komplex - frissítve 2020. 07. 21.
»
2020. 06. 14.
Volvo: kedvezmény kamarai tagoknak
»
2019. 08. 27.
ATASI – Adatvédelmi módszertan gyógyszertáraknak
»
2019. 01. 07.
All You Can Move (AYCM) SportPass kamarai tagoknak
»
2017. 03. 10.
Együttm?ködési szerz?dést kötött az MGYK és a Global Payments Europe
»
Tovább »

E-Papír

 Bannerek

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek 

Bannerek

 

MOL-MGYK tájékoztató!

Bannerek

 

 Vodafone

Bannerek

 

 

Gyógyszerész Gondozási Bizottság

A gyógyszerészek büszkék lehetnek az elmúlt huszonöt évre - mgyk.hu
2014. november 27.

Balog Zoltánnak, az emberi er?források miniszterének beszéde a Kamara ünnepi rendezvényén

A Magyar Gyógyszerészi Kamara a 2014. november 21-23. között megrendezett Köztestületi napokon ünnepelte alapításának 25., köztestületté válásának 20. évfordulóját.

A gyógyszerészek büszkék lehetnek az elmúlt huszonöt évre - mgyk.hu
A háromnapos rendezvény szombat délutáni programjában köszöntötte a gyógyszerészeket Balog Zoltán, az emberi er?források minisztere.

Az alábbiakban ünnepi köszönt?jét olvashatják.

 

Tisztelt Elnök Úr, tisztelt Küldöttgy?lés!

A gyógyszerészek büszkék lehetnek az elmúlt huszonöt évreHuszonöt év igen nagy id?. Huszonöt év alatt számos eredményt lehet elérni, de ha nem vigyázunk, akkor sok kárt is okozhatunk. Istennek hála, a Magyar Gyógyszerészi Kamara az el?bbiekben jeleskedett: büszke lehet azokra az eredményekre, amelyek az elmúlt huszonöt, illetve húsz évet jellemzik. Ahhoz, hogy ezeket patikamérlegre tegyük, hosszabb el?adásra lenne szükség, ám mégis érdemes legalább nagy vonalakban értékelni mindazt, ami ebben az id?szakban történt. Ha a mérleg serpeny?jére rátesszük az elmúlt huszonöt évet, akkor úgy vélem ? a patikusszakma kifejezését használva ?, hogy a keverési arányok jók, és az irányt is helyesnek tartom. S ami külön örömteli dolog, ahogy elnök úr is kifejezte: még Magyarországon is el?fordul, hogy mindkét fél betartja, amiben megállapodott. Ett?l kezdve ? ahogy ma mondani szokás ? ez dupla nyertes, és nem dupla vesztes játszma. Nyertese a kormány, nyertese a gyógyszerészi kamara, nemcsak a nyolcezer tag, hanem mindazok, akikre ez a megállapodás kisugárzik. Ha egy szakmai szervezet és a kormány között megállapodás születik, akkor annak nyilván nyertese egész Magyarország. Köszönöm Elnök úr, a jó együttm?ködést!


Voltak nehezebb id?szakok, voltak könnyebbek, és voltak sikerek is ? érdemes ezekre visszatekintenünk. Tegnap nem tudtam itt lenni, de hasonló helyen voltam, talán még a terem mérete is ilyen lehetett; Baden-Badenben jártunk miniszterelnök úrral, ahol a német családi vállalkozások kongresszusát rendezték meg. Körülbelül 200 ember volt jelen, a becslések szerint ez 15 milliárd eurós vagyont jelent. Csak hogy néhányukat említsem: Volkswagen, Mövenpick és más olyan vállalkozások, amelyeknek a német családi vállalkozások szövetségének elnöke szerint az a különlegességük ? és ez német sajátosság ?, hogy a családi vállalkozás, a családi hagyomány, a családi foglalkoztatás, a családi kultúra és a vállalati menedzsment kapcsolata olyan légkört teremt a legapróbb vállalatnál is, hogy az óriáscéggé fejl?dhet, amely aztán behálózza az egész világot. És akkor már közeledünk a gyógyszertárakhoz. Az elnök ? aki egyébként mellettem ült az ebédnél ? elmondta, hogy 200 családról van szó, valamint azt is megemlítette, hogy neki öt gyermeke és húsz unokája van. Nyilvánvaló, hogy ez is kell az ilyen kiterjedt családi vállalkozásokhoz: az unokatestvérek, a nagybátyák, az egész családhálózat olyan vállalati filozófiát képvisel, amelyet önök, gyógyszerészek értenek, hiszen tudják, mit jelent az, hogy a vállalkozás apáról fiúra száll. Természetesen a hölgyeket se hagyjuk ki, akik, látom, többségben vannak!

A továbbél? családi tradíció sajátos gazdasági szemléletet jelent. Nem egyszer?en arról van szó, hogy hogyan tegyünk szert olyan haszonra a családon belül, amelyet másokkal nem akarunk megosztani, hanem ez igenis kulturális kérdés. Én kis faluból indultam el, mint sokan mások, ahol a vidéki értelmiséget az orvos, a pap, a tanító és a gyógyszerész alkotta. Jómagam a második csoportba tartoztam. Az a bizalom, amely a gyógyszerésznek, a gyógyszertár dolgozóinak a helybeliekhez való viszonyát meghatározza, különleges érték.

 Magyarországon ? ahogy elnök úr is említette ? 1950 után jöttek a nehéz id?k. Ma nagyon nehéz visszatalálni azokhoz a hagyományokhoz, amelyek ezt az országot életben tartották és tartják akkor is, amikor a politikai vezet?k nem alkalmasak erre a feladatra. Ezért nagyon fontos újra felfedeznünk ezeket a hagyományokat. 

 Ezekhez a tradíciókhoz, ehhez a kultúrához és nem kevésbé a gyógyszerészek kultúrájának a megújításához nyilván hozzátartozik, hogy olyan gazdasági közeg vegye ?ket körül, amely nem ellehetetleníti, hanem meger?síti ezt a kultúrát. Ezen a téren komoly tennivalóink voltak: mindenképpen meg kell emlékezni arról, hogy 2006-ban olyan súlyos folyamat indult el, amelyet, ha 2010-ben nem sikerül megállítanunk, akkor ez a kultúra talán már visszahozhatatlanul elveszett volna. A gyógyszerészet olyan kereskedelmi tevékenységgé silányult volna, amely súlyos hiányérzetet keltett volna a rászorulókban, a gyógyulásra vágyókban. Hiszen az emberek mély bizalommal fordulnak a gyógyszerészhez, nem úgy, mint egy nagy bevásárlóközpont pénztárosához, aki beüti az árat, és elkéri a pénzt. Nekem a nagymamám annak idején azt mondta, hogy amit nem merek megkérdezni az orvostól, azt megkérdezhetem a gyógyszerész kisasszonytól.

Ez a bizalom, ez a kultúra, ez a tanácsadás egyébként ma már megjelenik költségvetési forrásokban is. Önök rendkívül fontos láncszemet képeznek az állami gondoskodás folyamatában. Lényegbevágó, hogy saját kézben, magánvállalkozásként m?ködjék a gyógyszerész szakma, ugyanakkor mégis egy állami szolgáltatás kinyújtott keze ? kicsit nagykép?en úgy szokták mondani, hogy a célcsoport felé irányuló transzmissziós szíja ? legyen, akár a lakossági, akár a kórházi gyógyszerellátásban, vagy egyéb gyógyszerészi szakmai tudást igényl? területen dolgozzanak a gyógyszerészek. A statisztikák szerint ? de ezt önök jobban tudják, mint én, bár én is igyekeztem megtanulni erre az alkalomra ? évente 60 millió beteg?gyógyszerész találkozás történik. Ebben hihetetlen nagy lehet?ségek rejlenek a gyógyulás el?mozdítására, a tanácsadásra, a tör?désre, a gondoskodásra, mindarra, ami az önök hivatásának lényege. És hát nem hibázhatnak. Nem remeghet a kezük az arányok megfelel? eltalálásánál ? bizony, ez az egészség és a betegség, vagy a gyógyulás és a rosszabb egészségi állapot közötti döntést is jelenti egyúttal. 

A 2010 el?tti id?ket valóban az jellemzi, hogy az akkori kormány meg a kereskedelem szerepl?i rosszul felfogott piacgazdasági szemlélet alapján úgy gondolták, hogy ebben az országban mindent liberalizálni lehet, mindent ki lehet árusítani. Kulturális többlet az, amit a gyógyszerészek a gyógyszerkiszolgáláshoz hozzátesznek. Ha azt mondjuk, ?gyógyszert a gyógyszertárból?, ez nem a régi reklámot jelenti: ?cip?t a cip?boltból?, nem. Ez ennél komolyabb szlogen, mégpedig amiatt a többlet miatt, amelyet önök szakmai tudásuknak, emberségüknek köszönhet?en  hozzátesznek, és ez a többlet nélkülözhetetlen. Ezért nagyon fontos, hogy sikerült megállítanunk azt a liberalizációs folyamatot, amely 2006-ban újabb nagy lendületet vett.

A gyógyszerészek büszkék lehetnek az elmúlt huszonöt évreA liberalizáció hatására oda jutottunk, hogy két évvel a bevezetése után a vidéki kistelepüléseken mintegy 300 gyógyszertárat már csak m?ködési célú állami támogatással lehetett fenntartani, mert a cs?d szélére jutottak. Emlékszem arra a válságtanácskozásra, amikor még a választás el?tt meglátogattuk elnök urat a gyógyszertárában, és találkoztunk a kamara vezetésével; kijelenthetjük, hogy 2010-ben káosz, gazdasági, szakmai és morális válság jellemezte a helyzetet. Ez nem az önök munkájára, hanem azokéra volt jellemz?, akik megpróbáltak erre a szabadpiaci területre benyomulni. A lakossági gyógyszerellátást végz? gyógyszertárak ijeszt? mértékben adósodtak el, és a 2006-os adatokhoz képest megduplázódtak a kintlév?ségek. Ez is az elmúlt 25 évhez tartozik. 2010-ben minden negyedik gyógyszertár veszteségesen m?ködött. Az offshore cégek féktelen patikaalapítási ? mondjuk így ? aranyláza ?gyógyszerárusító helyekké? degradálta a gyógyszertárakat. Ma is nagyon érzékeny ez az egyensúly, hiszen látható, hogy különféle marketingtevékenységekkel befolyásolni lehet a gyógyszerfogyasztást: ezek vagy arra sarkallják az embereket, hogy egyre több gyógyszert vásároljanak, vagy pedig az egészséges életmód felé irányítják ?ket, amelynek része természetesen az is, hogy adott esetben gyógyszerre van szükségünk ? ám mindig mértékletesen és szakszer?en. És ne feledkezzünk meg arról a személyes szakmai felel?sségr?l sem, amely ezt a kultúrát jellemzi. Mi nyitottak vagyunk, készen állunk arra, hogy a személyes szakmai felel?sségvállaláson nyugvó ellátási modell részesüljön el?nyben. Készen állunk további lépések megtételére is, és bízom benne, hogy önök érzékelik ebben az ügyben az el?relépést.

 Az intézkedések eredményességét nagymértékben el?segítette, hogy 2010-ben stratégiai megállapodást kötöttünk, amelyet idén megújítottunk. Akkor a szakma 12 pontban rögzítette a követeléseit, az elvárásait, a kéréseit. Ha visszatekintünk, elmondhatjuk, hogy ezek túlnyomórészt teljesültek. Ezt egy kísérlet részének tekinthetjük. Ha az emberrel valami jó vagy rossz történik, ha valami közelr?l érinti, nehéz megtalálnia az esemény helyét a rendszerben. Így vagyunk most Magyarországon, bár a nagyhatalmak buzgón segítenek bennünket abban, hogy elhelyezzük magunkat valahol a térképen. Látnunk kell, hogy ami Magyarországon történik, az másutt sem ismeretlen ? ha csak arra gondolok, hogy meghoztuk a törvényt arra vonatkozólag, hogy 2014. január elsejét?l 25 százalékot, 2017. január elsejét?l pedig 50 százalékot meghaladónak kell lennie a gyógyszerészi tulajdonnak. Önök nyilván ezer történettel tudnák illusztrálni, hogy ez hogyan jó, hogyan rossz ? én ebb?l csak kett?t-hármat ismerek ?, de abban biztos vagyok, hogy maga az irány jó. Ha a nagyobb összefüggést nézem, akkor mégiscsak arról szól a történet, hogy meg lehet-e fordítani egy országban a gazdaság szintjén a tulajdonszerzéssel járó káros folyamatokat. A tulajdon szent ? mondják ?, de nemcsak akkor, amikor már annyit loptunk, hogy nyugodtan mondhatjuk: a tulajdon szent, hanem el?tte is. Önök részesei egy nagy kísérletnek. Vissza lehet-e fordítani egy rossz privatizációs gyakorlatot, stratégiát? Az élet számos területén próbálkozunk ezzel. Önök is ezt teszik 25 éve. Ha arra gondolunk, hogy az 1990-es évekt?l ? de már el?tte is ? hogyan zajlott Magyarországon a privatizáció, láthatjuk, hogy sokkal jobban kiszolgáltattuk magunkat, mint bármely más európai ország, és nem csak az energiaellátás vagy a közszolgáltatások terén. Ezeket a folyamatokat meg kell kísérelnünk visszafordítani, de ez nem olyan egyszer?, mintha eleve jól csináltuk volna.

Kodály Zoltánnak  van egy gyönyör? kis írása arról, hogy ha valaki zongorázni tanul, és a kisujjával rosszul tanulja meg leütni a billenty?t, akkor utána nyolcszoros energia szükséges ahhoz, hogy megtanulja helyesen leütni. Nyolcszorosa tehát, mintha eleve jól tanulta volna meg. Ezzel a példával csak azt szeretném bemutatni, hogy azok az er?feszítések, amelyeket önökkel szövetségben teszünk, mind azt a célt szolgálják, hogy a gyógyszertár, a gyógyszerészet az legyen a magyar kultúrában, a magyar egészség?rz? és egészséghelyreállító kultúrában, ami volt több száz éven keresztül. Azoknak a kezében legyen az ügy, akik ezt a legnagyobb felel?sséggel tudják ellátni, és az ? kezükben legyen a tulajdon is.

 Beszélnünk kell a népegészségügyi felel?sségr?l is. A költségvetési konszolidáció jegyében a gyógyszer-támogatási rendszert úgy alakítottuk át, hogy külön figyelmet fordítottunk a közvetlen gyógyszerellátás rendszerének biztosítására. Bizonyára emlékeznek még arra az intézkedésre, amely éves szinten 700 millió forinttal járult hozzá az egy települést egyedül ellátó kisgyógyszertárak finanszírozásához. Ez összesen 500 település gyógyszerellátását segítette. Aztán sikertörténet a generikus ösztönz? rendszer is: évi 3,6 milliárd forint jutott arra, hogy a betegek az azonos hatóanyagú készítmények közül valóban a kedvez?bbet vásárolhassák. Annál szomorúbb nincs, mint amikor a gyógyszertárban valaki keresgél a pénztárcájában, és nem tudja kifizetni a gyógyszert; ez súlyos dolog. Szócska Mikós államtitkár úr munkájának egyik sikere, hogy úgy sikerült a gyógyszergyártókkal és nagykeresked?kkel megállapodnia, hogy ebb?l komoly megtakarítása volt a gyógyszerkasszának, részben a generikus gyógyszerek, részben pedig bizonyos gyógyszerek árának csökkentésével. Így 10 milliárd forintot sikerült a betegeknél hagyni, mert ha összességében nézzük, akkor ennyivel kevesebbet kellett a gyógyszerekért fizetniük. 2011-ben a betegek 30 százaléka kapott ilyen preferált gyógyszert, ez az arány azóta 50 százalékra emelkedett. Ha ezt összeszámoljuk, a betegek valóban 10 milliárd forinttal fizettek kevesebbet a támogatott gyógyszerekért, mint azel?tt. A gyógyszertári szolgáltatási díj ? amely, tudom, nem  egészen jól fejezi ki azt a többletet, amelyet a gyógyszerészek nyújtanak ? négy és fél milliárdnyi évente, ebben benne van a tanácsadás, az empátia, a szakmai segítség, az önök mindennapi gondoskodása.

A múlt hónap végén kellett benyújtanunk az el?z? id?szakra vonatkozó beszámolót az Országgy?lésnek, ott mindezeket el tudtuk mondani, illetve le tudtuk írni. Bízom benne, hogy ez a hír megkapja azt a nyilvánosságot, amelyet megérdemel. A veszteséges gyógyszertárak száma 2013-ig a 2010-es szintr?l egyharmadára csökkent. Az ágazat adózása 2010-hez képest a 2013-as évben több mint két és félszeresére n?tt. Ezek szerint önök jó adófizet?k. A beszállítói tartozások több mint 30 százalékkal csökkentek, és beálltak a liberalizáció el?tti utolsó év, a 2006-os szintjére. Természetesen nem azt akarom mondani, hogy minden olyan rózsás, hogy hamarosan a paradicsomba megyünk, de azt azért ki merem mondani, hogy jó irányba haladunk, és hogy az arányokat megpróbáltuk jól beállítani.

Azért is fontosnak tartottam, hogy ma itt legyek, hogy elmondhassam: szívesen dolgozom továbbra is a Kamarával, várjuk az önök jobbító javaslatait. Nemcsak a 25 évet szerettem volna megköszönni, hanem külön-külön mindenkinek azt a munkát, amelyet naponta az alkalmazottaival együtt a betegek gyógyulásáért, és mindazokért a magyar emberekért tesz, akik több emberi er?forrásra várnak.

Köszönöm szépen!

 

 

mgyk.hu

Kapcsolódó oldalak:
A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöksége 2015. január 22-én tartotta soron következ? elnökségi ülését ? mgyk.hu
Beszélgetés hangzott el a kisforgalmú gyógyszertárak támogatásával kapcsolatban az InfoRádióban ? mgyk.hu
A Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöksége 2014. december 11-én tartotta soron következ? elnökségi ülését ? mgyk.hu
Kedvezmények Volkswagen személyautók vásárlására ? mgyk.hu
Számvetés ? Véget ért a Köztestületi Napok rendezvénysorozata ? mgyk.hu
« Vissza
Betegsarok
2020. 12. 22.
Az étrend-kiegészít?kkel kapcsolatos együttm?ködéshez csatlakozó gyógyszertárak listája
»
2020. 02. 18.
Betegjogi képvisel?k elérhet?ségei
»
2020. 01. 19.
Segítség gyógyszerésznek, betegnek
»
2016. 05. 25.
Megsz?nik a „diabetikus”, „cukorbetegek is fogyaszthatják” és a narancssárga kör jelölés – ogyei.gov-hu
»
2016. 03. 11.
A tavaszi fáradtság okai – és amit ellenük tehetünk – tetplatform.hu
»
Tovább »
Eseménynaptár
«
2021 január»
hkszcspszv
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
konferencia  testületi esemény  továbbképzés  szabadid?s esemény 
Hirdet?tábla
Állás
Helyettesítés
Egyéb
Tovább »
Közös dolgaink
2019. 05. 24.
Bels? Min?ségügyi Kézikönyv III. kiadás
»
2020. 09. 07.
Elnöki beszámolók a Kamara küldöttközgy?léseire
»
2019. 03. 27.
Az MGYK XI. Vándorgy?lésér?l
»
Tovább »
Gyógyszertár-m?ködtetés
2017. 03. 09.
Pályázati lehet?ségek gyógyszertárak számára
»
2016. 03. 03.
A gyógyszertári finanszírozási el?leg alakulása 2010-t?l 2016. januárig
»
2016. 03. 03.
A gyógyszertári vállalkozások 2014. évi mérlegbeszámolóinak és pénzügyi helyzetének alakulása
»
Tovább »
Hasznos linkek
Jogszabálykereső
Kamarai tájékoztatók
2020. 03. 31.
Kórházi Min?ségirányítási Standardok
»
2016. 01. 07.
Min?ségügyi kézikönyv gyógyszertáraknak ? II. kiadás
»
2014. 06. 26.
1/2014 (VI. 19.) MGYK ELNÖKSÉGI AJÁNLÁS GYÓGYSZERTÁRI UTAZÁSI TANÁCSADÁSHOZ - MGYK
»
Tovább »
Népegészségügyi programok
2019. 10. 16.
Az adherenciáról
»
2019. 05. 24.
Az immuno-onkológiai kezelésr?l
»
2019. 04. 02.
Az obstruktív alvási apnoe ellátása
»
Tovább »
Archívum
A honlapon található információk célja az egészségügyi ismeretek bővítése, de ez nem helyettesíti az orvos, gyógyszerész, vagy más szakember felkeresését.
© 2008–2017 Magyar Gyógyszerészi Kamara - Minden jog fenntartva - Regisztráció a védett tartalmak eléréséhez! Hírlevélre történ? le- és feliratkozás!
Utolsó módosítás: 2021. 01. 15 péntek